Ennek jegyében újabb több tízmilliárd eurós segélycsomag előkészítése zajlik, miközben számos tagállam – köztük Magyarország – az uniós gazdaság helyzetét és az európai polgárok terheit figyelembe véve már a támogatások újragondolását sürgeti.
Brüsszel valódi „béketerv” helyett háborús stratégiát követ
Brüsszel nem mutat valódi szándékot a béketeremtés irányába, ehelyett politikai és katonai értelemben is a háború folytatását ösztönzi.
A béketerv helyét újabb fegyverszállítások, pénzügyi segélyek és katonai kiképzési programok vették át.
Kaja Kallas szerint Ukrajnának kedvez az idő, és az uniós szankciók fokozatosan kimerítik az orosz hadiipart, Brüsszel továbbra is rendületlenül bízik abban, hogy gazdasági eszközökkel térdre kényszerítheti Putyint. Felmerül a kérdés: miért kellett százezreknek meghalniuk egy értelmetlen háborúban, ahelyett hogy diplomáciai úton keresték volna a megoldást?
Brüsszel harciassága pusztulásba vezeti a kontinenst
Az uniós döntéshozók közül egyre többen a konfliktus elhúzódásával számolnak, miközben az európai közvélemény egyre inkább békepárti. A háború árát azonban a kontinens polgárai fizetik meg: emelkedő energiaárakkal, inflációval és gazdasági visszaeséssel.
A Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint Kaja Kallas kijelentései mögött nincs valós stratégia.
Ebben a helyzetben az európai katonai stratégiát nem is lehet jellemezni, mert nem tudunk róla semmit. Az a kijelentés, hogy Putyin nem nyerhet, még politikai célkitűzésnek is karcsú, katonai stratégiának pedig egyszerűen elfogadhatatlan
– fogalmazott Somkuti Bálint.
Gyengülő gazdaság, erősödő háborús retorika
Az Európai Bizottság legutóbbi gazdasági előrejelzése is arra figyelmeztet, hogy az eurózóna növekedése 2025-ben egy százalék alatt maradhat, miközben a tagállamok adóssága és költségvetési hiánya tovább nő. Az európai vállalatok versenyképessége csökken, az ipari termelés több országban visszaesett.
Ezzel párhuzamosan Brüsszel minden eddiginél nagyobb összegeket fordít Ukrajna finanszírozására – nemcsak katonai, hanem szociális és közigazgatási célokra is.
Az ukrán vezetés mások pénzén is folytatná a háborút. Kijev továbbra is újabb és újabb milliárdokat kér, miközben a harcoknak sem katonai, sem diplomáciai megoldása nem körvonalazódik. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember végén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan kétmilliárd eurót kap drónokra. Von der Leyen, az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatót Mark Rutte NATO-főtitkárral, ahol közölte, a jóvátételi kölcsönt nem egy összegben, hanem részletekben és feltételekhez kötve folyósítanák.
A támogatások egy részét ráadásul hitelből fedezik, ami hosszú távon az európai adófizetőket terheli.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a brüsszeli háborúpárti döntéshozók nem tanulnak a múlt hibáiból: tovább öntenék a pénzt a háborúba, miközben a költségeket az európai emberekkel, köztük a magyar családokkal fizettetnék meg.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!