Migrációs paktum: egész Európa lázad a brüsszeli tervek ellen

Európában egyre több ország dönt úgy, hogy jelentősen szigorítja az illegális bevándorlás kezelésére vonatkozó szabályokat. Nagy-Britannia dán mintára átfogó reformot vezet be, több uniós állam pedig a kitoloncolások egyszerűsítését sürgeti. Közben az EU új szolidaritási mechanizmust javasol, amit több tagállam – köztük Magyarország – elutasít. Gyakorlatilag mindenhol nő a frusztráció, ami az egyre nagyobb migrációs nyomásból fakad, és amelyre a kormányok eltérő, de egyre szigorúbb válaszokat adnak. Eközben Brüsszel a migrációs paktumot erőlteti.

Magyarország már jelezte, hogy sem menekülteket nem kíván fogadni, sem pénzügyi kompenzációt nem fog fizetni Fotó: SAMEER AL-DOUMY Forrás: AFP

Egyre több európai országnak van elege az illegális migránsokból. Nagy-Britannia átfogó változtatásokat javasolt a menedékkérőkkel kapcsolatos politikájában. De több uniós ország is rájött, hogy hibás volt az eddigi migrációs politika – írja a Reuters.. Íme néhány részlet arról, hogyan módosítják az országok a saját bevándorlási szabályaikat, miközben Brüsszel a migrációs paktumot erőlteti.

A migrációs paktum bevezetése hatalmas káoszt okozhat Európában
Fotó: SAMEER AL-DOUMY / AFP

Az Európai Bizottság migránsokkal árasztaná el Európát

Írtunk róla, hogy az EU bemutatta új szolidaritási mechanizmusát, amely a tagállamok közötti migrációs terhek „igazságos elosztását” célozza. A rendszer több kategóriába sorolja az országokat az érkezési számok és a befogadóképesség alapján.

Magyarország már jelezte, hogy sem menekülteket nem kíván fogadni, sem pénzügyi kompenzációt nem fog fizetni.

Az elmúlt néhány hónapban szinte minden tagállam próbálta meggyőzni az EU bizottságát, hogy már így is túlterheltek a migráció okozta terhek miatt, és ezért kevés vagy semmilyen kapacitásuk nincs más országok támogatására.

Brüsszel kiadta az ukázt. Aktiválják a migrációs paktumot. Egyszer és mindenkorra szeretném világossá tenni: ameddig Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig a migrációs paktumot nem hajtjuk végre

– írta korábban Orbán Viktor miniszterelnök.

Egész Európát frusztrálja a migránsválság

Kilenc ország – Olaszország, Dánia, Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország – májusban azt kérte az Európai Uniótól, hogy egyszerűsítse a tagállamok számára a migráns hátterű bűnözők kiutasítását. Néhány európai kormány frusztrációját fejezte ki amiatt, ahogyan az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményét alkalmazza a kitoloncolások blokkolására, és szeretnék, ha ezt felülvizsgálnák.

Elegük lett a briteknek a migránsokból

Nagy-Britanniából egy átfogó menekültügyi átalakításról érkezett bejelentés. Az új, dán mintára épülő rendszer célja az, hogy visszafogja az illegális bevándorlást és egyszerűbbé tegye az érintettek kitoloncolását. Az új szabályok szerint a menekültstátus csak átmenetileg lesz érvényes időszakos ellenőrzésekkel, és a menekülteket akkor utasítanák ki, amikor származási országukat a hatóságok biztonságosnak ítélik. A belügyminiszter a lépést 

a modern idők legjelentősebb menekültügyi reformjának

nevezte. Korábban a Magyar Nemzeten is írtunk róla, hogy szabadulnának a migránsoktól a britek.

Dánia szabadulna a bevándorlóktól

Dánia, amelynek modellje inspirálta a brit átalakítást, csak ideiglenes védelmet nyújt a menedékkérőknek, ezt rendszeresen felülvizsgálják, és visszavonhatják, ha a migráns származási országának körülményei biztonságosnak minősülnek. Az állami támogatás feltétele az integráció és a hozzájárulás, továbbá az állampolgársághoz vezető út is hosszabbá vált.

Németország visszaküldené a migránsokat oda, ahonnan jöttek

Németország szigorította menedékjogi szabályait, miközben továbbra is az EU-n belüli egyik legmagasabb számú kérelmet kezeli. A német rendőrségi szakszervezet alelnöke szerint Németország az elmúlt tíz évben hibás migrációs politikát folytatott, ami romló közbiztonsághoz és növekvő társadalmi feszültségekhez vezetett. 

