Jövő augusztusban minden magyar állampolgár, aki szerepel a népesség-nyilvántartásban, kap egy felhívást arra, hogy döntse el, akar-e szavazni vagy sem, ha igen, hogyan akar részt venni a voksolásban – személyesen vagy levélben –, hol akar szavazni – határon belül vagy azon kívül –, majd ezt a dokumentumot visszaküldi – ismertette a menetrendet a fideszes politikus.
Ezt követően, 2013. szeptember 1-jétől kezdődik az önkéntes regisztráció, amely a választást megelőző második hétig tart majd. Az „első vonalhúzás” november-december körül lesz, ekkor kapnak egy visszajelzést az állampolgárok arról, hogy felírták őket, így szavazhatnak, azoknak pedig felhívják a figyelmüket, akik még nem regisztráltak – részletezte Lázár János, megjegyezve, hogy a feliratkozók névjegyzéke 2017-ig fix, vagyis ez alapján bonyolítják majd például a helyhatósági választást és az időközi voksolásokat is.
Túl sok adat az állampolgárokról
Az államtitkár hozzátette azt is, hogy a regisztráció és az annak nyomán létrejövő adathalmaz várhatóan gyengíti majd az állami népesség-nyilvántartást. „Az államnak az automatikus információmonopóliumából jóval visszább kell vonulnia, mert felesleges ennyi adatot nyilvántartania az államnak az emberekről” – mondta, jelezve, hogy ő a Fidesz-frakcióban azt az álláspontot képviseli, amely szerint a feliratkozással párhuzamosan szűkíteni kell azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az állam nyilvántart az emberekről. Emlékeztetett, több nyugati országban az önkéntes regisztráció sok esetben kiváltja az állami információmonopóliumát, és „totálisan szabadságjog, hogy az állam nyilvántartson rólam bármit, vagy sem”. Lázár János megjegyezte, ma Magyarországon „extra mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre egy állampolgárról, mégpedig nem önkéntesen”.
8,5-9 millió, választójoggal rendelkező állampolgárral lehet számolni
A feliratkozás bevezetésének indokaként a politikus megerősítette: a határon túli új magyar állampolgárok – akik körülbelül félmillióan lehetnek addigra –, a Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok – legalább 250-300 ezren – és a leszármazói jogon magyar állampolgárrá váló emberek – akiknek száma jelenleg megbecsülhetetlen – voksolása csak így bonyolítható le. Kifejtette továbbá azt is, a terveik között szerepel, hogy megkönnyítsék a fogyatékkal élők 600 ezres közösségének szavazását. Esetükben szerinte pozitív diszkriminációra van szükség. Összegzése szerint a 2014-es választáson a jelenlegi 8 millió helyett 8,5-9 millió, választójoggal rendelkező állampolgárral lehet számolni. Az új választási eljárási törvény – amely egységesen tartalmazza majd az összes voksolás szabályát – várhatóan jövő hétfő este kerül az Országgyűlés elé, kikérik róla az Alkotmánybíróság véleményét, így decemberben megszülethet az új jogszabály, és 2013. január 1-jén hatályba léphet.
Nem lesz kampánycsend
Álkonfliktus
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: álkonfliktusnak tartja a választói feliratkozásról kibontakozó vitát, a készülő törvényről szerinte viszont mindenképpen ki kell kérni az Alkotmánybíróság előzetes véleményét. Gulyás Gergely a lapnak korábban úgy nyilatkozott, hogy nem csökkentik a korhatárt, és az is kizártnak tekinthető, hogy az előzetesen feliratkozott, de a választástól távol maradó polgárokat eltiltsák a következő voksolástól.
A 2014-es választáson nem lesz kampánycsend, továbbá átalakul a kampányfinanszírozás rendszere, és a kampányeszközök is korlátozottabbak lehetnek a jelenleginél – ismertette Lázár János. A kampánykiadások nagy részét az állam fogja biztosítani: a tervek szerint minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű – az egymillió forintot is meghaladó – hozzájárulást kap majd, amellyel a választások után tételesen el kell számolnia, és ennek szankcionálása bekerül a büntető törvénykönyvbe (Btk.) is – részletezte a fideszes politikus, hozzátéve, hogy egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehet majd elfogadni, de az várhatóan a költségeknek maximum az egyharmadát teheti majd ki.
Az elképzelések között szerepel a kampányeszközök korlátozása is – folytatta –, felmerülhetnek például kereskedelmi hirdetési tilalmak, a közmédiában pedig ingyenes felületek biztosíthatók. A megszűnő ajánlószelvény-gyűjtés helyett a jelöltté válás módjára szóba jöhet az a nemzetközi minta, amely szerint aki már tagja a parlamentnek, annak semmilyen ajánlásra nincs szüksége, aki pedig nem, annak száz aláírást kell összegyűjtenie – ismertette.
A frakció támogatta az önkéntes feliratkozást
A frakció támogatta az önkéntes feliratkozást, aminek a végső határideje 15 nappal a választások előtt zárulna le – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Kontraszt című műsorában vasárnap este. Elfogadták az LMP javaslatát, ami alapján eltörlik a kopogtatócédulákat. Ennek helyettesítésére ki kell dolgozni javaslatokat, amire vannak német példák is – tette hozzá. A politikus a sárvári frakcióülés után kijelentette, a választási feliratkozás intézményére szükség van, mivel egy új képviselő-választás csak így lesz megvalósítható és sikeres. A feliratkozás azért is szükséges, mert a határon túli magyar kisebbség képviselete csak és kizárólag ezzel a rendszerrel lehet biztosított.
