A hétfőn kormánypárti szavazatokkal – 262 igen szavazattal, 84 ellenében – meghozott döntés alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton – az internetes ügyfélkapun –, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző 15. napig.
A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbe vétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház. A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják.
A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra – igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében –, ám az alkotmánymódosításban ez nem szerepel. A feliratkozás szabályainak alaptörvénybe foglalása azért lényeges, mert a kormánypártok korábban jelezték: előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az új választási eljárási törvényről.
LMP-s akció
A szavazáskor LMP-s képviselők az ülésterem felső páholyából több köteg kék színű cetlit szórtak tiltakozásul a kormánypárti sorokra, így utalva az 1947-es kékcédulás választásokra. Az elnöklő Balczó Zoltán ezután felszólította az LMP politikusait, hogy „ha nem láncolták magukat oda”, akkor hagyják el a karzatot és foglalják el a helyüket.
Wittner Mária fideszes képviselő ügyrendi felszólalásában azt mondta: hatéves képviselői pályafutása alatt „ilyen botrányos dolog még nem történt” a Házban, és vizsgálatot sürgetett.
Tudatosabb döntést hozhat az előzetes regisztráció
Nem sérül az egyenlő hozzáférés elve a feliratkozással, és a kizárás vádja sem igaz, mivel a korábbi választásokon is milliók maradtak távol a szavazástól – nyilatkozta az mno.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus az új választási eljárási törvényről.
A politológus szerint sokkal tudatosabb döntés lesz a 2014-es, és a pártok stratégiája is ehhez fog igazodni. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint visszalépés a feliratkozás rendszere, mivel az szembemegy a világszerte tapasztalható trenddel, miszerint a választási részvétel növelése érdekében elhagyják ezt a szisztémát.
Szeptember 1-jén indul
Jövő szeptember 1-jén indul majd az önkéntes feliratkozás a 2014-es választásra, ezenkívül megszűnik a kampánycsend, továbbá átalakul a kampányfinanszírozás rendszere – közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár még szeptember 10-én, amikor újságírók előtt ismertette a választási eljárás tervezett változásait.
Ezért van rá szükség
A feliratkozás kapcsán az elmúlt hónapokban éles vita bontakozott ki az ellenzék és a kormány között. Az ellenzéki erők szerint a létező választói névjegyzék és a „szavazók korlátozása” miatt nincs szükség erre az intézményre. Rogán Antal ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a választási feliratkozás intézményére szükség van, mert egy új képviselő-választás csak így lesz megvalósítható és sikeres. A feliratkozásra szükség van a határon túli magyar kisebbség miatt is, az ő képviseletük csak és kizárólag ezzel a rendszerrel lehet biztosított.
Álkonfliktus?
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: álkonfliktusnak tartja a választói feliratkozásról kibontakozó vitát, a készülő törvényről szerinte viszont mindenképpen ki kell kérni az Alkotmánybíróság előzetes véleményét. Gulyás Gergely a lapnak korábban úgy nyilatkozott, hogy nem csökkentik a korhatárt, és az is kizártnak tekinthető, hogy az előzetesen feliratkozott, de a választástól távol maradó polgárokat eltiltsák a következő voksolástól.
