Brüsszel háborúzna, de Amerikában betelt a pohár

Az Egyesült Államok gyakorlatilag kimerítette a Moszkva elleni szankciós lehetőségeket – ismerte el Marco Rubio amerikai külügyi vezető a G7-országok külügyminisztereinek találkozója előtt. Amerika szkeptikus a szankciók további kiterjesztése kapcsán.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere Fotó: Mandel Ngan Forrás: AFP

Amerika szkeptikus a szankciók további kiterjesztése kapcsán

Rubio ezzel arra utalt, hogy Washington a múlt hónapban szankciókat vezetett be a Rosznyeft és a Lukoil, valamint azok leányvállalatai ellen. A cél az orosz olajbevételek visszaszorítása volt, amelyek a Kreml fő pénzügyi forrását jelentik az ukrajnai háborúhoz. A szankciók november 21-én lépnek teljesen hatályba, de több ország már most mentességet kér. Magyarország a kétoldalú washingtoni csúcstalálkozón haladékot kapott az Egyesült Államoktól, ami lehetővé teszi az orosz energiahordozók további importját.

Rubio hangsúlyozta:

A szankciókat nemcsak bevezetni, hanem be is kell tartatni. Nem akarunk látszatintézkedéseket, az érvényesítésre is figyelni fogunk.

Az egyik fő célpont most az úgynevezett „árnyékflotta”, az orosz olajat illegálisan szállító több száz tankerhajó, amelyek világszerte kijátsszák az érvényben lévő tilalmakat. 

Az árnyékflotta problémáját az európaiak is kezelhetnék, hiszen a legtöbb ilyen hajó az ő partjaik közelében tevékenykedik

– tette hozzá Rubio.

A szankciók nem működnek

Az Európai Unió eddig 19 szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen, amelyek többek között kiterjednek az LNG-re, az orosz bankokra, a kriptovaluta-kereskedelemre és a tiltott áruszállításokra is, céljuk pedig az orosz háborús gazdaság gyengítése. Kijev ugyanakkor több további intézkedést sürget, mondván, hogy még bőven maradt mozgástér.

Rubio kijelentésével ellentétben számos új szankciós célpont létezik: további olajvállalatok, bankok, flotta- és infrastruktúra-elemek, illetve védelmi és fizetési rendszerek

– nyilatkozta Vladiszlav Vlasziuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciós különmegbízottja.

Vladiszlav Vlasziuk az ukrán elnök szankciókkal foglalkozó különmegbízottja (Fotó: AFP/Oliver Contreras)

Az amerikai partnereinkkel és a G7-országokkal folyamatosan dolgozunk. Lesznek még új szankciók

– tette hozzá.

Brüsszel a háborút választja

A brüsszeli elit keresi helyét a világpolitikai színpadán, azonban úgy tűnik a jelenlegi brüsszeli vezetés eltökélt szándéka a háború támogatása és finanszírozása. A brüsszeli elit egyre többször és egyre nyíltabban adott hangot háborúpárti álláspontjának, beszélt már akár az európai katonai beavatkozásról is. – Európa nem áll háborúban, de ez már nem is béke – jelentette ki korábban Friedrich Merz német kancellár.

Hadd fogalmazzak meg egy elsőre talán kissé megdöbbentő mondatot… nem állunk háborúban, de békében sem vagyunk többé

– mondta Merz egy düsseldorfi médiaeseményen.

Aki gyenge, annak nem lesz békéje, csak veresége

– hangoztatta korábban erre rímelve a háborúpárti Ursula von der Leyen világossá téve, hogy szerinte a békéhez nem tárgyalás, hanem a további fegyverszállítások vezetnek.

Az Európai Bizottság elnöke korábban arról is beszélt és az Európai Parlamentben arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök további támadásokat indíthat, ha Ukrajna nem a saját feltételei szerint köthet békét Oroszországgal.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Manfred Weberrel az Európai Néppárt elnökével (Fotó: AFP/Frederick Florin)

A brüsszeli háborús pszichózis tehát rendületlenül kitart. Az Európai Bizottság vezetője az orosz elnökkel riogat és folytatná az orosz-ukrán háborút. Von der Leyen néppárti elvtársa Manfred Weber sem maradt le a háborús uszításban, szerinte

az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Oroszországgal szemben katonailag is fellépjen.

Amíg Brüsszel a katonai erő demonstrálásában látja a kontinens biztonságát, Magyarország és az Egyesült Államok kormánya a diplomáciai megoldást és a tűzszünetet helyezi előtérbe. A kérdés az, háború vagy béke legyen Európában.

Borítókép: Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere (Fotó: AFP/Mandel Ngan)