Csillagos ég: különleges égi jelenségek a következő napok éjszakai égboltján

Ritka és különösen szép csillagászati jelenségekkel kezdődik az októberi hónap, méghozzá rögtön három egymást követő napon. A csillagos ég szépségeinek kedvelői október 6-án 7-én és 8-án is igen látványos együttállásokban, vagyis az éjszakai égbolt legfényesebb égitestjeinek szoros közelségében, illetve a Mars bolygó Méhkas csillaghalmazon való áthaladásában gyönyörködhetnek.

Októberben is érdemes lesz a csillagos eget figyelni Forrás: Thinstock

A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója   Fotó: NASA

A fogyatkozó Hold sarlóját ekkor, ebben a nappali időpontban -ha felhőtlen lesz az ég-, szabad szemmel is jól láthatjuk még. A szorosan a holdsarló mellette álló Jupitert azonban puszta szemmel már nem fedezhetjük fel a nappali fényben, ellenben egy kis kézi látcső, binokulár segítségével megpillanthatjuk a Hold szoros közelségébe került Jupitert is. A nappali fényviszonyok ellenére ha van binokulárunk, a látcsövet mindenféleképpen érdemes a holdsarló felé fordítani amelynek közvetlen közelségében felfedezhetjük a Jupitert is.

Fényes csillag a fogyó Hold sarlójánál

A Jupiter-Hold együttállás után, rögtön a rá következő napon, október 7-én szerdán egy újabb érdekes együttállást figyelhetünk meg, megfelelő időjárási körülmények esetén. 

Október 7-én a fogyó Hold sarlója már csak 14%-os fedettségű lesz, amikor együttállásba kerül az Oroszlán csillagkép (Leo) alfájával, vagyis a konstelláció legfényesebb csillagával, a Regulus-szal. 

Az Oroszlán (Leo) csillagkép térképe a konstelláció legfényesebb csillagaival, köztük a Regulus-szal   Fotó: Torsten Bronger / Wikimedia Commons

A Regulus az Oroszlán csillagkép alfája, ami egyben az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga is egyben. A Napnál háromszor-négyszer nagyobb tömegű Regulus viszonylag fiatal fősorozatbeli B7V színképosztályú csillag; ennek az osztálynak a Regulus a Földhöz legközelebbi csillaga, ami 79 fényévre fekszik tőlünk. A Regulu egy többes csillagrendszer. A legszorosabb kísérője egy 0,3 naptömegűre becsült fehér törpe, a távolabbi kísérői, a Regulus B és C pedig szintén egy kettős rendszert alkotnak. A Regulus a +1,4 magnitúdó fényerejével a csillagos égbolt huszonkettedik legfényesebb csillagának számít. A rendszer nagyobb kísérője kézi látcsővel is megpillantható.

Az együttállás legszorosabb pozíciója október 7-én hajnali 3:40 -kor fog bekövetkezni; ekkor a Regulus mindössze 39 ívpercre áll majd a holdsarlótól. A fogyó Hold közelében lévő kékes színű csillag egyrészt a Holdhoz való közelsége, másrészt pedig a fényessége miatt könnyen azonosítható,

 és a jelenség szépen fog látszani szabad szemmel is. 

Ami még tovább fokozhatja a látvány szépségét, hogy a Hold 14%-os fedettsége miatt kitűnően látszani fog az úgynevezett hamuszürke fény, a Föld visszavert fénye, ami a Holdnak már az árnyékban lévő részét világítja meg halványan.

A Mars a Méhkasban

Az égi látványosságok október 8-án, csütörtökön is folytatódnak. Ezen a napon lép be a Mars bolygó a Messier M44 számú Praesepe, magyar nevén a Méhkas ( vagy Jászol) nyílt csillaghalmaz területére. A Rák csillagképben található Méhkas-halmaz fényszmogtól mentes területen szabad szemmel halvány, vattaszerűen elmosódó foltnak látszik, amit már egy egyszerű kézi látcsővel is több tucatnyi csillagra bonthatunk szét.

A Messier M 44 Praesepe, azaz a Méhkas nyílt csillaghalmaz asztrofotója   Fotó: Fried Lauterbach  / Wikimedia Commons

A Méhkas nyílt csillaghalmazt a híres olasz csillagász, a távcsöves észlelések megteremtője, Galileo Galilei fedezte fel 1610-ben. Ő volt ugyanis az első aki megállapította, hogy a szabad szemmel elmosódott foltnak látszó objektum valójában szoros közelségben lévő csillagok halmaza. Galilei mintegy 30-40 csillagot azonosított a Méhkas-halmazban. Nagy felbontású csillagászati műszerrel 350, 17 magnitúdónál fényesebb csillagra bontható szét a Praesepe csillaghalmaza.

A Mars október 8-án éri el a Méhkas-halmaz határát. Mivel e nyílt csillaghalmaz viszonylag nagy a területet fed le az égbolton, ezért a Marsnak a halmaz teljes területén való átvonulása is több napig lesz megfigyelhető, ami egészen október 13-ig fog eltartani. 

Az észlelés élményét egy kézi látcső teheti teljessé, ami már tucatnyi csillagra tudja felbontani a halmazt; a látómezőben egymás mellett sziporkázó csillagok közül pedig az erősen világító vörös fényével a Mars eltéveszthetetlenül elkülönül a halmaz csillagaitól.

Fotó: Svábhegyi Csillagvizsgáló

 Az október 8-i első szoros közelség hajnali 5:16 kor lesz megfigyelhető amikor is a „vörös bolygó” mindössze 26 ívpercre lesz a Rák csillagkép 5,3 magnitúdójú éta Cancri csillagától. A csillag a Marstól balra felfeléáll majd, a Méhkas-halmaz pedig 2 fokra a vörös bolygótól. 

A szürkület előtti hajnali égen nem nehéz megtalálni a Marsot, 

ugyanis a látóhatár közelében még a nála is fényesebb Jupiter fog alatta tündökölni; a két bolygó pedig nagyjából egy vonalban áll majd. Egy nyolcszoros nagyítású binokulár látómezejében pedig könnyen felfedezhetjük a Mars melletti M 44-es nyílt halmazt is.

Október második hetében három érdekes égi jelenség lesz megfigyelhető:

• október 6-án a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter lesz együttállásban a fogyó Holddal,
• október 7-én a Regulus, az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillag áll együtt a Holddal,
• október 8-án pedig a Mars bolygó éri el a Méhkas csillaghalmaz területét.