Családi pótlék: Akár évekig is eltarthat, amiről Magyar Péter a kampányban azt mondta, hogy azonnal végrehajtják

Miközben a miniszterelnök „lépésről lépésre” változtatja az intézkedés időpontját, az évtizedes adatok megdöbbentő képet rajzolnak fel.

Mikor dob pontos labdát a családoknak Magyar Péter kormánya? Fotó: Havran Zoltán

Ha már a családi pótlékban részesült gyermekek számánál tartunk, érdemes egy pillantást vetni a vármegyei megoszlásra. Az 1,7 millió érintett gyermekből 239 ezer Budapesten, 270 ezer pedig Pest vármegyében élt 2025-ben. Borsodban 122 ezer gyermek után járt családi pótlék, Szabolcsban pedig 108 ezer után. Eközben Nógrádban 32 ezer érintett gyermeket tartottak nyilván, de nem haladta meg a negyvenezret Zala, Tolna és Vas vármegye családi pótlékra jogosult gyermekeinek száma sem.

 

Hosszabb távon vizsgálva a statisztikát újabb érdekesség emelhető ki. A gyermekszám 2010 és 2025 között csaknem háromszázezerrel csökkent: 2010-ben még nagyjából kétmillió gyermek után járt családi pótlék, tavaly – mint említettük – 1,7 millió után. A mérséklődés 15 százalékos, legalábbis országosan.

Akadt ugyanakkor egy vármegye, ahol az elmúlt 15 évben nőtt az érintett gyermekek száma. Ez Pest.

Az adat nyilván a kiköltözéssel, vagyis azzal magyarázható, hogy egyre többen hagyják el Budapestet és keresnek maguknak otthont az agglomeráció kisvárosaiban.

Sokkal többet ért

A jogosultak mellett a pénzügyi adatokról is kellő információt kínál a KSH. Ezekből megtudható például, hogy a családi pótlék a rendszerváltozáskor kifejezetten sokat ért. Mutatja ezt, hogy 1990-ben az átlagos bruttó fizetés – a rendelkezésre álló adatok szerint – havonta egészen pontosan 13 446 forint volt. A családi pótlék összege eközben az év elején 1770 és 2550 forint között alakult gyermekenként, attól függően, hogy hány szülő és mennyi gyermeket nevelt a családban. Az arányok idővel megváltoztak, a fizetések ugyanis ütemesen emelkedtek, amit a családi pótlék összege alig követett. Tíz évvel később, 2000-ben 88 ezer forintos átlagos bruttóhoz 3800 és 7500 forint közötti családi pótlék társult. Az olló 2008 után nyílt ki, a családi pótlék összege ugyanis azóta nem emelkedett, ellenben a fizetések kilőttek.

Tavaly 727 ezer körüli bruttóról beszélhettünk, ehhez képest a 12 200 és a 25 900 forint közötti összeg járt gyermekenként.

Itt és most annyit érdemes megjegyezni, hogy a családi pótlék szinten tartása mögött egyértelmű elképzelés rajzolódott ki.

A 2010 után kialakított családpolitika egyre nagyobb súlyt helyezett az adórendszeren keresztül nyújtott támogatásokra.

Vagyis miközben a családi pótlék nem változott, pénzhez juthattak azok a szülők, akik legális keretek között dolgoztak. Ráadásul lényegesen többhöz: a családi adókedvezmények összege az elmúlt másfél évtizedben többször emelkedett, és mára már, ha nem is mindegyikükre, de a kétgyermekes anyákra is kiterjed az élethosszig tartó szja-mentesség. Természetesen a három-, a négy- és a több gyermekes anyák mellett.

Drága mulatság

A családi adókedvezmények évente több száz milliárdot hagynak az érintett egymillió szülőnél, de a családi pótlék sem olcsó mulatság. Legalábbis az állam szempontjából. A KSH adatai szerint a juttatás a maga 64 milliárdjával már 1990-ben is látható tétele volt a költségvetésnek. Húsz év múltán, 2010-ben már 360 milliárdot fizetett ki ilyen címen az állam, a summa azonban napjainkra évi háromszázmil­liárd forint alá csökkent. Ennek oka nyilván az, hogy miközben a pótlék összege nem változott, az érintett gyermekek száma kevesebb lett.

Ha a Tisza tartja magát választási ígéretéhez, és duplájára növeli a családi pótlékot, feltételezhető, hogy a háromszázmilliárdos összeg hatszázmilliárd környékére szökik. Feltételezhető, de korántsem biztos.

Nem mindegy ugyanis, hogy az általánosságban megfogalmazott választási ígéretet végül milyen részletszabályok mentén ülteti át a jogrendbe és ezzel a gyakorlatba a kabinet. A miniszterelnök hétfői közlése alapján arra lehet számítani, hogy több lépcsőben kerül sor az emelésre, és az sincs kizárva, hogy újra képbe kerül a rászorultsági elv.

Ez ügyben a Tisza egy másik szociálpolitikai intézkedése, a meglehetősen nagy visszhangot kapó iskolakezdési támogatás lehet a példa. A kampányban a Tisza azt állította, hogy augusztusban százezer forintos támogatást nyújt majd hétszázezer családnak az iskolakezdéshez. Kormányra kerülésük után azonban az érintettek köre és a folyósítás ideje is megváltozott.

Az ígéretben szereplő hétszázezer család helyett a valóságban négyszázezer gyermek után, vagyis jóval kevesebbeknek ad a kormány iskolakezdési támogatást.

És akiknek jár, teljes egészében még azok sem kapták meg. A százezer forintnak csak a felét fizették ki augusztusban, a másik felét jóval az iskola megkezdése után, november adják majd oda, ráadásul pénz helyett utalványban.