A romák járhatnak a legrosszabbul Magyar Péter nem teljesített ígéretei miatt

A kampányban még a családi pótlék azonnali megduplázását ígérte Magyar Péter, hétfő reggelre azonban már csak „nagyarányú emelésssé” szelídült, ami ráadásul már csak jövőre várható. A kormány nemcsak az ígéretével maradt adós, hanem a cigányság munkalehetőségeit is veszélybe sodorja az építőipar mélyülő válsága, fogalmazott az ügy kapcsán Forgács István romaügyi szakértő.

Magyar Péter Oroszlányban egy teherautóról tart beszédet 2024 nyarán. Fotó: Flajsz Péter

Április óta várják a pénzt

A vártnál jóval többen támogatták a Tiszát a cigány közösségekben, amelyben a dupla családi pótlék ígérete meghatározó szerepet játszhatott, Forgács értékelése szerint. A szekértő elmondta, hogy április 13. nagyon sokan óta rendszeresen azt kérdezik a postástól, mikor érkezik már a megemelt összeg. Az elhúzódó várakozás pedig idővel súlyos bizalomvesztést okozhat, Forgács pedig úgy látja, sok roma választó ma már most úgy érzi, hogy „istentelenül átverték”. A csalódottság hátterében azonban nem kizárólag az elmaradt pénzbeli juttatás áll. Forgács hangsúlyozta, a romák jelentős része munkából él, és továbbra is abból akar boldogulni.

A Fidesz-kormány foglalkoztatáspolitikájának egyik legfontosabb eredménye éppen az volt, hogy a segélyezés helyett a munka világa felé terelte a cigányságot.

Ezt szolgálta egyebek mellett a közfoglalkoztatás fokozatos visszaszorítása és az elsőleges munkaerőpiacra való átvezetés, valamint a 25 év alattiak és a többgyermekes édesanyák adómentessége. Forgács értékelése alapján ezeknek az intézkedéseknek a roma családok is az első számú nyertesei közé tartoztak. A KSH adatai alapján 2015-ben még a roma foglalkoztatottak 41 százaléka dolgozott közfoglalkoztatottként, 2023-ra azonban ez az arány 17 százalékra csökkent.

A minimálbér megduplázása is elmaradhat

Szintén elmaradni látszik Magyar Péter másik nagy ígérete, nevezetesen a Tisza-kormány által 2027-től kétszeresére emelt minimál bér bevezetése is kétségessé vált. Szeptemberben 

Kármán András pénzügyminiszter legutóbb a bérek termelékenységet meghaladó növekedését nevezte a gazdaság egyik problémájának. 

Magyar Péter 2024 szeptemberében még azt ígérte, hogy a Tisza-kormány 2027-től duplájára emeli az akkor 266 800 forintos minimálbért, a kormányzati kommunikáció azonban már nem ennek megvalósításáról szól. Kármán András pénzügyminiszter a Közgazdász-vándorgyűlésen már arról beszélt, hogy a reálbérköltség 2022 és 2026 között több mint 16 százalékkal emelkedett, miközben a termelékenység javulása a három százalékot sem érte el. A tárcavezető lényegében túl gyorsnak ítélte a bérek növekedését a gazdaság teljesítményéhez képest.

Így kevés esély mutatkozik ennek a korábbi vállalásnak a teljesítésére is. A munkaadók és a szakszervezetek korábbi hároméves bérmegállapodása 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő 2027-re, ám a gazdasági növekedés elmaradása miatt már ennek tarthatósága is kérdésessé vált.

A minimálbér érdemi emelésének elmaradása különösen érzékenyen érintheti a hátrányos helyzetű térségekben élőket és az alacsonyabb hozzáadott értékű munkakörökben dolgozókat. Vagyis éppen azokat, a segélyezés helyett a legális foglalkoztatásban és az elsődleges munkaerőpiacon keresnék a boldogulásukat.

A segély nem pótolja a munkát

A helyzetet különösen súlyossá teszi, hogy a roma férfiak jelentős része hagyományosan az építőiparban és az ahhoz kapcsolódó munkakörökben keres és talál megélhetést. Az ágazat mostani visszaesése ezért a hátrányos helyzetű térségeket és családokat az országos átlagnál is jobban érintheti.

Lapunk is beszámolt arról, az építőipari beruházások lényegében leálltak, a vállalkozások jelentős része pedig már a meglévő kapacitások fenntartásáért küzd. A második negyedévben elindított kivitelezések összértéke mindössze 470 milliárd forint körül alakult, ami 2021 óta a harmadik leggyengébb negyedéves eredmény. Az újonnan indított projektek értéke 41 százalékkal maradt el az első negyedévitől.

Az ágazati szereplők a közepes és nagy értékű beruházások visszaesését, a szakmai műhelyek leépülését, valamint a beruházók bizonytalanságát említik. A helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy a kormány lépései az Otthon Start programhoz kapcsolódó, korábban kiemelt státust kapott lakásépítési projektek jövőjét is kiszámíthatatlanabbá tették. Ezek a beruházások éppen az építőipari kereslet élénkítésében és a munkahelyek megőrzésében játszhattak volna fontos szerepet.

Az azonnalra ígért családipótlék duplázás egyelőre tehát várat magára és a kormányra, közben pedig a roma családok megélhetését biztosító munkahelyek is veszélybe kerültek.