Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztést.
Az új – a több mint harminc éve hatályos és nagyjából százszor módosított jelenlegi Btk.-t 2013. július 1-jén felváltó – törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek ezután, ha képesek belátni tettük következményeit.
A jövőben a jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége. Így jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha kertjébe fegyveresen hatolnak be.
Répássy: Igazságos büntető törvénykönyv született
Az igazságügyi államtitkár szerint igazságos büntető törvénykönyv (Btk.) született, az ugyanis a tettarányos büntetőjogi szemléleten alapul. Répássy Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a kódex alapján a jövőben szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége. Emlékeztetett: az új büntető törvénykönyv a negyedik a sorban az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as törvénykönyv után.
Az új Btk. jelentősége csak az új polgári törvénykönyvéhez (Ptk.) mérhető, hiszen az alaptörvény mellett e két kódex határozza meg a jogrendszer alapját – mutatott rá az államtitkár, megjegyezve, hogy várhatóan ősszel az új Ptk. is az Országgyűlés elé kerül.
Hozzátette, a kormányzat ősztől megvizsgálja, melyek azok a törvények, amelyeket összhangba kell hozni az új Btk.-val. Ezek között biztosan át kell vizsgálni a büntetőeljárási szabályokat, hozzáigazítva azokat az új büntetőkódexhez – közölte Répássy Róbert.