Brüsszel így teszi tönkre Ukrajna miatt az európai emberek életét

Miközben Európa gazdasága lassul, a háború terhei pedig egyre súlyosabban nehezednek az uniós polgárokra, Brüsszel újabb és újabb milliárdokat készül átutalni Ukrajnának. A kérdés immár nem csupán gazdasági, hanem politikai természetű is: meddig hajlandó Brüsszel a háború fenntartásának árát viselni, és hol húzódik az európai szolidaritás határa?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével Brüsszelben Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP

Az utóbbi hónapokban több vezető uniós tisztségviselő – köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnök – is megerősítette, hogy az EU „mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg csak szükséges”. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja az Európai Tanács 2025. október 23-i brüsszeli ülésén (Fotó: AFP/Yves Herman)

Ennek jegyében újabb több tízmilliárd eurós segélycsomag előkészítése zajlik, miközben számos tagállam – köztük Magyarország – az uniós gazdaság helyzetét és az európai polgárok terheit figyelembe véve már a támogatások újragondolását sürgeti.

Brüsszel valódi „béketerv” helyett háborús stratégiát követ

Brüsszel nem mutat valódi szándékot a béketeremtés irányába, ehelyett politikai és katonai értelemben is a háború folytatását ösztönzi. 

A béketerv helyét újabb fegyverszállítások, pénzügyi segélyek és katonai kiképzési programok vették át.

Kaja Kallas szerint Ukrajnának kedvez az idő, és az uniós szankciók fokozatosan kimerítik az orosz hadiipart, Brüsszel továbbra is rendületlenül bízik abban, hogy gazdasági eszközökkel térdre kényszerítheti Putyint. Felmerül a kérdés: miért kellett százezreknek meghalniuk egy értelmetlen háborúban, ahelyett hogy diplomáciai úton keresték volna a megoldást?

🇪🇺 EU to fund tribunal for Putin — Kyiv to receive first millions for war crimes investigation

Kaja Kallas has announced the allocation of €10 million to establish an international tribunal to investigate Russia’s crimes against Ukraine.

Another €6 million will go toward… pic.twitter.com/1rGZFUQoYw

— NEXTA (@nexta_tv) October 13, 2025

Brüsszel harciassága pusztulásba vezeti a kontinenst

Az uniós döntéshozók közül egyre többen a konfliktus elhúzódásával számolnak, miközben az európai közvélemény egyre inkább békepárti. A háború árát azonban a kontinens polgárai fizetik meg: emelkedő energiaárakkal, inflációval és gazdasági visszaeséssel.

A Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint Kaja Kallas kijelentései mögött nincs valós stratégia.

Ebben a helyzetben az európai katonai stratégiát nem is lehet jellemezni, mert nem tudunk róla semmit. Az a kijelentés, hogy Putyin nem nyerhet, még politikai célkitűzésnek is karcsú, katonai stratégiának pedig egyszerűen elfogadhatatlan

– fogalmazott Somkuti Bálint.

Gyengülő gazdaság, erősödő háborús retorika

Az Európai Bizottság legutóbbi gazdasági előrejelzése is arra figyelmeztet, hogy az eurózóna növekedése 2025-ben egy százalék alatt maradhat, miközben a tagállamok adóssága és költségvetési hiánya tovább nő. Az európai vállalatok versenyképessége csökken, az ipari termelés több országban visszaesett.

Ezzel párhuzamosan Brüsszel minden eddiginél nagyobb összegeket fordít Ukrajna finanszírozására – nemcsak katonai, hanem szociális és közigazgatási célokra is.

Az ukrán vezetés mások pénzén is folytatná a háborút. Kijev továbbra is újabb és újabb milliárdokat kér, miközben a harcoknak sem katonai, sem diplomáciai megoldása nem körvonalazódik.  Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember végén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan kétmilliárd eurót kap drónokra. Von der Leyen, az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatót Mark Rutte NATO-főtitkárral, ahol közölte, a jóvátételi kölcsönt nem egy összegben, hanem részletekben és feltételekhez kötve folyósítanák.

Von der Leyen to send Ukraine €2 billion for drones “now” https://t.co/JNWMwuKanf pic.twitter.com/2VyeTmlGVU

— Euractiv (@Euractiv) September 30, 2025

A támogatások egy részét ráadásul hitelből fedezik, ami hosszú távon az európai adófizetőket terheli.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a brüsszeli háborúpárti döntéshozók nem tanulnak a múlt hibáiból: tovább öntenék a pénzt a háborúba, miközben a költségeket az európai emberekkel, köztük a magyar családokkal fizettetnék meg.

Európa útelágazás előtt

„Az EU úgy táncol, ahogy Zelenszkij fütyül”, hiszen a brüsszeli döntéshozók látszólag mindenben követik az ukrán elnök igényeit, még akkor is, ha ez az európai gazdaság rovására megy.

Ukrajna legkésőbb 2026 februárjára teljesen kimerítheti pénzügyi tartalékait, ha az európai országok nem találnak új forrásokat az ország fenntartására – figyelmeztet a brit The Economist legfrissebb elemzése. 

A lap szerint Kijev „brutális pénzügyi szakadék” felé tart, miközben az amerikai támogatás fokozatosan csökken, a hazai hitelezési lehetőségek pedig kimerülőben vannak. Ukrajna katonai kiadásai a The Economist számításai szerint 2025 végére, a Nyugattól kapott fegyverszállításokkal és támogatásokkal összesen elérhetik a 360 milliárd dollárt a háború kezdete óta. 

Kijev a fizetésképtelenség határán táncol, és az uniós, valamint amerikai források nélkül az állam működésképtelenné válik.

A becslések szerint 2026 és 2029 között Ukrajna további 389 milliárd dollárra szorulna katonai és gazdasági támogatás formájában – ez csaknem kétszerese annak az összegnek, amit Kijev 2022 februárja óta kapott (összesen 206 milliárd dollárt, ebből 133 milliárdot az Egyesült Államoktól).

⚡️ 'We are doubling the Ukraine Facility' — EU proposes 100 billion euros for Ukraine aid fund in 2028–2034 budget.https://t.co/IvH5BzDUeJ

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) July 16, 2025

Az orosz–ukrán háború negyedik évébe lépve egyre nyilvánvalóbb, hogy a katonai megoldás nem hoz tartós békét. Az uniós vezetés mégis a konfrontáció útján halad, miközben az európai gazdaság struktúrájában és társadalmi szövetében is mély repedések látszanak. 

A háború kilátástalansága miatt már egyre több tagállam – Magyarország és Szlovákia után már Csehország is – a béke mielőbbi megteremtését sürgeti. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével Brüsszelben (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)