Ukrajna több fronton is hátrál, Brüsszel nem áll le

Az orosz hadsereg elfoglalta a Zaporizzsja megyei Veszelét, miközben az ukrán erők több fronton is vereséget szenvedtek az elmúlt nap során. Közben Ukrajna újabb ezer holttestet kapott vissza Oroszországtól, és az országot ért légicsapások több atomerőművet is érintettek. Az EU világos álláspontja továbbra is Ukrajna támogatása és Oroszország gyengítése. Mutatjuk a legfontosabb történéseket.

Ukrajna több fronton is hátrál, Brüsszel nem áll le Forrás: AFP

Az ukrajnai háború újabb fordulópontjához érkezett: az orosz csapatok bevették a Zaporizzsja megyei Veszelét, miközben a donyecki és harkivi frontokon az ukrán erők súlyos veszteségeket szenvedtek. A hadifoglyok és elhunyt katonák cseréje révén Ukrajna újabb ezer holttestet kapott vissza, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentése szerint pedig a szerdai orosz támadások három ukrán atomerőmű működését is befolyásolták. A légicsapások és az ukrán városok elleni rakétatámadások közepette az Európai Unió továbbra is az agresszió elítélésére és Ukrajna támogatására helyezi a hangsúlyt, annak ellenére, hogy sorra derülnek ki a korrupciós botrányok és belpolitikai zűrzavarok.

Az ukrajnai háború újabb fordulópontjához érkezett Fotó: AFP

A zaporizzsjai Veszelét elfoglalták az orosz csapatok

Elfoglalta az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyei Veszele települést az ukrajnai háborúban az elmúlt nap folyamán – közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

Moszkva szerint a donyecki régióbeli Pokrovszk város felmentése érdekében az ukrán hadsereg hat támadással próbálkozott, és ebben a körzetben mintegy 180 katonát, valamint egyebek mellett kilenc páncélozott harcjárművet veszített.

A tárca által kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél a Harkiv megyei Blahodativkánál és Kutykivkánál két sikertelen ellentámadással próbálkozott Kupjanszk megsegítésére, és a város térségében mintegy félszáz katonát, valamint egyebek mellett négy páncélozott harcjárművet veszített.

Pokrovszkot és Kupjanszkot az orosz vezérkari főnök október 26-án bekerítettnek nyilvánította.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ orosz hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, hogy a Pokrovszktól (orosz nevén: Kraszoarmejszk) keletre fekvő, ugyancsak ostromlott Mirnohrad (Dimitrov) pincéiben legkevesebb kétezer civil kereshetett menedéket. A csütörtöki hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni.

Ukrajna újabb ezer holttestet kapott vissza Fotó: AFP

Ukrajna újabb ezer holttestet kapott vissza

Oroszország a két hadviselő fél között lezajlott csere keretében újabb ezer holttestet adott vissza Ukrajnának, amelyek az orosz fél közlése szerint ukrán katonákéi – közölte csütörtökön a hadifoglyok ügyeivel foglalkozó ukrán koordinációs törzs. Ezzel összefüggésben a bűnüldöző szervek nyomozói a belügyminisztérium szakértői intézményeivel együttműködve a közeljövőben minden szükséges vizsgálatot elvégeznek, és azonosítják a hazaszállított holttesteket – tette hozzá a koordinációs törzs. Olekszandr Szorocsik, Ukrajna nemzetközi szervezetek mellett működő állandó bécsi képviseletének első titkára, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) biztonsági együttműködési fórumán kijelentette, hogy 

Oroszország már 23 Novator rakétát vetett be Ukrajna ellen, amelyek képesek nukleáris töltetet hordozni, és korábban már betiltották őket. 

Kiemelte, hogy Oroszország továbbra is súlyosan megsérti a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést (INF), „mivel már jóval annak hivatalos megszűnése előtt tiltott rendszereket fejlesztett és telepített, rendszeresen megszegve vállalt kötelezettségeit, és ezt nyilvánosan tagadva”.

