Ezért javulhatott a magyar diákok teljesítménye

Csaknem az összes tárgyból és szinte minden évfolyamon javultak a magyar diákok kompetenciái. Szakos Enikő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatáskutató központjának vezetője szerint azért fontosak a kompetenciamérések, mert ezek alapján lehet megállapítani, hogy mely iskolákban kell segítő-fejlesztő beavatkozást alkalmazni és hol szorulnak megerősítésre a pedagógusok. Arra is kitért, hogy javuló tendencia figyelhető meg a természettudományos tárgyaknál, ami többek között a tanárok munkájának és nagymértékű béremelésének köszönhető.

Fotó: Teknos

Majdnem minden évfolyamon, szinte az összes tárgyból javultak a diákok kompetenciái, amelyeket a megszokott módon a 4. és a 11. évfolyam között mértek – mondta lapunknak Szakos Enikő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán (NKE NITK) működő Fináczy Ernő Oktatáskutató Központ vezetője. A szakértő szerint ennek egyik oka az, hogy időben már eléggé eltávolodtunk a Covid-járvány által okozott nehézségektől és annak következményeitől. A javuló tendencia másik oka pedig az lehet, hogy a diákok elkezdték megszokni a még viszonylag újnak tekinthető online digitális mérést, amelyre közben az iskolák is jobban fel tudtak készülni, kiismerve a lebonyolítás módszereit.

Az elmúlt évek stabillá váló tanévei miatt zárulhattak nagy sikerrel az idei felmérések

– szögezte le a központvezető.

 Fontos, hogy az eredmények tükrében a pedagógus a saját munkáját is megvizsgálja, önreflexiót végezzen (Fotó: Ancsin Gábor)

Budapesten jobban megy a matek

Az eredmények területi eloszlásáról elmondta, hogy az előző évekhez hasonlók a különbségek. A nyugati vármegyék a nyelvi kompetenciák területén emelkednek ki, például erősebb a német vagy az angol nyelv, továbbá a budapesti eredmények is átlag felettiek az általános iskolai évfolyamokon matematikából vagy szövegértésből. – Ezek az országos összehasonlítások hasznosak nekünk, oktatáskutatóknak és az ágazat irányítóinak, mivel különböző fejlesztésekre ösztönözhetnek. 

Az eredmények láttán lehet dönteni arról, hogy mely térségekben kell a pedagógusokat jobban megerősíteni vagy segítő-fejlesztő beavatkozást tervezni egy adott tankerületnél 

– mutatott rá. 

Szakos Enikő jelezte: az igazán nagy változásokat az egyén szintjén úgy lehet elérni, ha egy-egy diák eredményét valamennyi érintett (a tanuló maga, a szülők, az iskola és pedagógusai) figyeli, és komolyan veszik a kompetenciamérést. Főleg a tanárok szerepe jelentős ebben, hiszen elsősorban ők tudnak beavatkozni, ismerve a tanulók nehézségeit. Ők látják, hogy kinek van szüksége további korrepetálásokra, foglalkozásokra, kompetenciafejlesztő feladatokra vagy hogy mit kell jobban gyakorolni. – Ha egy iskolánál az országos szinttől jelentősen negatív irányba eltérő eredmények jönnek ki, akkor az igazgatónál is fel kell kapcsolnia a vészvillogónak, meg kell vizsgálnia, mi történhetett, és meg kell tennie a szükséges lépéseket – vélekedett a szakértő.

Lehetőség az önreflexióra

Kiemelte: fontos, hogy az eredmények tükrében a pedagógus a saját munkáját is megvizsgálja, önreflexiót végezzen, adott esetben átgondolja, hogy mit kellene másképpen csinálnia. A szövegértési kompetencia mindennek az alapja, mivel a digitális kultúrában, a matematikában vagy akár az idegen nyelvekben is fontos, hogy ez a készség erős legyen, mert ez hozza magával a többi tárgy eredményét. A kompetenciák sokkal komplexebbek a tantárgyaknál, és a mérési eredmények azt is jelzik, hogy a pedagógusok akár indirekt módon fejleszthetik ezeket a megtanított anyag gyakorlatba ültetésével, a lexikális tudás átadása mellett.

A tanároknak fel kell ismerniük, hogy ne csak az anyagot adják le frontálisan, hanem vonják be a diákokat, nézzék meg, hogy tényleg megértették-e és tudják-e alkalmazni a megszerzett tudást. Ezenkívül a pedagógusoknak feladatuk odafigyelni a gyermekek nevelésére és személyiség-fejlesztésére

 – fejtette ki.
Szakos Enikő szerint a természettudományos tárgyaknál megfigyelhető javuló tendencia illeszkedik azokhoz a nemzetközi összehasonlításokhoz, amelyekben a magyar teljesítmény meghaladja az átlagot. A hazai iskolákban egyes évfolyamokon látványos a fejlődés: akár negyven-ötven pontos emelkedés is bekövetkezett a tavalyi eredményekhez képest. Ebben közrejátszhatott 

a digitalizáció megszokása, a testhezállóbb feladatok alkalmazása, de a jó eredmény legfőképpen a pedagógusok munkájának köszönhető. 

Emellett azt is érdekes lenne megvizsgálni, hogy az eredmények miként alakultak azoknál az iskoláknál, amelyek összevontan oktatják a természettudományos tárgyakat, valamint amelyek külön veszik ezeket.

Jót tett a megbecsülés

– A pedagógusbérek nagymértékű emelése is hozzájárult ahhoz, hogy sok természettudományt oktató tanár kizárólag az iskolai tanításra tud fókuszálni. Ezeket a tantárgyakat próbálják a különböző korosztályoknak innovatív módon bemutatni. 

A természettudományok megkedvelése biztosan felfelé fog ívelni a következő években Kapu Tibor űrutazásának és a Hunor programnak köszönhetően is, mivel ezeknek kézzelfogható lenyomata lesz a való életben.

Beértek a természettudományokat népszerűsítő programok is, és ha a gyermekek szívesen foglalkoznak valamivel, akkor sokkal hatékonyabban tanulják meg – fogalmazott a kutatóközpont vezetője.

Borítókép: Szakos Enikő oktatáskutató szerint a fejlődés elsősorban a pedagógusoknak köszönhető (Fotó: Teknős Miklós)