Az Országgyűlés hétfőn szavaz arról a kormánypárti alkotmánymódosító javaslatról, amely alaptörvénybe foglalná a választási regisztráció fő szabályait. A fideszes Lázár János által benyújtott javaslat eredetileg csak a választási regisztráció lehetőségét teremtette volna meg az alaptörvényben, de az indítványba később, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kezdeményezésére a feliratkozás részletszabályai is bekerültek.
Így, ha a parlament elfogadja az előterjesztést, az alaptörvénybe kerül, hogy a Magyarországon lakó választók csak személyesen vagy elektronikus úton, míg a belföldi lakcímmel nem rendelkezők levélben is regisztrálhatnak. Alkotmányos erejű rendelkezés lehet emellett az is, hogy a névjegyzékbe vétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető, továbbá az is, hogy a választási névjegyzéket minden rendes parlamenti választás előtt újra el kell készíteni.
Orbán: Mindenki tudni fog róla
Orbán Viktor július 27-én jelentette be, hogy bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál. Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze és saját adatbázisából indult ki, ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillatanától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap.
A miniszterelnök azt is közölte: a feliratkozás több hónapig tart majd, mindenki tudni fog róla, és könnyű lesz megoldani a feladatot. Arra a felvetésre, hogy lesznek, akik elfelejtkeznek majd erről, a kormányfő azt mondta: úgy gondolja, ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor „annyit igazán megtehet”, hogy a maga részéről a szándékot jelzi. A feliratkozás alapján jóval a választások előtt tudni fogják, hogy a magyar választópolgárok hány százaléka dönt úgy, hogy részt vesz a szavazáson – tette hozzá.
Ezért van rá szükség
A feliratkozás kapcsán az elmúlt hónapokban éles vita bontakozott ki az ellenzék és a kormány között. Az ellenzéki erők szerint a létező választói névjegyzék és a „szavazók korlátozása” miatt nincs szükség erre az intézményre. Rogán Antal ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a választási feliratkozás intézményére szükség van, mert egy új képviselőválasztás csak így lesz megvalósítható és sikeres. A feliratkozásra szükség van a határon túli magyar kisebbség miatt is, az ő képviseletük csak és kizárólag ezzel a rendszerrel lehet biztosított.
A világ sok országában jól működik ez a rendszer, többek között az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Belgiumban is. A rendszer kidolgozásánál a szakértők figyelembe vették a Velencei Bizottság elvárásait is, ennek egyik kitétele, hogy a parlamenti választás napja előtt tizenöt napig lehetséges legyen a feliratkozás. A Fidesz frakcióvezetője szerint ez az intézmény erősíti többek között az aktív állampolgárságot, „és aki nem akar élni a szavazás jogával, azt nem zavarjuk” – tette hozzá.
Fel kell készülni
A Nézőpont Intézet egyik elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy nehéz nem elismerni, hogy a feliratkozás matematikailag azoknak a politikai erőknek kedvez, akik a könnyen mozgósítható, elkötelezett választók támogatását élvezik. Az intézmény ugyanakkor elhúzódó regisztrációs kampányhoz vezetne, amely általános mozgósító-felhajtó jellege miatt minél több vélt, vagy remélt potenciális szavazót szólítana meg – tették hozzá.
Fodor Csaba elemző szerint a feliratkozással semmilyen módon nem sérülhet az általános választójog. Még arra az elsőre talán szélsőségesnek tűnő esetre is oda kell figyelni, hogy lehetőség nyíljon a regisztrációból önhibán kívül kiszorulók utólagos feliratkozására. Elengedhetetlen továbbá, hogy a választási eljárást lebonyolító szervek alaposan felkészüljenek az új szabályokra, melyhez szakértelem és a nemzetközi tapasztalatok ismerete nélkülözhetetlen.
Nem igazak a vádak
Nem sérül az egyenlő hozzáférés elve a feliratkozással, és a kizárás vádja sem igaz, mivel a korábbi választásokon is milliók maradtak távol a szavazástól – nyilatkozta az mno.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus az új választási eljárási törvényről. Nem igaz a kizárás vádja, mivel a korábbi évek választásain is 2,5-3 millió ember maradt távol a szavazástól – fogalmazott a szakértő.
A politológus szerint sokkal tudatosabb döntés lesz a 2014-es, és a pártok stratégiája is ehhez fog igazodni. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint visszalépés a feliratkozás rendszere, mivel az szembemegy a világszerte tapasztalható trenddel, miszerint a választási részvétel növelése érdekében elhagyják ezt a szisztémát.
