Rogán: 2014-ben biztosan nem lesz regisztráció

Bár élhetett volna kétharmados választói felhatalmazásával, a Fidesz tiszteletben tartja az Ab választási eljárási törvénnyel kapcsolatos döntését.

WA
2013. 01. 04. 10:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rogán Antal a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának nevében reagált az Alkotmánybíróság döntésére. Elmondta: a választási rendszer megújítása már évek óta napirenden volt, minden párt egyetértett abban, hogy változtatásra van szükség. Ez több kérdést is felvetett, például a kisebb parlamentet, a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletét, a határon túliak választójogát. A Fidesz–KDNP-kormány a lezajlott közjogi változások részeként az egész rendszer modernizálására törekedett, évtizedes problémákat orvosolva, alkotmányos mulasztásokat pótolva, egy, a XXI. század kihívásainak megfelelni képes választási rendszert alkotva – jegyezte meg. A rendszer több alapelvében politikai és jogi egyetértés is van, ilyen a kevesebb politikus – azaz hogy 2014-re a jelenlegi 386 helyett 199 képviselő kerül be a parlamentbe –, az arányos választókörzetek létrehozása, a kis pártok indulási esélyeinek növelése. Az egyfordulós választási rendszer olcsóbb lesz, feleakkora költségekkel, mint az eddigiek, egyenlő körülményeket biztosítva, a pártok költekezését visszaszorítva – emelte ki a Fidesz frakcióvezetője.

A választási eljárási törvény megteremtette volna a határon túli magyaroknak a beleszólás lehetőségét a politikai életbe. Ennek szükségességével szinte mindenki egyet is értett, egyetlen kérdésben volt vita, mégpedig a regisztráció kérdésében – magyarázta Rogán Antal.

Az erő nem minden

Az Alkotmánybíróság először formai okokból semmisítette meg az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit, majd ezt követően foglalt állást a választási eljárási törvényről. „Természetesen az Ab döntése után is volna rá lehetőség, hogy módosítsuk az alkotmányt, az alaptörvény szövegében biztosítsuk az előzetes regisztráció alkotmányos védelmét, a kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, a politikai ereje – jelentette ki a frakcióvezető. – Az erő azonban nem minden, az ész szava és a politikai felelősségérzet mást kíván. A Fidesz számára mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Az alkotmány módosítása elhúzódó politikai vitákat és bizonytalanságot eredményezne, és a parlamenti választások előtti időszakban a választókban a zűrzavar érzését keltené. Így a miniszterelnökkel és a Fidesz elnökségével konzultálva arra a döntésre jutottunk, hogy nem lesz regisztráció 2014-ben.” Az Ab lépésével lezárult a választójogi reform; a választás kiszámítható és egyfordulós lesz, valamint kisebb lesz a parlament – mondta a politikus.

Rogán kérdésre hozzátette: ugyanakkor az, hogy 2014-ben nem lesz választási feliratkozás, a határon belül élőkre vonatkozik. Az Ab sem kritizálta ugyanis azt – magyarázta –, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is önkéntes feliratkozással lehet felkerülni a választói névjegyzékre, akik kisebbségi listára akarnak voksolni. A politikus azt mondta, a külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására is megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma megoldatlan maradt.

Ezen túlmenően minden részletkérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítják ki a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese úgy értékelte, hogy az Ab döntésében benne van az az „elementáris felháborodás”, ami a választási regisztráció miatt alakult ki az emberekben. „A regisztráció a Fidesz legrosszabb húzása lett volna” – mondta, hozzátéve, reméli, hogy az Ab határozata új szakaszt hoz a kormánypárt politizálásában, és a Fidesz ezentúl nem él majd vissza parlamenti kétharmadával.

Az MSZP szerint a Fidesz azzal, hogy lemondott az előzetes regisztráció bevezetéséről, belátta: ebben az ügyben vereséget szenvedett. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szerint a határozat azt bizonyítja, hogy „a magyar jogállam még él”.

A Demokratikus Koalíció szerint tisztességes és bölcs döntést hozott az Alkotmánybíróság.

A KDNP nem tartja elfogadhatónak, hogy az Ab határozatát a kihirdetés előtti napon egyes hírportálok közlik és kommentálják; az ilyen eljárás jogállami keretek között nem szolgálja a testület és általában a bíráskodás tekintélyének megőrzését. „A döntés érdemi részét tudomásul vettük, a köztársasági elnök a normakontroll kérésével hosszas viták végére tett pontot. Fontosnak tartjuk azonban, hogy az Ab nem a regisztráció egészét, hanem annak kiterjesztését vetette el.”

A Jobbik szerint az Ab döntésével kimondta az igazságot, és a Fidesz reagálásából úgy tűnik, hogy ez győzni is fog. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője a történtekre úgy reagált, hogy „minden épeszű ember” ezt a döntést várta az Alkotmánybíróságtól. Az ellenzéki párt pedig most azt várja a Fidesztől, hogy nevezze meg a politikai felelősöket az ügyben – tette hozzá.

Segít is a regisztráció

Mint ismert, az Ab Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta előzetesen az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály alkotmányosságát. A testület megállapította, hogy a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban az Ab elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka. Közölték, az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.

Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.

A testület úgy véli azonban, hogy azon választópolgárok esetében, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében pedig az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.

A kampánnyal kapcsolatos rendelkezéseket is kifogásolták

Az Alkotmánybíróság szerint az alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. Így a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt, illetve az, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap során.

Az ügy előadó bírója Stumpf István volt. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

Novemberben fogadták el a választási eljárási törvényt

A parlament november 26-án név szerinti szavazással, 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazta.

Ismert, Orbán Viktor július 27-én jelentette be, hogy bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál. A 2014-es választásra jövő szeptember 1-jén indult volna a feliratkozás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.