Kisebb stressz, több autonómia
Az eredmények arról is tanúskodnak, hogy csökkent a pedagógusokat érő stressz a legutóbbi, vagyis a 2018-as felmérés óta. Az egyik legnagyobb stresszfaktor az adminisztráció, viszont a heti átlagos – bevallásuk szerint – 43 óra tanári munkából erre három órát szánnak.
Lehet, hogy a pedagógusok az adminisztrációtól stresszelnek a legjobban, ez viszont a munkatehernek csak kevés százalékát teszi ki, így ebben lenne érdemes segíteni őket
– vonta le a következtetést a szakértő.
Az is kijelenthető, hogy a tanároknak nagyobb az autonómiájuk azokon a területeken, amelyek kapcsolódnak a tanításhoz. A felmérésben ezt négy területen vizsgálták. Itt az derült ki, hogy a tankönyvek, tananyagok, még inkább pedig a digitális eszközök és alkalmazások kiválasztásában a tanároknak nagy felelőssége van. Mindezzel együtt igaz, hogy adott tantárgyak bizonyos tartalmi elemei, illetve a tanórai módszerek kiválasztása teljeskörűen a pedagógus döntésén alapulnak, így biztosított a magyar pedagógusok szakmai autonómiája és kreativitásának kibontakozása, de az országon belüli egységesség is – szögezte le Szakos Enikő.
Hozzátette, látványos összefüggés figyelhető meg aközött, hogy egy pedagógus mennyire tartja magát hatékonynak, mennyire magabiztos a szakmájában, illetve hogy hány éve dolgozik abban. A tapasztaltabb pedagógusok szinte kivétel nélkül úgy értékelték, hogy hatékonyan alkalmaznak többféle módszertant a tanításukban, jól tudják fejleszteni a tanulókat, ezzel kérdésenként az OECD-átlagnál 10-20 százalékkal jobb eredményt felmutatva.
A régebb óta dolgozó tanárok tapasztaltabbak, így nagyon hatékonyak, a sokéves tanítási gyakorlat nem azt jelenti, hogy kiégtek volna. A nyugdíjasok száma is igazolja, hogy sok tapasztalt pedagógus visszavágyik a gyermekek közé, az osztályterembe
– jelezte a központvezető.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!