Balog Ádám a Napi Gazdaság című napilap üzleti reggelijén közölte azt is, hogy a félmillió cég nagyobb részének a kata választása éri majd meg. Hangsúlyozta: 2013. január elsejével lényegében befejeződik az adórendszer átalakítása, a kormány szeretné stabilizálni az adórendszert. Továbbra is cél a munkát terhelő adók csökkentése, mivel ez növekedési és versenyképességi szempontból is fontos.
Sok átalakítást kell elvégezni
Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint félmilliónál is több vállalkozásnak alkalmas lenne a kata és a kiva, mivel elég nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a 6 millió forint éves nettó árbevétel alatti egyéni vállalkozóknak és evásoknak jó választás a kata. A szakértő hozzátette ugyanakkor, hogy sok vállalkozás bizonytalan az éves pénzügyi várakozásokat illetően, így nehéz eldönteniük, hogy bejelentkezzenek-e.
Kálix Géza, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Számviteli, Adótanácsadói, Könyvelői, Könyvvizsgálói Osztályának vezetője elmondta: a vállalkozók részéről régóta igény az adórendszer egyszerűsítése, ebben a korábbi elmozdulás után most visszalépést tapasztalnak. Kiemelte, hogy a bonyolultság kezelhető, de az adózási környezet tervezhetetlensége kevésbé.
Balog Ádám erre reagálva elmondta: jogos elvárás a kiszámíthatóság, de mivel az átalakítás kezdetekor a kormány úgy döntött, hogy aktívan keres megoldásokat a fennálló problémákra, az sok átalakítással jár, amit el kell végezni.
A hátrányos helyzetű csoportokat segítik
A munkát terhelő adókról kifejtette, azok súlyát jelentősen csökkenteni kell, ezt a célt pedig a munkahelyvédelmi akcióterv szolgálja, amelynek keretében célzottan bizonyos, munkaerő-piaci szempontból hátrányos csoportok foglalkoztatását segítik járulékkedvezményekkel. Balog Ádám elmondta, egy egységes, 10 százalékpontos járulékcsökkentés 800-900 milliárd forintba kerülne, erre nincs forrás.
Zara László az egykulcsos adórendszer bevezetéséről úgy vélekedett, hogy annak időzítése nem volt jó, és az alacsonyabb jövedelműeknek jövedelemkiesést jelentett az adójóváírás kivezetése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a folyamatosan emelkedő minimálbér teher a munkáltatóknak, mert óhatatlanul „feljebb nyomja” a többi munkavállaló bérigényét is. Az adószakértő szerint a félszuperbruttó 2013-as kivezetésével egyszerűsödik az adórendszer, ugyanakkor még lehetne a „tisztulás” felé tovább is menni. Kálix Géza úgy vélekedett, önmagában az szja egykulcsossá tétele nem reform, vállalkozási oldalról pedig a bérköltség még így is „brutális”.
Kellenek az utalványok
A beszélgetésen felmerült a béren kívüli juttatások létjogosultsága is; erről Balog Ádám úgy vélekedett, hogy amíg a munkát terhelő adót nem tudják jobban csökkenteni, addig van létjogosultságuk az utalványoknak. Kálix Géza is azt mondta, hogy a béren kívüli juttatásokra szükség van, mivel a kedvezményes adózással célzott belső fogyasztást generálnak, ugyanakkor a munkáltatók a jelenleginél is alacsonyabb adókulcsot szeretnének.
Balog Ádám elmondta, hogy 2013. április elsejétől vezetik be a pénztárgépek összekötését az adóhivatallal, amitől 95 milliárd forintos áfabevétel-növekményt vár a kormány. Zara László szerint ez túlzó becslés, bár tény, hogy ha van egy fenyegető ellenőrzés, akkor az javítja a fizetési fegyelmet.
Kisadózók tételes adója
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elkészítette a saját kisvállalati adó (kiva) kalkulátorát, valamint összegyűjtötte a kisvállalati adóval kapcsolatosan leggyakrabban felmerülő kérdéseket – közölte a minisztérium december 8-án. Balog Ádám már korábban is elmondta: a kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) választó vállalkozások száma 2014-ben elérheti az 500 ezret.
A mikrovállalkozások számára folyamatos kihívást jelent az adókötelezettségek teljesítése mind adminisztrációs, mind anyagi okokból. E két probléma együttes megoldására rendkívül egyszerű, választható adózási módot kínál a kormány 2013-tól a kisadózók tételes adójával. A tételes adó havi összege – egészen 6 millió forint bevételig – független a bevétel nagyságától, a bejelentett főállású kisadózó után mindössze 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint – közölte a nemzetgazdasági tárca.
