Így érzik magukat a magyar pedagógusok az iskolákban

A magyar pedagógusok 93 százaléka szereti az iskoláját, ami azt mutatja, hogy nagyon elégedettek a munkahelyükkel – mondta lapunknak Szakos Enikő, az NKE Fináczy Ernő Oktatáskutató Központ vezetője. Ezenkívül a tanárok négyötöde szerint hazánkban magas vagy nagyon magas a pedagógusképzés színvonala. A tanárok hatékonynak tartják magukat a különböző módszertanok alkalmazásában és jól felkészültek a viselkedési problémák kezelésére.

Fotó: Gabor Ancsin

– Kimagasló számú magyar pedagógus elégedett a munkahelyével: a tanárok 93 százaléka szeret az iskolájában dolgozni, ami magasabb az OECD-átlagnál – mondta Szakos Enikő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán (NKE NITK) működő Fináczy Ernő Oktatáskutató Központ vezetője, aki a 2024 tavaszán végzett TALIS (Nemzetközi Tanítás és Tanulás Vizsgálat) eredményeiről számolt be lapunknak. 

Az OECD kutatása a pedagógusok és iskolaigazgatók mindennapjait, szakmai helyzetét és fejlődési lehetőségeit vizsgálta, hogy átfogó képet adjon a tanári munka feltételeiről, a szakmai autonómiáról, az együttműködésről és az oktatás jövőjét formáló technoló­giai változásokról. Mint a központvezető tudatta, 

a felmérésben azt is megkérdezték a tanároktól, hogy a jelenlegi iskolájukból átmennének-e máshová tanítani, amire csupán tíz százalékuk felelt igennel. 

Ez a legalacsonyabb arány a felmérésben részt vevő országok között, az átlag is ennek a duplája – jelezte.

Nem bánták meg

Szakos Enikő hangsúlyozta: az eredményekből látszik, hogy a magyar pedagógusok szeretnek az iskolájukban tanítani. Szintén sokan felelték, hogy ha most kellene pályát választaniuk, akkor ugyanúgy tanárnak tanulnának. 

Emellett a magyar pedagógusok négyötöde szerint magas vagy nagyon magas a tanárképzés színvonala, ami az egyik legjobb elégedettségi mutató a vizsgált országok között. 

A szakmai tárgyakra és az egyéb kihívásokra jól felkészítette őket a képzésük, az OECD-átlaghoz képest a gyakorlattal való elégedettség, illetve a köznevelési intézményekben tartott órák látogatására adott visszajelzés szintén kiemelkedően pozitív volt, az összes szempont egybevetve is kimagasló értékelést kapott. 

Azonban nem elégedhetünk meg azzal, hogy a vizsgált országokhoz képest jobb az eredményünk, ezért az NKE-n és a »pilot programban« futó egyetemeken is megemelkedtek az óvodában, iskolában töltött gyakorlatok, hogy minden kihívásra felkészüljenek a hallgatók

– vélekedett. A központvezető rámutatott: a felmérés más pontjaiból az látszik, hogy a pedagógusok rendkívül hatékonynak tartják magukat. Önértékelésük szerint jó kérdéseket tudnak feltenni, szükség esetén alternatív magyarázatokat nyújtani, többféle tanítási stratégiát alkalmazni, de az osztálytermi szabályok betartatására is nagyon odafigyelnek, ami annak köszönhető, hogy a viselkedési problémák kezelésére jól felkészítette őket a tanárképzés. Azokban az országokban, ahol a diákok – nyelvi, kulturális – összetétele heterogén, nagyobb problémát okoz a tanórai rend fenntartása, ami a figyelmet és a teljesítményt is negatívan befolyásolja.

Kisebb stressz, több autonómia

Az eredmények arról is tanúskodnak, hogy csökkent a pedagógusokat érő stressz a legutóbbi, vagyis a 2018-as felmérés óta. Az egyik legnagyobb stresszfaktor az adminisztráció, viszont a heti átlagos – bevallásuk szerint – 43 óra tanári munkából erre három órát szánnak. 

Lehet, hogy a pedagógusok az adminisztrációtól stresszelnek a legjobban, ez viszont a munkatehernek csak kevés százalékát teszi ki, így ebben lenne érdemes segíteni őket 

– vonta le a következtetést a szakértő.
Az is kijelenthető, hogy a tanároknak nagyobb az autonómiájuk azokon a területeken, amelyek kapcsolódnak a tanításhoz. A felmérésben ezt négy területen vizsgálták. Itt az derült ki, hogy a tankönyvek, tananyagok, még inkább pedig a digitális eszközök és alkalmazások kiválasztásában a tanároknak nagy felelőssége van. Mindezzel együtt igaz, hogy adott tantárgyak bizonyos tartalmi elemei, illetve a tanórai módszerek kiválasztása teljeskörűen a pedagógus döntésén alapulnak, így biztosított a magyar pedagógusok szakmai autonómiája és kreativitásának kibontakozása, de az országon belüli egységesség is – szögezte le Szakos Enikő.

Hozzátette, látványos összefüggés figyelhető meg aközött, hogy egy pedagógus mennyire tartja magát hatékonynak, mennyire magabiztos a szakmájában, illetve hogy hány éve dolgozik abban. A tapasztaltabb pedagógusok szinte kivétel nélkül úgy értékelték, hogy hatékonyan alkalmaznak többféle módszertant a tanításukban, jól tudják fejleszteni a tanulókat, ezzel kérdésenként az OECD-átlagnál 10-20 százalékkal jobb eredményt felmutatva. 

A régebb óta dolgozó tanárok tapasztaltabbak, így nagyon hatékonyak, a sokéves tanítási gyakorlat nem azt jelenti, hogy kiégtek volna. A nyugdíjasok száma is igazolja, hogy sok tapasztalt pedagógus visszavágyik a gyermekek közé, az osztályterembe

– jelezte a központvezető.

Mesterséges intelligencia

Szakos Enikő szerint az eredmények alapján még sok munka vár a magyar pedagógusokra a mesterséges intelligencia (MI) terén. A hazai tanárok az MI óvatos felhasználói, mert tudják, hogy az eszköz nem mindig ad megfelelő válaszokat és elfogult. Továbbá a kérdőívben megjelent az adatvédelem és a magánélet védelme iránti érzékenység, ami miatt szintén kétszer meggondolják, hogy használják-e a tanításban ezt a lehetőséget. 
– Lehet összefüggés a demográfiai mutatók és a technológiához való viszony között, illetve ne felejtsük el, hogy a kérdőíves kutatás több mint egy évvel ezelőtt történt, amióta rengeteg tájékoztató és képzés, fejlesztés történt a területen. Az útnak még csak az elején járunk, de felhasználási javaslatokat, példákat és iránymutatásokat most is adunk – fogalmazott Szakos Enikő.

Borítókép: Elégedettek a magyar pedagógusok (Fotó: Ancsin Gábor)