Magyarország nem enged a migrációs nyomásnak – Budapest elutasítja a menedékkérők kötelező áttelepítését

Az Európai Bizottság új jelentése szerint Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus „migrációs nyomás alatt álló” tagállamnak minősül, ezért ezek az országok 2026-ban jogosultak lesznek arra, hogy a többi uniós tagállam „szolidaritást” vállaljon velük – akár menedékkérők átvételével, akár pénzügyi hozzájárulással. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia azonban határozottan elutasítja a migránsok kötelező áttelepítését.

Migránsok miután partra szálltak Lampedusa szigetén Fotó: Stefano Rellandini Forrás: AFP

A tervezet szerint minden tagállamnak – a migrációs nyomás alatt lévő országok kivételével – a népessége és a GDP-je arányában kellene hozzájárulnia a közös teherviseléshez. 

A bizottság három opciót kínálna a kormányoknak:

1. menedékkérők befogadása saját területükre,
2. 20 ezer euró fizetése minden egyes be nem fogadott személy után, vagy
3. pénzügyi támogatás nyújtása a frontországok számára.

A szolidaritási alap minimális méretét 30 ezer áttelepítésben és 600 millió eurós hozzájárulásban állapítanák meg. A döntést a tagállamok minősített többséggel hoznák meg – vagyis a kisebbségben maradó országokat is kötelezhetnék a részvételre.

Áttelepítés: Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nemet mond

A közép-európai országok – élükön Magyarországgal – továbbra is ellenzik a kötelező kvótarendszert. 

Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször kijelentette: Magyarország nem hajlandó részt venni a migránsok áthelyezésében, és nem fog fizetni a brüsszeli alapba sem.

Orbán Viktor miniszterelnök (Forrás: Facebook)

Lengyelország kormányfője, Donald Tusk szintén világossá tette álláspontját: „Lengyelország nem fog migránsokat befogadni a migrációs paktum értelmében. Nem is fogunk fizetni érte”.

Robert Fico szlovák miniszterelnök ugyancsak elutasította a kötelező szolidaritási rendszert, amely szerinte „Brüsszel újabb kísérlete a nemzeti szuverenitás korlátozására”.

A bizottság elismerte, hogy Magyarország és Lengyelország még nem nyújtotta be a paktum végrehajtási tervét. Uniós források szerint ez a késlekedés jogi következményekkel járhat: a 2026 júniusában életbe lépő rendelet alapján akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat azok ellen az országok ellen, amelyek nem hajlandók csatlakozni a rendszerhez.

Brüsszeli mechanizmus, szuverenitási kérdések

A magyar kormány szerint a migrációs paktum alapvetően sérti a tagállamok döntési jogát a határvédelem és a nemzetbiztonság terén.

Budapest álláspontja egyértelmű: a migráció kezelésének legfontosabb eszköze nem a menedékkérők elosztása, hanem az illegális határátlépések megakadályozása.

A bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szolidaritási mechanizmus „közös európai felelősségvállalást” szolgál. Az uniós tisztviselők szerint a hozzájárulás elmulasztása az uniós jog megsértését jelentené, amit jogi úton is szankcionálni lehet.

A magyar kormány úgy véli: az Európai Unió nem a frontországok védelmét erősíti, hanem a bevándorlást ösztönző politikákat támogatja – miközben azok, akik nemet mondanak a migrációra, politikai támadások célpontjává válnak.

Borítókép: Migránsok miután partra szálltak Lampedusa szigetén (Fotó: AFP/Stefano Rellandini)