A megállapodást a kabinet részéről Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. részéről pedig Gerard Gray vezérigazgató írta alá. Cséfalvay Zoltán kiemelte: a megállapodás két fő pont köré szerveződik, így a szakképzés erősítését és a beszállítók számának növelését tűzi ki célul; mindkettő egyaránt érdeke a kormánynak és a Tescónak.
A tizedik stratégiai megállapodás
Az NGM államtitkára elmondta: a magyar kormány immár tizedszer köt stratégiai partnerségi megállapodást olyan globális nagyvállalattal, amely elkötelezett abban, hogy hosszú távra tervezzen Magyarországon, és abban, hogy segítse a magyar gazdaság fejlődését. Ezek a vállalatok tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak a bruttó hazai termék (GDP) és az export növeléséhez, támaszkodnak a magyar beszállítókra és aktívan részt vesznek a szakképzésben, nagy hangsúlyt fektetnek a kutatás-fejlesztésre, az innovációra – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
A Tesco magyarországi jelenléte kapcsán kiemelte: az elmúlt években a magyarországi kiskereskedelmi beruházások közel 30 százalékát a Tesco hajtotta végre, emellett jelenleg a legnagyobb magyarországi magánfoglalkoztató, a munkavállalóknak folyamatos képzést biztosít, és beszállítói köre is folyamatosan bővül, 1500 beszállítójából mintegy 1300 magyarországi vállalat.
Növekedési pályára léphet az ország
Cséfalvay Zoltán a kedden aláírt megállapodás kapcsán hangsúlyozta: mivel Magyarország kis, nyitott gazdaság, ezért az ország és a vállalatok számára kulcskérdés, hogy minél erősebben, minél magasabb hozzáadott értékű termékekkel kapcsolódjon a globális értékláncokhoz. A Tesco eddig is törekedett arra, hogy beszállítói fórumokkal segítse elő a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) részvételét, új kezdeményezésükkel, a beszállítói akadémiával pedig nemcsak a helyi, jó minőségű termékeket gyártó kkv-kat, hanem az országos beszállítókat is meg szeretnék találni.
Az NGM államtitkára szerint a megállapodás jelzi azt is, hogy a kormány elvégezte „házi feladatát”, hogy Magyarországon mára lezárult a fiskális konszolidáció, a hiány tartósan a GDP 3 százaléka alatt van, az államadósság csökkenő pályára került, a foglalkoztatás pedig folyamatosan nő. Az ország ennek eredményeképpen olyan növekedési pályára léphet, amely nem az adósságból táplálkozik, hanem amelynek fedezete a teljesítmény; ezt szolgálja az adórendszer átalakítása is – emelte ki Cséfalvay Zoltán.