Brüsszel hisz a szankciókban, de az emberek az életükkel fizetnek az illúzióért

Miközben Kaja Kallas szerint most már Ukrajnának kedvez az idő, és az uniós szankciók fokozatosan kimerítik az orosz hadiipart, Brüsszel továbbra is abban bízik, hogy gazdasági eszközökkel térdre kényszerítheti a Kremlt. De ha eddig Oroszországnak kedvezett az idő, akkor felmerül a kérdés: miért kellett százezreknek meghalniuk egy értelmetlen háborúban, ahelyett hogy diplomáciai úton keresték volna a megoldást? Somkuti Bálint szerint az a kijelentés, hogy Putyin nem nyerhet, még politikai célkitűzésnek is karcsú, katonai stratégiának pedig egyszerűen elfogadhatatlan.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben Fotó: Simon Wohlfahrt Forrás: AFP

Ahogyan arról lapunk beszámolt, Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kijelentette Kijevben, hogy Európa tovább fokozza a nyomást Oroszországra, és célja az agresszor katonai–gazdasági kapacitásainak gyengítése. 

Brüsszel abban a hitben él, hogy gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti Oroszországot (Fotó: AFP)

Kijelentette:

Lehet, hogy korábban az idő Oroszország oldalán állt, de most már Ukrajnának kedvez. 

„Minden egyes euró, amit elveszünk Oroszországtól, olyan pénz, amit nem tud háborúra költeni” – tette hozzá. Kallas hangsúlyozta: Európa hamarosan új intézkedéseket vezet be, amelyek Oroszország energia-, pénzügyi és kereskedelmi bevételeit célozzák meg.

„Oroszország katonai gazdasága már most is gyenge. Tovább fogjuk gyengíteni. Az infláció meghaladja a 20 százalékot, a monetáris tartalékok kimerültek, a gazdasági növekedés pedig közel nulla” – mondta a diplomata.

Brüsszel tehát továbbra is abban a hitben él, hogy gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti Oroszországot – miközben a frontvonalon továbbra is ezrek halnak meg.

Kérdés, hogy ha „eddig Oroszországnak kedvezett az idő”, ahogy Kallas fogalmazott, miért nem a diplomácia útját választotta Európa már korábban?

Gazdasági szankciók: Brüsszel tovább hisz a nyomásgyakorlás erejében

A helyzet értékelésére Kemény Jánost, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát kértük, aki szerint Kaja Kallas azért fogalmazott úgy, hogy „eddig Oroszországnak kedvezett az idő”, mert hosszú ideig az volt a benyomás, hogy mind az orosz gazdaság lendületben van, mind pedig az orosz társadalom egységesen támogatja Vlagyimir Putyin háborús céljait.

Most azonban a helyzet változni látszik: az orosz gazdaság nehezebb helyzetbe került szerinte. A gazdasági helyzet, illetve az ukránok mélységi támadásai – az uniós és nemzetközi szankciókkal együtt – azt az érzetet kelthetik az orosz lakosságban, hogy ez a háború nem egyszerű, és talán nem is megnyerhető – mondta a szakértő. Kemény János hozzátette: a nyugati országok egyértelműen nem akarnak közvetlen katonai szerepet vállalni a konfliktusban, így a gazdasági nyomásgyakorlás maradt az egyetlen eszköz. Az idő tehát továbbra is múlik – de egyelőre kérdés, hogy Brüsszel valóban a valóságot méri-e, vagy csak a saját politikai reményeit kergeti.

🇪🇺 EU to fund tribunal for Putin — Kyiv to receive first millions for war crimes investigation

Kaja Kallas has announced the allocation of €10 million to establish an international tribunal to investigate Russia’s crimes against Ukraine.

Another €6 million will go toward… pic.twitter.com/1rGZFUQoYw

— NEXTA (@nexta_tv) October 13, 2025

Brüsszel ostoba harciassága pusztulásba vezeti a kontinenst

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint Kaja Kallas kijelentései mögött nem látszik valós stratégia, sőt, a brüsszeli álláspont inkább tűnik politikai ráolvasásnak, mint tényleges fordulatnak.

Ebben a helyzetben az európai katonai stratégiát nem is lehet jellemezni, mert nem tudunk róla semmit. Az a kijelentés, hogy Putyin nem nyerhet, még politikai célkitűzésnek is karcsú, katonai stratégiának pedig egyszerűen elfogadhatatlan

 – fogalmazott.

A szakértő szerint nem világos, mire alapozza Kaja Kallas azt az optimizmust, hogy az idő immár Ukrajna oldalán áll. „Mivel semmilyen új információ nem került nyilvánosságra, ez inkább tűnik ráolvasásnak vagy vajákolásnak, mint tényleges politikai változásnak” – mondta.

Somkuti hangsúlyozta: Brüsszel évek óta nem ad választ arra, miért nem keresi a békét, és miért erőlteti a katonai megoldásokat, amelyek messze túlmutatnak az unió tényleges képességein.

 Itt valamilyen megveszekedett ideológiai, pénzügyi vagy egyéb motivációt sejthetünk a háttérben

 – tette hozzá.

A szakértő szerint a szankciós politika is teljesen kifáradt. „Ha valami tizennyolc alkalommal nem működött, mi a garancia, hogy tizenkilencedikre majd igen?” – tette fel a kérdést. Mint fogalmazott, a szankciók az egyetlen eszközt jelentik Brüsszel kezében az akarat érvényesítésére, ám hatásuk Oroszországra minimális, Európára viszont pusztító. 

Ezek a lépések Oroszország helyzetét nem rendítették meg, miközben Európa gazdasági pozícióját rendkívül rossz irányba fordították

 – hangsúlyozta.

Somkuti szerint a brüsszeli háborús retorika különösen veszélyes: 

Az EU vezetése olyan harciasságot tanúsít, amelyet sem katonai képességei, sem társadalmi akarata nem támaszt alá. Az ilyen alaptalan kijelentések, hogy Oroszország megtámadni készül Európát, csak fokozzák a feszültséget.

A szakértő végül arra figyelmeztetett:

Egy modern háborúhoz három dolog kell: vas, akarat és vér. Ukrajna ezekkel – minden vesztesége ellenére – még mindig rendelkezik. Az Európai Unió viszont katasztrofálisan áll, mert sem akarat, sem haditechnika, sem élőerő nincs. A migránsoktól nem várható el, hogy Európáért harcoljanak. Ha Brüsszel ezen az úton halad tovább, pusztulásba vezeti a kontinenst

 – fogalmazott Somkuti Bálint.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)