Megerősített bizonyítékaink vannak arra, hogy Oroszország bevetette a 9M729-es, azaz Novator rakétákat, amelyek képesek nukleáris töltetet hordozni, és amelyeket az INF-szerződés kifejezetten tiltott

– hangsúlyozta a diplomata. Hozzátette, hogy éppen ennek a rakétának az orosz gyártása volt az oka annak, hogy az Egyesült Államok 2019 augusztusában kilépett az INF-szerződésből. Szorocsik szavai szerint a rakéta hatótávolsága meghaladja az 1200 kilométert. Szorocsik emellett beszámolt Oroszország ukrán városok elleni múlt heti légitámadásairól. Elmondta, hogy csupán ebben az időszakban Oroszország 1718 csapásmérésre alkalmas drónt és 70 rakétát indított, amelyek közül 25 ballisztikus volt. „Felszólítjuk az EBESZ valamennyi részt vevő államát, hogy lépjenek túl az aggodalom kifejezésén, és erősítsék meg a szankciókat, szigeteljék el az agresszort, erősítsék Ukrajna légvédelmi rendszerét, valamint támogassák a felelősségre vonás mechanizmusait. Bármilyen kevésbé határozott lépést Moszkva felhatalmazásként értelmez majd a terror folytatására” – hangsúlyozta.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a szervezet honlapján közzétett tájékoztatásában közölte csütörtökön, hogy 

három ukrán atomerőmű volt kénytelen csökkenteni az áramtermelést a szerdai kiterjedt orosz támadás miatt. 

“One cannot run a nuclear power plant in a state of war.”

DG Rafael Mariano Grossi addressed the Board of Governors yesterday on IAEA efforts to uphold nuclear safety & security worldwide. Watch him speak about the situation in Ukraine.

Read more: https://t.co/Yb214kF0gr pic.twitter.com/dqaeIrAk5k

— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 20, 2025

A közlemény szerint a hmelnickiji, a rivnei és a dél-ukrajnai atomerőművekről van szó. A kilenc reaktorból négy csökkentette teljesítményét a támadásokat követően. Grossi megjegyezte, hogy a hmelnickiji és a rivnei atomerőmű már november eleje óta alacsonyabb teljesítménnyel működik a háborús helyzet miatt.

Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője egy tévéműsorban elmondta: az Odessza megyei Izmajil kikötője ellen végrehajtott hétfői orosz dróntámadás során egy török zászló alatt hajózó jármű is megsérült, mert a kapitány figyelmen kívül hagyta az ukrán katonák utasítását, hogy a hajót távolítsa el a rakparttól. Dmitro Filatov, az ukrán első különálló rohamegység parancsnoka a Hromadszke Rádiónak nyilatkozva közölte, hogy 

az orosz csapatok deszant­­hadosztályt csoportosítanak át a Donyeck megyei Pokrovszk irányába. Ennek ellenére meggyőződése szerint a helyzet Pokrovszkban rövid idő belül stabilizálódni fog. 

Szavai szerint egyes orosz alegységeknek sikerült bejutniuk Pokrovszk belterületére. „Az ellenség be tudott szivárogni, és most az a célja, hogy kijusson a város északi részére, hogy elvágja az utánpótlási útvonalakat. Azok a megszállók, akiknek sikerült bejutniuk az urbanizált övezetbe, gyakran civil ruhába öltöznek át” – tette hozzá. Kiemelte, hogy a parancsnokság olyan intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják a helyzet stabilizálását a pokrovszki frontszakaszon, részleteket azonban erről nem árult el.

Bejelentette Kupjanszk város elfoglalását az orosz vezérkari főnök

Bejelentette a Harkiv megyei Kupjanszk város elfoglalását csütörtökön Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Geraszimov erről egy vezetésiponton, kamerák előtt tett jelentést a terepruhát viselő Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Az orosz elnök a parancsnokokkal megtartott tanácskozáson egyebek között hangsúlyozta, hogy a különleges hadművelet céljait el kell érni, hogy az ukrán katonák számára biztosítani kell a lehetőséget a fegyverletételre és a megadásra.

