Orbán Viktor: Vissza kell fordítani az európai politikát a zsákutcából + videó

Egyes európai vezetők háborúba akarnak menni, mondta el a kormányfő a Kossuth Rádióban, hozzátéve: Magyarország nem hajlandó komoly összegeket kivenni a költségvetésből, hogy azt a pénzt átadja Ukrajnának.

2025. 11. 21. 7:03
Orbán Viktor, interjú, élő, Kossuth
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 –Megírtam a válaszlevelet Ursula von der Leyennek, de addig nem akarom elküldeni, amíg Bóka Jánossal, az európai uniós ügyekért felelős miniszterrel nem egyeztettem – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság pénzt kért a tagállamok országaitól Ukrajna támogatására. A miniszterelnök kifejtette, nemcsak az elutasítást, hanem annak okait is megfogalmazza, és javaslatokat tesz a bizottság elnökének.

Orbán Viktor miniszterelnök
Orbán Viktor a Kossuth rádióban (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A kormányfő hozzátette: vissza kell fordulni abból az utcából, ami zsákutcának bizonyult az európai politikában. Egyes vezetők eldöntötték ugyanis, hogy háborúba mennek. 

Ezt meg kell akadályozni. Brüsszelben folyamatosan olyan döntéseket hoznak, amelyek a háború irányába mutatnak. Európa nemcsak beletántorog a háborúba, hanem bebizonyosodott: egyes vezetők nyilvánvaló módon háborúba akarnak menni

– mutatott rá Orbán Viktor.

Ez már nemcsak arról szól a kormányfő szerint, hogy ne égessük el az európaiak pénzét, hanem arról is, hogy hogyan tartsuk vissza őket a háborútól.

– A bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 130 milliárd eurót akar összekalapozni, de a magyarok pénze a magyaroké, nem vagyunk hajlandóak arra, hogy a magyar költségvetésből komoly összegeket kivegyünk a vállalkozások vagy a családtámogatások rovására, hogy aztán elküldjék Ukrajnába, ahol nem tudjuk, pontosan mi történik ezzel a pénzzel. A bizottság elnökének másik javaslata, hogy vegyünk fel közösen hitel, ami azt jelentené, hogy még az unokáink költségvetéséből is ki kell hogy vegyük ezt a pénzt, a harmadik javaslata pedig az, hogy az oroszok visszatartott vagyonából fedezzük az ukránok szükségleteit – sorolta Orbán Viktor.

A miniszterelnök közölte, bár tudtuk, hogy zajlanak a titkos egyeztetések, most már megerősítették, hogy létezik egy 28 pontos béketerv, amely olyan javaslatokat tartalmaz, amelyekről már tárgyaltak előzetesen. A következő két-három hét döntő lehet az orosz–ukrán háború lezárása szempontjából, „kezd valami kibontakozni, ezzel közeledünk a budapesti békecsúcshoz”.

 

Nincs mechanizmus, ami nyomon követné az Ukrajnába kerülő támogatásokat

Az ukrán korrupciós botrány kapcsán a miniszterelnök elmondta, két dolgot tudtunk meg az ukrán háborús maffia működéséről: az egyik, hogy nagy összegek tűnnek el és nem oda jutnak, ahova az ameriakiak küldték, a másik, hogy nincs Európának olyan ellenőrzési rendszere, amely nyomon követné, hova kerülnek ezek az összegek. 

– Ilyen mechanizmus nincs, és úgy tűnik, nem is akarjuk, hogy legyen. Szijjártó Péterrel arról beszéltünk, ha nincs ilyen, akkor hozzuk ezt létre, sőt, függesszük fel addig a pénzek kiküldését, amíg nem tudjuk, mi a sorsa ennek a támogatásnak, de lesöpörték az asztalról ezt a javaslatot – mondta.

Ha Ukrajna uniós tag lenne, ma háborúban állnánk Oroszországgal

A kormányfő emlékeztetett: a nyugat-balkániak másfél évtized óta nem jutnak előre az uniós tagság felé vezető úton, s most, Ukrajna esetét látva, felteszik a kérdést, hogy ha háborút robbantanának ki, akkor Ukrajnához hasonlóan ők is előrébb jutnának-e. A miniszterelnök ezt az uniós gondolatmenetet abszurdnak nevezte. Hozzátette, 

ami abszurdnak tűnik ma, az holnap egy komoly tárgyaláson érvként jöhet elő. 

