Így fúrná meg a háborúpárti elit a budapesti békecsúcsot

Az Egyesült Államok Magyarországon rendezné a tárgyalásokat, de több uniós ország szerint Putyin helye nem a tárgyalóasztalnál, hanem a hágai bíróságon van.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem helyesli a tervet Fotó: Dursun Aydemir Forrás: Anadolu/AFP

Brüsszelben komoly diplomáciai vita robbant ki azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök Magyarországot javasolta helyszínül az orosz–ukrán háborút lezáró tárgyalások számára. A tervezett találkozó különösen érzékeny, mivel az orosz elnök, Vlagyimir Putyin azóta nem járt uniós tagállamban, hogy 2022 februárjában elindította az Ukrajna elleni offenzívát, írja a Politico. A brüsszeli háborúpárti elit a kispadra szorult.

Donald Trump amerikai elnök üdvözli Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kifutópályán, miután megérkeztek az alaszkai Anchorage-ba (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)

A lap értesülései szerint Trump célja, hogy még az idén előmozdítsa a tűzszüneti megállapodást, amely a jelenlegi frontvonalak mentén fagyasztaná be a háborút – területi engedmények nélkül.

Vilniusból jött a leghangosabb tiltakozás

A hétfői luxembourgi EU-külügyminiszteri tanácskozás előtt Litvánia külügyminisztere, Kestutis Budrys élesen bírálta a budapesti helyszín ötletét. Mint fogalmazott:

El sem tudom képzelni, hogy Putyin átrepülhetne a légterünkön. Nincs helye háborús bűnösöknek Európában. Az egyetlen hely, ahol Putyinnak meg kellene jelennie, az a hágai bíróság, nem valamelyik fővárosunk.

Budrys arra a kérdésre, hogy a döntés elutasítása nem veszélyezteti-e az amerikai kapcsolatok stabilitását, csak annyit mondott:

Ha Trump elnök valóban békét akar, vannak más utak is.

Kestutis Budrys, Litvánia külügyminisztere (Fotó: AFP/Aron Ranen)

Orbán Viktor támogatja a béketárgyalásokat

Magyarország miniszterelnöke korábban többször is hangsúlyozta, hogy a háborút csak tárgyalásos úton lehet lezárni. A magyar kormány mind Oroszországgal, mind az Egyesült Államokkal fenntartja a párbeszédet, és nyitott arra, hogy Budapest helyszínként szolgáljon a békefolyamat előmozdítására.

Orbán Viktor szerint a cél nem politikai szimbolika, hanem emberéletek megmentése: „A háború végét nem a fronton, hanem a tárgyalóasztalnál lehet elérni.”

Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Brüsszel megosztott

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas „nem szerencsésnek” nevezte a tervet, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság által körözött orosz vezető uniós földre lépjen. Ugyanakkor elismerte, hogy „ha az Egyesült Államok nyomást tud gyakorolni Moszkvára a tárgyalások érdekében, az önmagában pozitív fejlemény lehet”.

A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot szintén feltételes támogatásáról beszélt: szerinte a megbeszéléseknek csak akkor van értelme, ha azonnali tűzszünetet eredményeznek.

Közben az Európai Bizottság szóvivője jelezte: a brüsszeli testület elvben hajlandó lehet ideiglenesen enyhíteni a légiforgalmi korlátozásokat, hogy lehetővé tegye az orosz delegáció részvételét a tárgyalásokon – ha a tagállamok ebben konszenzusra jutnak.

Borítókép: Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem helyesli a tervet (Fotó: Anadolu/AFP/Dursun Aydemir)