A kijevi vezetést a hatalmat bitorló szervezett bűnözői közösségnek nevezte.

💊Putin put on camouflage and declared that the goals of the “special military operation” must be “unconditionally achieved”

Meanwhile, Gerasimov claims that Kupiansk has been “liberated” and is fully controlled by Russian forces.

The whole circus took place at one of the… pic.twitter.com/3fAlMlYZWH

— NEXTA (@nexta_tv) November 20, 2025

Zelenszkij átvette az amerikai tervezetet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan átvette az Egyesült Államok tervezetét, amely az amerikai fél értékelése szerint előmozdíthatja a háború diplomáciai úton történő lezárását – közölte csütörtökön az ukrán elnöki iroda sajtószolgálata a Telegramon. A közlemény szerint az államfő körvonalazta az alapvető elveket, amelyek fontosak az ukrán nép számára, és közölte: a tervet oly módon véleményezik, hogy „az a háború méltó befejezéshez vezessen”. 

Ukrajna az orosz invázió első másodperceitől a békére törekszik, és támogatunk minden érdemi javaslatot, amely képes közelebb hozni a valódi békét. Ukrajna (Donald) Trump (amerikai) elnök év eleji hivatalba lépése óta mindvégig támogatta az ő javaslatait a vérontás megállítására. Készek vagyunk most is konstruktívan együttműködni az amerikai féllel, valamint európai és más partnereinkkel, hogy elérjük a békét

– áll a közleményben.

A sajtószolgálat hozzátette: „Ukrajna elnöke arra számít, hogy a közeli napokban meg tudja vitatni Trump elnökkel a lehetséges diplomáciai megoldásokat és a békéhez szükséges legfontosabb pontokat”.

Ukrán csapás az olajfinomítóra

Ukrán egységek újabb csapást mértek csütörtökre virradóan az oroszországi Rjazanban, illetve Ilszkben lévő olajfinomítóra – közölte az ukrán vezérkar. A közlés szerint találatot regisztráltak, és tüzet észleltek a rjazani finomító egyes berendezéseinek környékén, de a károk mértékét még nem tudják pontosan. 

A hadsereg vezetése kiemelte, hogy a rjazani olajfinomító éves tervezett kapacitása 17,1 millió tonna, és Oroszország legnagyobb finomítói közé tartozik. 

A finomító évente átlagosan 840 ezer tonna repülőgép-kerozint állít elő más kőolajtermékek mellett, és részt vesz az orosz légierő ellátásában. Az ukrán erők ezenfelül eltaláltak egy orosz katonai összpontosulást Donyeck megye megszállt részében a vezérkar szerint. Bródi Róbert, az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerekért felelős parancsnoka elmondta, hogy az oroszországi krasznodari régióban lévő ilszki olajfinomítóra újabb csapást mértek az éjjel. Bródi elmondása szerint az ilszki gyár évi hatmillió tonnánál is több kőolajat dolgoz fel, az egyik legnagyobb munkáltató a Krasznodari területen, és jelentős hatással van a régió gazdaságára.

Kreml: a rendezéshez meg kell szüntetni a konfliktust kiváltó okokat Fotó: AFP

Kreml: a rendezéshez meg kell szüntetni a konfliktust kiváltó okokat

A békés rendezésnek el kell vezetnie az ukrajnai válság kiváltó okainak felszámolásához – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Oroszország továbbra is nyitott a rendezésre, de ennek el kell vezetnie a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához

– mondta. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy folyik-e jelenleg orosz-amerikai konzultáció az ukrajnai rendezésről, azt mondta: „konzultáció mint olyan, jelenleg nem folyik. Természetesen vannak kontaktusok. De olyan folyamat, amelyet konzultációnak lehetne nevezni, nincs senkivel”.

