Rejtélyes idegenre bukkant a Mars-rover a vörös bolygó felszínén

Olyan különleges sziklaformációt fedezett fel a Marson a Perseverance marsjáró, ami teljesen idegen a vörös bolygó környezetétől. Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA Perseverance Mars-rovere nemrég egy rejtélyes sziklára bukkant a bolygó felszínén, amit Phippsakslának neveztek el a kutatók. A különleges szikla semmihez sem hasonlít, amit eddig a robot a vörös bolygón talált. Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján azt feltételezik a NASA bolygókutatói, hogy egy valódi idegenre bukkantak, ami a világűrből érkezett a Mars felszínére.

Rendkívül érdekes új felfedezést tett a Perseverance Mars-rover Fotó: NASA/JPL-Caltech

Rejtélyes alakzatot fedezett fel a Mars felszínét négy éve kutató rover, a Perseverance. A fémes ásványokban gazdag sziklaformáció az anyagi összetétele alapján nem a Marson keletkezett, hanem egy, a világűr mélységeiből származó és a múltban a vörös bolygó felszínére zuhant kozmikus szikla.

Rejtélyes sziklaalakzatot fedezett fel a Jezero-kráterben a Perseverance marsjáró (Fotó: NASA/JPL-Caltech)

Rejtélyes sziklaformációt talált a Perseverance egy életnyomgyanús marsi helyszínen

A Perseverance űrszonda a 2021 elején, a Mars Jezero-kráterében történt landolása óta számos különböző kőzetet talált és vizsgált meg, köztük egy „póktojás” alakú sziklát, valamint egy oda nem illő „koponyát” és legutóbb egy bizarr „teknősalakú” képződményt.

A Jezero-kráter egykori folyódeltájának nyoma  a folyékony víz múltbéli jelenlétére utal (Fotó: NASA/JPL-Caltech)

A Perseverance 2021. február 18-án érte el a Mars felszínét, a szakértők által előzetesen kiválasztott Jezero-kráter területén. A rover elsődleges feladata a marsi életnyomok utáni kutatás. A tudósok a Jezero-krátert tartják a legtökéletesebb helyszínnek az ősi mikrobális marsi életnyomok kutatásához. A 45 kilométer átmérőjű és jelenleg teljesen száraz medence a múltban egy aktív folyó deltavidéke volt, amelynek vize a kráter területét kitöltő egykori tóba ömlött.

Némely megvizsgált kőzet analízise meglepő eredményt hozott, így például nemrégiben furcsa csomókat találtak az egyik szerves anyagokban gazdag mintában, ami a Marson korábban létezett földönkívüli élet egyik „legtisztább jele” lehet – írja a Live Science tudományos hírportál. 

A Perseverance által eddig megvizsgált összes kőzetnek egyetlen közös vonása volt, mégpedig az, hogy kivétel nélkül a Marsról származnak. 

De szeptember 19-én, a marsjáró küldetésének 1629. napján, a vándorló robot egy rendkívül furcsa kinézetű sziklára bukkant, miközben Jezero-kráter Vernodden nevű területét vizsgálta. A szokatlan, körülbelül 80 centiméter átmérőjű sziklát Phippsakslának nevezték el, s valószínűtlen a marsi eredete.

A világűr mélyéről érkezhetett a Marsra a különleges kozmikus vándor

„Ezt a formációt a körülötte lévő alacsonyan fekvő, lapos és töredezett kőzetektől eltérő megjelenése alapján azonosították érdeklődésre számot tartó célpontként” – írja Candice Bedford, a Purdue Egyetem Bolygótudományi Tanszékének geokémikusa és ásványkutatója a NASA kapcsolódó közleményében. A környezetétől eltérő furcsa alakzat összetételének elemzése kimutatta, hogy magas a vas- és nikkelkoncentrációja, ami teljesen szokatlan a marsi kőzetekben. 