Azonban mindez jól mutatja a kétségbeesést Orbán Viktor szerint. A kormányfő azt mondta, ha Ukrajna tagja lenne az EU-nak, ma háborúban lennénk Oroszországgal. Mint mondta, Magyarország úgy tud kimaradni Ukrajna kollektív támogatásából, ha állja a sarat. 

A miniszterelnök leszögezte: a migráció egy régebbi, a háború egy újabb ügy, amely miatt nézeteltérésünk van Brüsszellel. Orbán Viktor szerint a háborúból pont úgy kell kimaradni, mint ahogyan Magyarország kimaradt a migrációból is. 

Ez a fifika: erő, képesség kell ahhoz is, hogy kimaradjunk a háborúból. 

A migrációt erőteljes népi akaratra alapozva utasítottuk el. A magyarok többsége szerinte békepárti, ezt azonban ki is kell fejezni. Hozzátette: Brüszellel nagy csata van, és ezt meg kell vívni Budapesten is, Brüsszel helytartóival.

– Ez egy nagy csata Brüsszellel, a magyar ellenzék Brüsszel oldalán áll, a háborúpártiak oldalán szembetalálja magát a kormány a DK-val meg a Tiszával. A DK régi történet, azt tudjuk, ha baloldali kormány van idehaza, akkor Brüsszel kormányoz valójában. De ez van most a Tiszával is, Brüsszelből hozták létre, onnan finanszírozzák és tartják fenn azzal a céllal, hogy megtörjék a magyarok akaratát.

A magyar gazdaság alapját a család adja

A héten elfogadott, tizenegy pontos, kkv-kat támogató gazdasági akciótervvel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: a háború és a migráció elleni ügy látványos, míg a gazdasági kérdések más természetű aknamezőt jelentenek, a színfalak mögötti egyeztetések a mindennapi élet részét képezik.
– A magyar gazdaság alapját a család és nem az egyének adják, nálunk a teljes foglalkoztatás államcél – közölte, kiemelve, ennek egyik oka, hogy Magyarország elvesztette a bányáit, erdeit, olajmezeit, nincs természeti erőforrása, így csak abból tud élni, amiért megdolgozik az agyával vagy az izmaival. 

– Minden, ami ebben az országban van, a magyarok erőfeszítéseinek köszönhető, ezért mi úgy gondolkodunk, hogy ha nincs munka, nincs semmi, ha van munka, akkor minden lehet. Ezért Magyarországon államcél, hogy minden magyar embernek adjunk munkát. Amíg nemzeti kormány van, lehet számolni azzal, hogy teljes foglalkoztatottságot kitűző gazdaság rendszert működtetünk. 

Migránsok nélkül is tudjuk működtetni a gazdasági rendszerünket, legfeljebb időközönként van szükség vendégmunkások bevonására, míg a nyugat-európai rendszerben a migrációval pótolják a munkaerőt 

– fejtette ki.

Orbán Viktor elmondta: a Tisza Párt gazdasági főmuftija bankár, államtitkár volt másfél éven keresztül. Azért váltak el az útjaik, mert bankárként gondolkodott. Például nem akarta hazaküldeni az IMF-et. Ez egy másik világ, a baloldal világa. A kormánynál azonban a gazdaság az emberekről szól. Ő mindig azt nézi, hogy milyen élet nő ki ebből a gazdaságpolitikából. 

A kormányfő személyes meggyőződése, hogy ami a Fidesz–KDNP kormányzásából nő ki, az sokkal vonzóbb, mint amit a baloldal valaha kínálni tudott. 

Orbán Viktor sok sikert kívánt a Tisza Párt jelöltaspiránsainak, azt azonban megjegyezte: ha megnézi őket, akkor azt a törvényszerűséget látja, hogy egy tízmilliós országban nincs elegendő személyi állomány több párt feltöltésére. Magyarországon két oldal létezik. Kisebb pártok vannak, de meghatározó erő mindig kettő lesz. Baloldali embereket lát ezen a listán, s a nemzeti oldal felől nézve ők túlságosan Brüsszel-barátok, túlságosan ukránpártiak.

 

Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.