Rogán: 2014-ben biztosan nem lesz regisztráció

Bár élhetett volna kétharmados választói felhatalmazásával, a Fidesz tiszteletben tartja az Ab választási eljárási törvénnyel kapcsolatos döntését.

Rogán kérdésre hozzátette: ugyanakkor az, hogy 2014-ben nem lesz választási feliratkozás, a határon belül élőkre vonatkozik. Az Ab sem kritizálta ugyanis azt – magyarázta –, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is önkéntes feliratkozással lehet felkerülni a választói névjegyzékre, akik kisebbségi listára akarnak voksolni. A politikus azt mondta, a külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására is megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma megoldatlan maradt.

Ezen túlmenően minden részletkérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítják ki a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese úgy értékelte, hogy az Ab döntésében benne van az az „elementáris felháborodás”, ami a választási regisztráció miatt alakult ki az emberekben. „A regisztráció a Fidesz legrosszabb húzása lett volna” – mondta, hozzátéve, reméli, hogy az Ab határozata új szakaszt hoz a kormánypárt politizálásában, és a Fidesz ezentúl nem él majd vissza parlamenti kétharmadával.

Az MSZP szerint a Fidesz azzal, hogy lemondott az előzetes regisztráció bevezetéséről, belátta: ebben az ügyben vereséget szenvedett. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szerint a határozat azt bizonyítja, hogy „a magyar jogállam még él”.

A Demokratikus Koalíció szerint tisztességes és bölcs döntést hozott az Alkotmánybíróság.

A KDNP nem tartja elfogadhatónak, hogy az Ab határozatát a kihirdetés előtti napon egyes hírportálok közlik és kommentálják; az ilyen eljárás jogállami keretek között nem szolgálja a testület és általában a bíráskodás tekintélyének megőrzését. „A döntés érdemi részét tudomásul vettük, a köztársasági elnök a normakontroll kérésével hosszas viták végére tett pontot. Fontosnak tartjuk azonban, hogy az Ab nem a regisztráció egészét, hanem annak kiterjesztését vetette el.”

A Jobbik szerint az Ab döntésével kimondta az igazságot, és a Fidesz reagálásából úgy tűnik, hogy ez győzni is fog. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője a történtekre úgy reagált, hogy „minden épeszű ember” ezt a döntést várta az Alkotmánybíróságtól. Az ellenzéki párt pedig most azt várja a Fidesztől, hogy nevezze meg a politikai felelősöket az ügyben – tette hozzá.

Segít is a regisztráció

Mint ismert, az Ab Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta előzetesen az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály alkotmányosságát. A testület megállapította, hogy a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban az Ab elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka. Közölték, az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.

Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.

A testület úgy véli azonban, hogy azon választópolgárok esetében, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében pedig az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.

A kampánnyal kapcsolatos rendelkezéseket is kifogásolták

Az Alkotmánybíróság szerint az alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. Így a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt, illetve az, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap során.

Az ügy előadó bírója Stumpf István volt. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

Novemberben fogadták el a választási eljárási törvényt

A parlament november 26-án név szerinti szavazással, 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazta.

Ismert, Orbán Viktor július 27-én jelentette be, hogy bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál. A 2014-es választásra jövő szeptember 1-jén indult volna a feliratkozás.