A környezetétől idegen kozmikus eredetű szikla a Mars felszínén (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Live Science

De ezek a fémek gyakran megtalálhatók a meteoritokban, „…ami arra utal, hogy ez a kőzet a Naprendszer más részein keletkezett” – nyilatkozta Candice Bedford. „Nem világos, hogy mióta van a Marson, de valószínűleg több millió, ha nem több milliárd éves” – fűzte hozzá a kutató. „Nem ez az első alkalom, hogy egy rover egzotikus sziklára bukkant a Marson” – mondja a NASA bolygótudományi szakértője. Valójában három különböző NASA marsjáró, a Spirit, az Opportunity és a Curiosity is talált már potenciális meteoritokat a küldetése során – tette hozzá. (E három kutatóeszköz közül közül már csak a Curiosity aktív még jelenleg.)

Üledékes kőzetrétegek a Mars felszínén (Fotó: NASA/JPL-Caltech)

 „Mint ilyen, némiképp furcsának tűnt, hogy a Perseverance még nem látott vas-nikkel meteoritokat a Jezero-kráterben, különös tekintettel arra, hogy az hasonló korú, mint a Gale-kráter [ahol a Curiosity jelenleg működik]” – írta közleményében Candice Bedford. Bár ezt a potenciális meteoritot nagyjából két hónappal ezelőtt találták meg, de a felfedezést csak most jelentették be.

Meteoritnak nevezzük azokat a világűrből származó kisebb kozmikus objektumokat, amelyek egy nagyobb égitestbe, például a Földbe, a Holdba vagy a Marsba történt becsapódásuk során nem semmisülnek meg teljesen, hanem a maradványaik részben fennmaradnak. Amíg a világűrben mozognak, meteoroid a megnevezésük, a légkörbe való belépésük után az atmoszférában a súrlódási hőtől történt felizzásukat meteornak, a felszínre zuhant maradványaikat pedig meteoritnak nevezzük. A kőmeteoritok túlnyomó részt szilikátos ásványokból álló szikladarabok, a vasmeteoritok főképp vas-nikkel alapanyagúak, az úgynevezett kő-vas meteoritok pedig szignifikáns módon tartalmazzák mindkét anyagtípust.

Míg a Marson igen ritka eseménynek számít a meteoritok megtalálása, ezzel szemben itt a Földön már rengeteg olyan űrkőzetet találtak, amelyek a Marsról származnak. 

Becsapódási kráternyomok a Mars felszínén (Fotó: NASA/JPL-Caltech)

Ezeket a marsi meteoritokat az egykori nagy aszteroidabecsapódások lökték ki a kozmikus térbe a Marsról, majd a bolygóközi térben tartó hosszú vándorlásuk után  végül meteoitként zuhantak a Földre. A tudósok nagy becsben tartják ezeket a marsi eredetű meteoritokat, mert sok értékes információt szolgáltatnak a vörös bolygó kőzettani viszonyairól csakúgy, mint a Perseverance adatai. 

A Phippsaksla közeli fotói azt mutatják, hogy nem hasonlít a környező marsi sziklákra (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Live Science)

Egy 2024-ben publikált tanulmány kimutatta, hogy a Földre hullott marsi meteoritok közül mintegy 200 űrkőzet csak öt különböző becsapódási kráterből származik. Idén júliusban egy marsi meteorit, a 24,5 kilogrammos NWA 16788 katalógusjelű űrkőzet, amely 2023-ban landolt a Szaharában, 5,3 millió dollárért kelt el egy közelmúltbeli aukción, ami új rekordnak számít az eddig árverésre került a marsi meteoritok között.

A Jezero-kráter területén felfedezett sziklaformáció:

• jelentősen eltér a környezetét alkotó kőzetektől,
• mind a formáját, mind pedig az összetételét tekintve,
• ami alapján a NASA szakértői egy, a kozmoszból érkezett űrsziklaként határozták meg.