Az Európai Bizottság migránsokkal árasztaná el Európát

Az EU bemutatta új szolidaritási mechanizmusát, amely a tagállamok közötti migrációs terhek "igazságos elosztását" célozza. A rendszer négy kategóriába sorolja az országokat az érkezési számok és a befogadóképesség alapján. Magyarország már jelezte, hogy sem menekülteket nem kíván fogadni, sem pénzügyi kompenzációt nem fog fizetni.

Ritkán válik egy brüsszeli dokumentum ennyire politikailag vitatottá Fotó: JOAN GALVEZ Forrás: ANADOLU

Az EU bemutatott egy tervet, amely meghatározza, hogy mely tagállamoknak kell menekülteket befogadniuk vagy pénzügyi hozzájárulást fizetniük – és kik azok, akik mentesülnek a migrációs paktum hatása alól. Évekig dolgoztak ezen az úgynevezett szolidaritási mechanizmuson és folyamatosan heves viták zajlottak körülötte. Elemzők szerint a mechanizmus eleve kudarcra ítélt – írja a Die Zeit.

Az EU Bizottsága szerint „mérföldkő” született az európai migrációs paktum tekintetében
Fotó: SAMEER AL-DOUMY / AFP

Az EU Bizottsága szerint ez „mérföldkő” az európai menekültügyi politika terén, ami biztosítani fogja, hogy a különböző tagállamok kihívásai és kötelezettségei kiegyensúlyozottak legyenek. Már most látszik azonban, hogy ezt a célt valószínűleg nem sikerül majd elérni, és a mechanizmus végül sikertelen próbálkozás lesz. A tervezett szolidaritási mechanizmus a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) része, amely a legnagyobb migrációs politikai reform 30 év alatt. 

A reformot tavaly fogadta el az EU, és 2026 közepéig kell bevezetni.

Majdnem minden ország túlterheltnek érzi magát

Az elmúlt néhány hónapban szinte minden tagállam próbálta meggyőzni az EU Bizottságát, hogy már így is túlterheltek a migráció okozta terhek miatt és ezért kevés vagy semmilyen kapacitásuk nincs más országok támogatására. A Bizottság döntése alapján négy csoportra osztják a tagországokat. Az EU határain lévő, első befogadó országok – például Olaszország vagy Görögország – az első csoportba kerülnek. Ha ezek az államok túlterheltek lesznek, a szolidaritási mechanizmus segítségével a menekülteket más EU-tagállamok között osztanák el.

A négy csoport így áll össze:

1. csoport: Görögország, Olaszország, Ciprus, Spanyolország

Ezek az EU külső határán lévő országok és a Bizottság szerint ők állnak a legnagyobb migrációs nyomás alatt, főként a magas érkezési számok és a tengeri mentés miatt. Ha túlterheltségük miatt aktiválják a szolidaritási mechanizmust, más EU-államoknak kell átvenniük a menedékkérőket, vagy más módon kell támogatniuk őket, például pénzzel.

2. csoport: Ausztria, Lengyelország, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország

Ezek az országok a Bizottság szerint „különleges migrációs helyzetben” vannak, mert az elmúlt öt évben sok migránst fogadtak be – népességükhöz és gazdasági teljesítményükhöz viszonyítva. Ezek az országok kérhetnek teljes vagy részleges mentességet a következő évre vonatkozó szolidaritási kötelezettségeik alól az Európai Tanácstól.

3. csoport: Németország, Belgium, Írország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Hollandia és Finnország

Ezekben az országokban a Bizottság szerint fennáll a jövőbeli migrációs nyomás kockázata, például a magas érkezési számok, a befogadórendszerek terheltségi szintje vagy hibrid fenyegetések miatt. A felsorolt országok jogosultak pénzügyi és technikai EU-támogatásra, de alapvetően nem mentesülhetnek a szolidaritási kötelezettségek alól. Besorolásukat rendszeresen felülvizsgálják.

4. csoport: Luxemburg, Portugália, Dánia, Svédország, Málta, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Románia

E kilenc ország az egyetlen, amelynek semmilyen tehermentesítést nem biztosítanak. Tőlük "szolidaritást" várnak el. Magyarország már jelezte, hogy sem menekülteket nem kíván fogadni, sem pénzügyi kompenzációt fizetni. A dán kormány, híres szigorú migrációs politikájáról, szintén nem akar menekülteket befogadni. Írtunk róla, hogy Magyarország nem hajtja végre a migrációs paktumot, hiába léptette életbe Brüsszel.

Erik Marquardt, zöldpárti politikus és EP-képviselő erőteljes kritikát fogalmazott meg a Bizottság felosztásával kapcsolatban: 

Most kilenc ország, amelyekben az EU-lakosság csupán 14 százaléka él,  szolidaritást kell mutasson azokkal az államokkal, amelyekben az EU-lakosok 86 százaléka él. Számomra úgy tűnik, mintha rosszul számoltak volna.

Németország besorolása a harmadik kategóriába vélhetően nem aratott osztatlan sikert a német kormányzatnál. Alexander Dobrindt (CSU) belügyminisztériuma szerint támogatásra főként azoknak az országoknak van szüksége, ahol a menekültek hosszú távon élnek, tehát például Németországban. A Bizottság viszont inkább a külső határokon fekvő érkezési országokra összpontosított. 

Az EU Bizottsága egy trükköt talált ki, hogy kedvezzen olyan országoknak, mint Németország

 – mondta Daniel Thym, migrációs jogi szakértő és a konstanzi egyetem professzora. A szolidaritás csak papíron létezik, a gyakorlatban minden a régi marad – mondta a professzor. 

Borítókép: (Fotó: AFP)