Az alaptörvénybe kerülhetnek a választási regisztráció főszabályai

Hétfőn szavazhatnak a képviselők az Országgyűlésben arról az alkotmánymódosító javaslatról, amely alaptörvénybe foglalná a választási regisztráció főszabályait.

2012. 10. 28. 16:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Ház hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, ezeket az interpellációs blokk követi. A határozathozatalok során elsőként a Volánbusz-bizottság jelentését fogadhatják el, amely a társaság 2003-ban indult reorganizációs programját minősíti.

Ezt követően második alkalommal módosíthatják az év elején hatályba lépett új alaptörvényt. A fideszes Lázár János által benyújtott javaslat eredetileg csak a választási regisztráció lehetőségét teremtette volna meg az alaptörvényben, de az indítványba később, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kezdeményezésére a feliratkozás részletszabályai is bekerültek. Így, ha a parlament elfogadja az előterjesztést, az alaptörvénybe kerül, hogy a Magyarországon lakó választók csak személyesen vagy elektronikus úton, míg a belföldi lakcímmel nem rendelkezők levélben is regisztrálhatnak. Alkotmányos erejű rendelkezés lehet emellett az is, hogy a  névjegyzékbe vétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető, továbbá az is, hogy a választási névjegyzéket minden rendes parlamenti választás előtt újra el kell készíteni.

Emellett elfogadhatják a kormány postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatát is, majd az esti órákban tárgyalni kezdhetik egyebek mellett a földgázellátásról és a nemzeti vagyonról szóló kormánypárti törvénymódosító javaslatot. Kedden az új adószabályok összesen tízórás vitakerettel kiírt általános vitájával indulhat az ülésnap, ezt követően pedig az új földtörvényről szóló előterjesztés tárgyalása folytatódhat.

170 intézmény kerülhet az államhoz

Folytatódhat a szociális intézményrendszer államosítása: a kormány a parlamentnek vasárnap benyújtott javaslatában a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok átvételét kezdeményezi. Összességében csaknem 170 intézmény kerülhet az államhoz. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztése 2013. január 1-jével 42 szociális és 126 gyermekvédelmi intézmény állami fenntartásba vételét indítványozza. A 168 intézmény közül 125 jelenleg a fővárosi önkormányzat tulajdona, a fennmaradók többsége megyei jogú városoké. Az állami tulajdonba kerülő vagyon kezelője a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lesz. Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.

Nem terjed ki az MNB-re a Kehi hatásköre

Visszavonta a közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő törvények módosítására tett javaslatát, és új változatot nyújtott be vasárnap a parlamentnek, egyértelművé téve, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatásköre nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzésére. Navracsics Tibor október 14-én terjesztette az Országgyűlés elé eredeti indítványát egyebek mellett azért, hogy az államháztartási törvény rögzítse: a Kehi a jövőben minden olyan gazdasági társaságot ellenőrizhet, amelyben az államnak közvetlenül vagy közvetett módon társasági részesedése van vagy volt az ellenőrzött időszakban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.