Bóka János: Magyarország nem támogat Ukrajna háborús finanszírozását növelő megoldásokat

Magyarország semmilyen olyan megoldást nem támogat, amely a magyar családok és adófizetők számára további pénzügyi kötelezettségvállalást vagy jogi felelősséget jelentene Ukrajna háborús finanszírozásáért – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Brüsszelben.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően a miniszter sajtónyilatkozatában elmondta: a miniszterek megkezdték a decemberi uniós csúcs előkészítését, amely az átlagosnál is jelentősebb kérdéseket tárgyal majd, köztük Ukrajna további finanszírozását, az uniós bővítési folyamatot és versenyképességi ügyeket. 

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MARTIN BERTRAND / Hans Lucas)

Közölte: kedden az Európai Bizottság úgynevezett opciós papírt terjesztett elő, amely három lehetséges módszert vázol fel Ukrajna további katonai és civil támogatására: a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználását, közös hitelfelvételt, illetve tagállami közvetlen befizetéseket. A dokumentum ezek bármilyen kombinációját is elképzelhetőnek tartja.

 Bóka különösen aggályosnak nevezte a javaslatokat annak fényében, hogy Ukrajnában nemrég a külföldi támogatásokkal való, mintegy 100 millió eurós nagyságrendű visszaélésekről szóló korrupciós botrány robbant ki. 

Ebben a helyzetben indokoltabb lenne az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felfüggesztése és a szükséges vizsgálatok lefolytatása, nem pedig további eurómilliárdok átutalása

 – mondta. A bővítéspolitikával kapcsolatban kijelentette: Magyarország álláspontja változatlan, vagyis Ukrajnának nem az Európai Unióban van a helye, helyette stratégiai partnerségben kellen gondolkodni. Szerinte a bővítést érdemalapon kell folytatni, ahogy nyugat-balkáni országok és Moldova esetében is, ahol a folyamat valódi perspektívával és hozzáadott értékkel bír. 

A következő hétéves költségvetési keretről folyó politikai vitáról Bóka elmondta: jelenleg a valódi tárgyalások az Európai Bizottság és az Európai Parlament között zajlanak, miközben a tagállami kormányokat tömörítő tanács háttérbe szorul. Magyarország azt kérte a dán soros uniós elnökségtől, hogy állítsa helyre az intézményi egyensúlyt, és a tagállamok vegyék vissza az irányító szerepet a költségvetési tárgyalások során. 

A bizottság jövő évi jogalkotási munkatervéről szólva „anomáliára” hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság nem tesz le olyan javaslatokat, amelyek rövid távon mérsékelnék az európai vállalkozásokat és polgárokat sújtó magas energiaárakat. 

Amíg ezen a területen nincs érdemi előrelépés, addig valódi versenyképességről sem beszélhetünk

 – fogalmazott. Bírálta továbbá a migrációs szolidaritási mechanizmus aktiválását célzó bizottsági javaslatot, amely szerint Magyarországnak is menedékkérőket kellene befogadnia más tagállamokból, vagy – elutasítás esetén – személyenként mintegy 8 millió forint kompenzációt fizetnie. Felháborítónak nevezte a javaslatot, emlékeztetve, hogy Magyarország több mint egy évtizede védi az EU külső határait, amiért sem támogatást, sem elismerést nem kapott, ellenben napi egymillió eurós bírsággal sújtja az Európai Bíróság. 

Hozzátette: a tervezet szerint a külső határokon működő menekülttáborok kapacitásának negyedét Magyarországnak kellene biztosítania, amit „kettős mércének és súlyosan aránytalannak” nevezett. A miniszter szerint az EU védelmi politikájának megerősítése kapcsán sem világos, hogy európai vagy ukrán védelmi kapacitások építéséről van-e szó. Magyarország álláspontja szerint az európai adófizetők pénzéből kizárólag európai védelmi képességeket kell fejleszteni.

 Bóka beszámolt arról is, hogy a magyar kormány kezdeményezte az EU hatásköreinek átfogó átvilágítását, különös tekintettel azokra a területekre, ahol az unió túlléphetett hatásköri korlátain – többek között a gazdaságpolitika, energiapolitika, migráció, jogállamiság, oktatás, kultúra és családpolitika területén. Az átvilágítás eredményeit a jövő év elejére ígérte. 

A miniszter végül ismételten felhívta a figyelmet az Európai Unióban tapasztalható antiszemita incidensek megszaporodására, és kérte a bizottságot az antiszemitizmus elleni uniós stratégia felülvizsgálatára, valamint az azonnali védelmi intézkedések megtételére. A tanácstól pedig azt kérte, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel – így a terrorista szervezetek listázásával – lépjen fel hatékonyabban a Hamász, Irán és más rosszindulatú külföldi szereplők európai tevékenységével szemben.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: AFP)