Ez nem Európa háborúja

Oroszország ismét nagyszabású drón- és rakétatámadást indított Ukrajna ellen, a légicsapások ezúttal a lengyel határhoz közeli Lvivet is elérték. Miközben a háború egyre közelebb kerül a NATO-tagállamokhoz, Volodimir Zelenszkij mindent megtesz annak érdekében, hogy a Nyugatot is mélyebben bevonja a konfliktusba. Európa idáig elkerülte azt, hogy bevonódjon ebbe a háborúba, de az utóbbi időben egyre több olyan nyilatkozatot hallhattunk, ami ebbe az irányba mutat, mondta el lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Fotó: Ida Marie Odgaard Forrás: Ritzau Scanpix/AFP

Oroszország a minap újabb nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen. 

Lerombolt lakónegyed a Zaporizzsja elleni tömeges támadás után 2025. október 5-én (Forrás: Volodimir Zelenszkij/Facebook)

Az oroszok körülbelül ötszáz drónt és több mint ötven rakétát, köztük Kindzsal ballisztikus rakétákat indítottak el Ukrajna több régiója ellen, a támadásokban legkevesebb öt ember meghalt – írta a Kyiv Independent.

Az ország nyugati részén fekvő Lviv megyében négy ember életét vesztette és legalább hatan megsérültek – írta a Telegramon Makszim Kozickij, a régió kormányzója.

Orosz célpontok Nyugat-Ukrajnában

Zelenszkij felszólította az Egyesült Államokat és Európát, hogy kényszerítsék Oroszországot fegyverszünetre. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszország „kineveti a Nyugatot”, mivel a szövetségesek nem adnak határozott választ a támadásra.

Az ukránok sok hadiipari üzemet és raktárakat is Nyugat-Ukrajnába telepítettek, mert azt nehezebb elérni és biztonságosabb. Visszatérően támadnak ilyen célpontokat az oroszok, ebben nincs semmi újdonság

– mondta lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő hozzátette, Ukrajna igyekszik viszonozni a támadásokat.

Kijev drónokkal támadja az orosz infrastruktúrát, és azon belül elsősorban az olajfinomítókat, amivel Ukrajna az orosz bevételeket szeretné csökkenteni, és mindezzel belső elégedetlenséget előidézni Oroszországban

– fogalmazott. Siklósi Péter szerint az amerikai politika jelenlegi irányvonala inkább retorikai, mintsem gyakorlati.

Az, hogy Washington időnként azzal fenyegeti meg Oroszországot, hogy Tomahawk rakétákat szállítana Ukrajnának, egyelőre inkább fenyegetés, nem konkrét katonai segítség

– mutatott rá a szakértő. 

A cél világosan az, hogy az orosz vezetést tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.

A kutató szerint a jelenlegi helyzetben mindkét fél a tárgyalásokra készül.

Ami most látható mind az orosz részről, mind az ukrán részről – az amerikai mellett –, hogy mindegyik fél a tárgyalásokra próbál felkészülni 

– hangsúlyozta.

Ezek a tárgyalások hamarosan el fognak jönni. Nem tudni, mikor, de el fognak kezdődni az érdemi tárgyalások, és addigra valamennyi fél a lehető legjobb állapotba akarja hozni magát, hogy minél jobb tárgyalási pozícióból kezdhesse meg azt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP/Simon Wohlfahrt)

Ukrajna célja: a Nyugat bevonása

A szakértő szerint nem újdonság, hogy Kijev megpróbálja bevonni a Nyugatot a háborúba.

„Korábban az Egyesült Államokkal is ezt szerette volna, de Trump elnöksége alatt világossá vált, hogy erre nincs mód” – emlékeztetett.

Európa azonban mostanában egyre inkább háborús retorikába csúszik. A nagyszabású orosz dróntámadások után Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője az X közösségi média platformon azt írta, hogy Oroszország „terrortámadásokat” hajt végre ukrán civilek és infrastruktúra ellen, hogy leplezze sikertelen nyári offenzíváját.

Russia is masking its failed summer offensive with terror attacks on Ukrainian civilians and infrastructure.

We keep supporting Ukraine as long as needed: finalizing the next sanctions package, ensuring financing, providing weapons.

Russia will not stop until forced to.

— Kaja Kallas (@kajakallas) October 5, 2025

Brüsszel folytatja a következő szankciós csomag véglegesítését, biztosítja a finanszírozást és a fegyverek biztosítását – tette hozzá.

Európa idáig elkerülte azt, hogy bevonódjon ebbe a háborúba, de az utóbbi időben egyre több olyan, egyelőre leginkább retorikai szinten megmaradó nyilatkozatot hallhattunk, ami ebbe az irányba mutat

– mondta ennek kapcsán Siklósi Péter.

Ursula von der Leyen és Donald Tusk mellett is egyre többen mondogatják, hogy Ukrajna tulajdonképpen Európa első védelmi vonala, és az orosz–ukrán háború ilyenképpen Európa háborúja is. Ez azonban nem igaz

– hangsúlyozta a szakértő. A kutató szerint Európának alapvető érdeke lenne, hogy megőrizze a stratégiai autonómiáját és elkerülje a közvetlen háborús érintettséget.

Ez nem Európa háborúja

– összegezte Siklósi Péter.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke (Fotó: Ritzau Scanpix/AFP/Ida Marie Odgaard)