Jövő augusztusban minden magyar állampolgár, aki szerepel a népesség-nyilvántartásban, kap egy felhívást arra, hogy döntse el, akar-e szavazni vagy sem, ha igen, hogyan akar részt venni a voksolásban – személyesen vagy levélben –, hol akar szavazni – határon belül vagy azon kívül –, majd ezt a dokumentumot visszaküldi – ismertette a menetrendet a fideszes politikus.
Ezt követően, 2013. szeptember 1-jétől kezdődik az önkéntes regisztráció, amely a választást megelőző második hétig tart majd. Az „első vonalhúzás” november-december körül lesz, ekkor kapnak egy visszajelzést az állampolgárok arról, hogy felírták őket, így szavazhatnak, azoknak pedig felhívják a figyelmüket, akik még nem regisztráltak – részletezte Lázár János, megjegyezve, hogy a feliratkozók névjegyzéke 2017-ig fix, vagyis ez alapján bonyolítják majd például a helyhatósági választást és az időközi voksolásokat is.
Túl sok adat az állampolgárokról
Az államtitkár hozzátette azt is, hogy a regisztráció és az annak nyomán létrejövő adathalmaz várhatóan gyengíti majd az állami népesség-nyilvántartást. „Az államnak az automatikus információmonopóliumából jóval visszább kell vonulnia, mert felesleges ennyi adatot nyilvántartania az államnak az emberekről” – mondta, jelezve, hogy ő a Fidesz-frakcióban azt az álláspontot képviseli, amely szerint a feliratkozással párhuzamosan szűkíteni kell azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az állam nyilvántart az emberekről. Emlékeztetett, több nyugati országban az önkéntes regisztráció sok esetben kiváltja az állami információmonopóliumát, és „totálisan szabadságjog, hogy az állam nyilvántartson rólam bármit, vagy sem”. Lázár János megjegyezte, ma Magyarországon „extra mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre egy állampolgárról, mégpedig nem önkéntesen”.
8,5-9 millió, választójoggal rendelkező állampolgárral lehet számolni
A feliratkozás bevezetésének indokaként a politikus megerősítette: a határon túli új magyar állampolgárok – akik körülbelül félmillióan lehetnek addigra –, a Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok – legalább 250-300 ezren – és a leszármazói jogon magyar állampolgárrá váló emberek – akiknek száma jelenleg megbecsülhetetlen – voksolása csak így bonyolítható le. Kifejtette továbbá azt is, a terveik között szerepel, hogy megkönnyítsék a fogyatékkal élők 600 ezres közösségének szavazását. Esetükben szerinte pozitív diszkriminációra van szükség. Összegzése szerint a 2014-es választáson a jelenlegi 8 millió helyett 8,5-9 millió, választójoggal rendelkező állampolgárral lehet számolni. Az új választási eljárási törvény – amely egységesen tartalmazza majd az összes voksolás szabályát – várhatóan jövő hétfő este kerül az Országgyűlés elé, kikérik róla az Alkotmánybíróság véleményét, így decemberben megszülethet az új jogszabály, és 2013. január 1-jén hatályba léphet.