A 31/ATLAS, a csillagközi térből a Naprendszerbe belépett és elképesztő, 210 ezer km/órás sebességgel száguldó objektum eredetéről már hetek óta folynak a különböző találgatások, melyek közül kétségkívül Avi Loeb amerikai asztrofizikus teóriája váltotta ki a legnagyobb visszhangot.

31/ATLAS: a rejtélyek csillagközi térből érkezett objektuma
A harvardi asztrofizikus professzor szerint eljött az ideje, hogy kezdjük el végre komolyan venni az emberiség és egy földönkívüli civilizáció találkozásának reális lehetőségét, annak minden potenciális veszélyével együtt. Avi Loeb úgy véli, hogy a július elsején felfedezett 31/ATLAS katalógusnevet kapott objektum esetében egyáltalán nem zárható ki a mesterséges eredet sem. A professzor éppen ezért indokoltnak tartaná egy olyan nemzetközi szervezet felállítását, amely képes lenne ajánlásokat és irányelveket megfogalmazni egy feltételezett hatodik típusú találkozásra.

Joseph Allan Hynek professzor - aki az Egyesült Államok légerejének ufó-megfigyeléseket feldolgozó csoportjában dolgozott -, állította fel a feltételezett idegenekkel való találkozási formák típusbesorolását. A hetes besorolású skálán az ötödik típusú találkozás az idegenekkel való közvetlen kommunikációt, míg a hatodik típusú az ember számára halálos kimenetelű találkozást jelenti.
Az eddig elvégzett pályaszámítások szerint az objektum 2025. október 31-én Halloween környékén lesz legközelebb a Földhöz. Avi Loeb szerint ha kiderülne, hogy a 31/ATLAS valóban mesterséges eredetű technológia, az objektum, illetve az idegen űreszköz mozgásából tudnánk következtetéseket levonni a vélelmezett idegenek szándékaira is. De miért gondolja úgy Avi Loeb, valamint két kutatótársa, Adam Hibber és Adam Crowl, hogy a 31/ATLAS akár egy idegen civilizáció csillaghajója vagy felderítő űreszköze is lehet? Ezt először az objektum szokatlanul nagy sebessége, másrészt pedig a szintén rendkívül furcsa pályaszöge miatt feltételezik. A 31/ATLAS ugyanis jóval gyorsabban halad az eddig bizonyíthatóan a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett más égitestekhez, így például a 2017-ben felfedezett furcsán megnyúlt formájú Oumuamua aszteroidához, vagy a 2019-ben azonosított Boriszov-üstököshöz képest.