John Waters korábban baloldalinak tartotta magát, de harmincas éveire három meghatározó élmény hatására megváltozott a világnézete: ezek Václav Havel munkássága és a kelet-európai rendszerváltás élménye, az alkoholizmusból való felépülése és valláshoz való visszatalálása, valamint az apaság tapasztalata, az, amikor ráébredt, hogy az egyedülálló apáknak alig vannak jogaik.
Írország híres a nyitottságáról, az utóbbi években azonban egyre nagyobb a feszültség a migráció miatt. Rendszeresek a zavargások, és többször volt példa arra is, hogy szélsőségesek megpróbálták felgyújtani bevándorlók szállásait.
John Waters szerint az öt-tíz évvel ezelőtti Írország talán már csak néhány vidéki faluban létezik, amelyet nem pusztított el az idegenek kényszerített betelepítése. Ahogy fogalmazott, a migráció körüli feszültségekre fókuszálva elterelődik a figyelem arról, ami valójában történik. A probléma a tömeges migráció jelensége – a népességcsere, az ország megszállása, az ír haza újratelepítése –, amelyet azok irányítanak és kényszerítenek ránk, akik az ír „kormányként” tüntetik fel magukat.
Az emberek túl hosszú ideig voltak túlságosan is türelmesek ezzel a helyzettel szemben, és csak most kezdenek rádöbbenni annak súlyosságára és lehetséges véglegességére
– mondta a Magyar Nemzetnek az író, aki rendszeresen hangot ad Írország jövőjével kapcsolatos aggodalmainak és nyíltan beszél a társadalmi feszültségekről.
Szerinte a mainstream média csak a feszültségek vagy rasszizmus keretében számol be a helyzetről, miközben az igazság az, hogy Írország-szerte százasával helyeznek el válogatás és papírok nélkül többnyire ismeretlen származású és hátterű embereket, akiket menekültként vagy háborús övezetekből érkezőként tüntetnek fel, miközben a legtöbbjük nem az.
Ha nem történik radikális fordulat, az ír őslakosok egy-két évtizeden belül kisebbségbe kerülnek saját hazájukban. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem véletlen mellékhatása valamiféle »együttérzési hullámnak«, hanem éppen ez a cél: elmozdítani azokat az embereket, akik több száz, akár ezer éve élnek itt, akikben él a tulajdonosi érzés, a szuverenitás, a hűség és a hazaszeretet – akik őseinek vére áztatja földjeinket és gazdagítja folyóinkat
– sorolta Waters.