Peszkov szerint bármely időpont alkalmas az ukrán konfliktus politikai és diplomáciai úton történő rendezésére. 

Az orosz elnök sajtótitkára így reflektált arra a felvetésre, hogy vajon a mostani-e a legjobb időpont a megegyezésre, amikor az orosz védelmi minisztérium csatagyőzelmekről tesz bejelentéseket, az ukrán belpolitikában korrupciós botrány robbant ki, és közeleg a tél. A szóvivő kommentálta René Obermannak, az Airbus vezérigazgatójának a berlini biztonságpolitikai konferencián szerdán tett nyilatkozatát, amelyben Európa Achilles-sarkának nevezte az orosz Iszkander-M rakétakomplexumok jelenlétét a kalinyingrádi régióban, valamint ezek lehetséges fehéroroszországi telepítését. 

Obermann arra kérte az európai országokat, hogy dolgozzanak ki közös doktrínát Oroszország feltartóztatására, és hogy ennek keretében telepítsenek harcászati nukleáris fegyvereket határai mentén. 

Peszkov hangsúlyozta, hogy „Kalinyingrád Oroszország elidegeníthetetlen része, amelynek biztonsága és stabilitása érdekében mindent megtesz, ma és holnap is.” Obermann kijelentését annak jeleként értékelte, hogy az európaiak elveszítik a mértéktartást és megfontoltságot a hozzáállásukban.

Uniós főképviselő: gyengíteni Oroszországot és támogatni Ukrajnát

Az Európai Unió álláspontja világos: gyengíteni Oroszországot és támogatni Ukrajnát – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben a tagországok külügyminiszereinek tanácskozását követően csütörtökön. Kaja Kallas sajtótájékoztatóján leszögezte: az Európai Unió mindig is támogatta az igazságos, tartós és átfogó békét Ukrajnában. Ahhoz azonban, hogy bármely béketerv sikeres legyen, azt Ukrajnának és Európának is támogatnia kell.

Nem fog működni olyan béketerv, amelybe Ukrajna és Európa ne egyezett volna bele

– fogalmazott. Véleménye szerint, ha Oroszország valóban békét akarna, már márciusban elfogadta volna a feltétel nélküli tűzszüneti ajánlatot. A brutális valóság azonban az, hogy Oroszország soha nem tett valódi kötelezettségvállalást a béke érdekében – jelentette ki az uniós főképviselő. A nyomásnak az agresszorra kell nehezednie, nem az áldozatra. Az agresszió jutalmazása csak még több agressziót fog eredményezni – húzta alá. Az Oroszország elleni uniós szankciók hatásával kapcsolatban Kallas azt mondta: az adatok nagyon világosak. 

Az Európai Unió álláspontja világos: gyengíteni Oroszországot és támogatni Ukrajnát Fotó: AFP

Az orosz nyersolaj exportja hónapok óta nem látott alacsony bevételt ért el, az orosz olajadó-bevételek a háború kezdete óta a legalacsonyabbak.

Mivel a szankciók jelentősen sújtják Oroszországot, további megszorító intézkedések várhatók – közölte. Ehhez kapcsolódóan a főképviselő kijelentette: az orosz energiahordozókra bevezetett eddigi uniós szankciókat megkerülő úgynevezett orosz árnyékflotta elleni fellépés továbbra is prioritás. Az EU ez idáig 557 hajót szankcionált, és széleskörű diplomáciai tárgyalásokat folytat a hajókat lajstromozó lobogó szerinti államokkal jelentéstételi megállapodások megkötése céljából. Ez – mint közölte – legális módja annak, hogy az egyik fél felszálljon egy másik ország hajójának fedélzetére és átkutassa azt.

Az árnyékflotta működésének lelassítása bevételkiesést okoz Oroszországnak, ezért az EU további szankciók bevezetésén dolgozik mind a hajókra, mind pedig azok finanszírozóira vonatkozóan 

– tájékoztatott.

Borítókép: Katona fegyverrel a kézben (Fotó: AFP)