Az új törvények felgyorsították az eljárásokat, bővítették a „biztonságos” országok listáját a könnyebb elutasítás és visszaküldés érdekében, valamint egyszerűsítették az elutasított kérelmezők és a bűnöző hátterűek kitoloncolását. 

Ezzel párhuzamosan viszont megkönnyítették a tartózkodási engedélyhez és állampolgársághoz jutást azoknak a hosszú távú, integrált bevándorlóknak és a képzett munkavállalóknak, akik régóta az országban élnek.

Görögország kerítéssel és járőrözéssel védekezik

Görögország júliusban ideiglenesen felfüggesztette a menedékkérelmek feldolgozását azoknál a migránsoknál, akik Észak-Afrikából, elsősorban Krétára érkeznek tengeri úton. Emellett megerősítette határvédelmét kerítésekkel és fokozott tengeri járőrözéssel.

Írország új migrációs stratégiával készül

Írország jogszabályt vezetett be a menedékjogi rendszer átalakítására, amelynek célja a döntések és fellebbezések felgyorsítása és 2026-tól további szigorításokat tervez az új migrációs stratégia keretében. A kormány csökkentette az ukrán menekülteknek biztosított állami szállások időtartamát 90 napról 30 napra. Jelenleg mintegy 21 600 ukrán él államilag finanszírozott szállásokban. Írtunk róla, hogy Írország megtelt, a migráció ellen lázad a lakosság.

Egy illegális bevándorló alszik az utcán
Fotó: SAMEER AL-DOUMY / AFP

Olaszország

Olaszország jobboldali kormánya szigorította a migrációs szabályokat, és megállapodást kötött Albániával, hogy a tengeren feltartóztatott migránsokat Olaszországon kívüli központokba szállítsák. A megállapodást jogi kihívások nehezítették, de várhatóan 2026-ban kezdi meg működését az EU új migrációs paktumával párhuzamosan. 

Róma 18 hónapra növelte az illegális bevándorlók fogva tartásának időtartamát, korlátozta a civil szervezetek tengeri mentési műveleteit, és szűkítette a különleges humanitárius védelemhez való hozzáférést. Emellett gyorsított menedékügyi eljárásokat vezetett be a „biztonságos” országokból érkezők számára, hogy gyorsan elutasíthassa a kérelmeket és fokozza a kitoloncolást.

Hollandia

A holland parlament egy olyan csomagról tárgyal, amely szigorítaná a menedékjogi szabályokat azáltal, hogy nehezebbé tenné a jogosultság megszerzését, a tartózkodási engedélyt három évre csökkentené, és korlátozná a családegyesítést. A tervezetet az előző jobboldali kormány dolgozta ki még azelőtt, hogy júliusban összeomlott, és a főbb pártok támogatják a szigorúbb beáramlás-ellenőrzést.

Portugália

Portugália parlamentje júniusban elfogadott egy törvényjavaslatot, amely megduplázza a legtöbb külföldi számára szükséges tartózkodási időt az állampolgárság igényléséhez – ötről tíz évre –, és szigorítja a honosítás feltételeit. 

A törvényhozók egy módosított bevándorlási törvényt is jóváhagytak, amely szigorúbb szabályokat vezet be a családegyesítésre. 

Ezek a változások még nem léptek hatályba, az Alkotmánybíróság felülvizsgálatára várnak.

Svédország

Svédország jelentősen növeli a készpénzes támogatásokat annak érdekében, hogy a bevándorlókat hazatérésre ösztönözze: a hazatelepülési támogatás 10 000 koronáról 350 000 koronára (36 985 dollár) emelkedik. Az ország a tervek szerint szigorítja az állampolgársági szabályokat, új nyelvi és hosszabb tartózkodási követelményekkel, valamint vizsgálja annak lehetőségét, hogy a súlyos bűncselekmények miatt elítélt kettős állampolgároktól megvonja-e a svéd útlevelet.

Franciaországban soha nem látott káosz a törvényhozásban (is)

Franciaország 2024-es bevándorlási törvénye, amely az elmúlt évtizedek legszigorúbb csomagja a családegyesítés korlátozásával, a jóléti ellátásokhoz való hozzáférés szűkítésével és a születési jogon járó állampolgárság szigorításával, nagyrészt megbukott 2024 januárjában az alkotmánytanács előtt, amely eljárási okokra hivatkozva számos korlátozó intézkedést megsemmisített. 

Borítókép: Magyarország már jelezte, hogy sem menekülteket nem kíván fogadni, sem pénzügyi kompenzációt nem fog fizetni (Fotó: AFP)