Az aláírási ünnepségen Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: nem túlzás azt mondani, hogy Magyarország Európa egyik járműgyártási fellegvárává vált, és ezt a folyamatot a kormánynak folyamatosan erősítenie kell.
Az államtitkár bejelentette: a Stadler 3,5 milliárd forintos beruházással megduplázza szolnoki alumíniumgyártási kapacitását, amellyel 230 új munkahelyet teremt.
Szijjártó Péter elmondta: a magyarországi járműgyártásban fontos szerepe van a vasúti járműgyártásnak, amely láthatóan bővülésnek indult. „Ennek zászlóshajója a Stadler cégcsoport” – tette hozzá. Fontos tényezőnek nevezte azt is, hogy a Magyarországon jelen lévő négy nagy autógyártó vállalat folyamatosan bővíti gyártókapacitásait és növelik beszállítói hálózatukat.
Szólt arról is, hogy a kormány előtt célként lebeg a magyarországi buszgyártás újjáélesztése, amelynek része, hogy az állam visszavásárolta a Rábát. Megismételte, hogy a válság utáni erős pozíció megteremtéséhez Magyarországnak Európa termelési központjává kell válnia. Mint mondta, ehhez új munkahelyekre, szövetségesekre, új adórendszerre és az innováció és kutatás-fejlesztés támogatására van szükség, ami a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában áll.
A külügyi és külgazdasági államtitkár hangsúlyozta, hogy a járműipari beruházások sohasem önmagukban állnak, hiszen a beszállítók számára újabb és újabb lehetőségeket biztosítanak. Úgy fogalmazott: Magyarország legnagyobb növekedési potenciálja a kis- és közepes vállalatok nemzetközi megerősítésében rejlik, amelynek első lépése a hazai piacon való megerősítésük.
A Stadler magyarországi tevékenységére utalva kiemelte, hogy sikeres a társaság, illetve a kormány és Szolnok városa közötti együttműködés. Pozitív szimbiózis, hogy a szolnoki oktatási rendszer a Stadler munkáltatói igényeihez igazodva alakul át – tette hozzá.
Közösen sokat kell tennünk
Dunai Zoltán, a Stadler Rail Csoport országigazgatója elmondta: a stratégiai megállapodás arról szól, hogy a vállalatnak és a kormánynak vannak közös céljai, és hogy erről eszmecserét folytatnak. Úgy vélte, ez „mindenképpen egy hiánypótló intézmény”.
A vállalatvezető beszédében a stratégiai megoldásokról úgy szólt: „van egyfajta polémia a sajtóban, illetve a szakma egy részében, hogy van-e értelme, illetve tartalma az ilyen megállapodásoknak”. Kifejtette: vannak olyan vélemények, hogy ez kizárólag propaganda- vagy marketingfogás, Dunai Zoltán szerint ha így lenne, azzal sem lenne semmiféle probléma, „de nem ez a helyzet”.
Mint mondta, a megállapodások jól láthatóan láncba illeszkednek, a párbeszéd és együttműködés eszközei. Hozzátette ugyanakkor: sokat kell, hogy javuljon még Magyarországon a nemzetközi cégek elismerése, amiért „közösen sokat kell tennünk”.
Dunai Zoltán – egy múlt heti együttműködési megállapodás aláírásakor elhangzott mondatra utalva – elmondta: a Stadlernek is stratégiai céljai vannak Magyarországon, nem pedig taktikaiak. „Egy stratégia mentén tudatosan építkezünk, tudatosan szeretnénk növelni piaci részesedésünket, alkalmazotti létszámunkat, és a gyártásban egyre több és egyre összetettebb munkafolyamatokat hozni Magyarországra.”
Stadler Rail Csoport
A svájci székhelyű Stadler Rail Csoport 2005 óta van jelen Magyarországon, és összesen 12,5 milliárd forintot fektetett be az országban. A vasúti járműveket gyártó társaság három magyarországi leányvállalatán keresztül jelenleg mintegy 400 főt foglalkoztat budapesti, pusztaszabolcsi és szolnoki telephelyein. A cég Magyarországon forgalomban lévő vasúti szerelvényeit pusztaszabolcsi telephelyén szervizeli.
Stratégiai megállapodások
A kormány az első stratégiai megállapodást a Coca-Colával kötötte, ezt követően a Richter Gedeonnal állapodtak meg. Később következett a székesfehérvári Alcoa-Köfém, majd a Daimler, a Suzuki és a Hankook Tire.
December 10-én a General Electric (GE) Hungary Kft.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. Az aláírási ünnepségen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány prioritásnak tekinti az innovációt és a kutatás-fejlesztést (k+f), hogy így a magyarországi kis- és középvállalatok bekerüljenek a globális innovációs hálóba.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. Magyarország versenyképessége szempontjából rendkívül fontos az erős infokommunikációs és technológiai szektor – jelentette ki Szijjártó múlt szerdán a dokumentum aláírása után.
Orbán Viktor a Richterrel kötött megállapodás aláírási ünnepségén azt mondta, hogy a jövőben több nagy, a magyar gazdaságban speciális szerepet betöltő céggel kötnek hasonló, hosszú távú, stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy újszerű gazdasági eszköz Magyarországon, innováció, „unortodoxia”.
Szijjártó még szeptember elején azt mondta, a közeljövőben mintegy negyven megállapodás megkötését tervezi a kormány, havonta négy-öt, legfeljebb hat megállapodást írhatnak alá. Azt szeretnék elérni, hogy ezek az alapvetően külföldi tulajdonú és exportra termelő cégek „még jobban, még biztosabban, még kiszámíthatóbban érezzék magukat Magyarországon”, illetve hogy az itt megtermelt nyereségük minél nagyobb részét újra itt fektessék be – mondta. Az államtitkár azt is közölte, hogy egyebek mellett a Knorr-Bremsével, a ThyssenKrupp-pal, a Bombardier-vel, a Nokia Siemensszel és az Opellel is megállapodás megkötéséről tárgyalnak.
