3I/ATLAS: sikeresen befogták a Mars-szondák a rejtélyes csillagközi vándort

Az elmúlt héten az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express és ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondái szokatlan feladatot kaptak, ugyanis a vörös bolygó felszínének kémlelése helyett a földi iránytóközpont mindkét Mars-szonda optikai érzékelőit a kozmosz mélységei felé fordította. A manőver célja az elmúlt hónapokban komoly izgalmat kiváltó és a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett titokzatos objektum, a 3I/ATLAS intersztelláris üstökös megörökítése volt, amely az elmúlt napokban húzott el szédítő sebességgel a Mars kozmikus közelségében. „Igazi kihívás volt” – kommentálták a sikerrel végződött üstökösvadászatot az ESA szakértői.

Az ExoMars Trace Gas Orbiter opitikai érzéklőit a relatíve közel elhaladó csillagközi objektum felé fordították Fotó: ESA

A Mars-szondák sem tudtak átlátni az objektumot körülvevő sűrű gázfelhőn

A Mars Express és ExoMars Trace Gas Orbiter szondáknak sikerült is október 3-án felvételeket készíteni a relatív kozmikus közelségükbe került objektumról. Noha az ESA tudóscsoportja még nem fejezte be a fotóanyag teljes körű vizsgálatát, ami jelenleg is zajlik, néhány felvételt azonban már nyilvánosságra hoztak. A publikált képeken a 3I/ATLAS egy fényes és jól körülhatárolható kis korongnak látszik, ami gyorsan mozog a kozmikus háttere előtt.  

A Mars-szonda felvételén a 31/ATLAS jól körülható kontúrral rendelkező kerekded objektum  Fotó: ESA/TGO/CaSSIS

Amit a képeken látunk, az a kóma, vagyis az üstökös légköre, ami a felszíni anyag szublimációjának következtében kialakuló és a magot övező gázfelhő – írják a kutatók.

Ahogy egy üstökös egyre jobban megközelíti a Napot, a felszíne fokozatosan felmelegszik. Az intenzív hősugárzás hatására a szilárd üstökösmag felszínét borító jég párologni kezd, és e folyamat hatására alakul ki a magot övező gáz és porfelhő, a kóma.

A Mars-szondák műszerei azonban 29 millió kilométeres távolságból nem tudtak „átlátni” a sűrű felhőn, 

így – legalábbis az eddig nyilvánosságra került információk alapján – nem sikerült kideríteni, hogy mi rejtőzik a kóma mögött, és ténylegesen mekkora lehet a 3I/ATLAS mérete. A jelenlegi becslések szerint az objektum átmérője nem lehet több, mint 5, de legfeljebb 24 kilométer. „Mindez komoly kihívást jelentett a keringő szondáink számára, mivel a kameráikat természetesen úgy tervezték, hogy mindössze 1000 kilométerre vagy annál kisebb távolságra lévő objektumokat vizsgáljanak, ez pedig közel 30 millió kilométerre volt” – mondta Colin Wilson, az ESA ExoMars és Mars Express projektjének szaktudósa, akit az Ilf Science tudományos hírportál idéz.

A Mars Express művészi ábrája  Fotó: ESA

 E kihívások ellenére az ExoMars sikeresen megörökítette az üstököst és adatokat gyűjtött; a Mars Express megfigyeléseit pedig még elemzik. A kutatók általános véleménye szerint az ESA tudóscsapata kiválóan teljesített. „Jól láthatjuk, hogy gyorsan mozog (körülbelül 60 kilométer/másodperc sebességgel), a másik pedig, amit még látunk, az az, hogy az alakja nem teljesen szimmetrikus a látómezőben, ami megerősíti, hogy egy üstökösről van szó"” – hangsúlyozza Colin Wilson, az ESA tudományos munkatársa. Ez azért is újabb fontos adalék, mert néhány kutató, köztük Avi Loeb, a Harvard Egyetem asztrofizikus professzora az objektum több, nem üstökösszerű tulajdonsága miatt annak lehetőségét is felvetette, hogy a 3I/ATLAS esetleg nem természetes eredetű, hanem egy idegen civilizáció mesterséges objektuma.

Azt is felvetették, hogy a furcsán viselkedő csillagközi objektum esetleg idegen űreszköz   Fotó: YouTube

Loeb professzor és társai ezt a feltételezést többek között az objektum augusztusban mért és az akkori Naptól való távolsága miatt szokatlanul erős fényességére alapozták, ami Avi Loeb szerint nem pusztán visszavert, hanem saját fényre is utalt. Loeb professzor szerint az objektum pályája is ugyanúgy anomáliának számít, mint az üstökösöknél még soha nem tapasztalt extrém magas szén-dioxid kibocsátása, továbbá a színének a változásai. Avi Loeb és kollégáinak véleménye azonban kisebbségi álláspontnak számít, mivel csillagászok többsége minden furcsasága ellenére intersztelláris üstökösnek tartja a 3I/ATLAS-t.

Soha többé nem lesz ennyire jól megfigyelhető

A megfigyelések azért voltak fontosak, mert a Földről jelenleg nem látható az üstökös, mivel központi csillagunk, a Nap eltakarja. Tehát ezek a Marsnál készített felvételek a legközelebbiek amiket valaha is kaphatunk a 3I/ATLAS-ról annak ellenére, hogy az ESA űrszondáit értelemszerűen nem üstökösvadászatra tervezték. 

Avi Loeb asztrofizikus professzor, aki nem zárta ki a 31/ATLAS idegen eredetét Fotó: Harvard University

„A szondák pontos mérési adatait hozzáadjuk más távcsövek méréseinek teljes sorozatához, hogy lássuk, hogyan változik az üstökös fényessége ahogy a Naphoz közeledik. Ez az elemzés még várat magára, de örömmel  hozzájárulunk ehhez a munkához” – hangsúlyozza Colin Wilson. E két, a vörös bolygó körül keringő űrszonda már korábban is képes volt a Marson túlra látni. Így töbek között a szondák segítségével figyelték meg a Mars két holdja, a Deimos és a Phobos áthaladását olyan bolygók előtt, mint a Jupiter, a Föld és a Szaturnusz. 

A három intersztelláris Naprendszerbe érkezett objektum pályaszögeit összehasonlító ábra, amelyen jól látszik a 31/ATLAS szokatlan pályaíve  Fotó: NASA

És nem is ez volt az űrszondák első találkozása egy üstökössel. 2013-ban a Mars Express sikeresen megfigyelte a Siding Spring üstököst, bár az sokkal közelebb volt a Marshoz, mint a 3I/ATLAS. 

Az ESA azonban a múlt hetin kívül újabb megfigyeléseket is tervez erről a nagy port felvert csillagközi objektumról 

a Jupiterhez tartó JUICE missziójával, amely a 3I/ATLAS Naphoz való legközelebbi elhaladása után, néhány hét múlva végez majd további észleléseket a rejtélyes kozmikus vándorról. A közeli jövőre tervezett Comet Interceptor misszió lesz az űrügynökség soron következő különleges projektje, amelyben 2029-től egy csillagközi objektumot vagy egy érintetlen és a távoli Oort-felhőből való üstököst fog minden eddiginél jobban megközelíteni az ügynökség űreszköze.

A 3I/ATLAS csillagközi objektum:

• 2025. október 3-án haladt el legközelebb a Marshoz,
• ez alkalommal az Európai Űrügynökség két űrszondája felvételsorozatot készített az égitestről,
• és ezek a 3I/ATLAS-ról készült legközelebbi felvételek.