Nagy bajban van egy egész generáció, szinte mindenki szakember segítségére szorul

A 2023-as év egyik legjelentősebb ifjúságot érintő kérdése a magyar modellváltó egyetemek kizárása volt az uniós támogatásokból, tavaly erre nem jöttek megnyugtató válaszok, de idén azt várjuk, hogy már lesznek előrelépések – jelentette ki Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője az Ifjúság’24 jelentést bemutató rendezvényen. Mint hangsúlyozta, eljött a következő időszakra vonatkozó tervezés ideje, amihez cselekvési tervet is kell készíteni. Az eseményen a szakértők azt is kifejtették, hogy mennyire károsan hatott a fiatalokra a 21 magyar egyetem uniós programokból való kizárása, valamint beszéltek a kormány család- és lakhatáspolitikai intézkedéseinek várható pozitív hatásairól.

A korábbi Nemzeti Ifjúsági Stratégia lejárt, eljött a következő időszakra vonatkozó tervezés ideje, amihez cselekvési tervet is kell készíteni – mondta Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője az Ezek a mai (magyar) fiatalok! – az Ifjúság’24 jelentés bemutatása című rendezvényen a Mathias Corvinus Collegiumban. A szakértő kijelentette: a tavalyi évet a kül- és belpolitikai turbulencia jellemezte, hiszen olyan jelentős országokban zajlottak választások, mint Oroszország, az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió (EU) államai, valamint első alkalommal tartottak hazánkban egyszerre önkormányzati és uniós választásokat, amelyek mind kihatnak a magyar fiatalok életére, akik közül nagyjából 200 ezren szavazhattak először.

Lakhatás és családpolitika

A fiatalok jövőre szóló terveinek a vizsgálatáról szólva kiemelte a kormány új családpolitikai intézkedéseit, említve a csok pluszt, a babaváró hitel szabályozásának módosításait, a falusi csokot és a bölcsődei térítési díj támogatását. Azt állította, hogy 2024-ben meghatározó volt a lakáspiaci helyzet, és a felmérésből kiderült, hogy a magyar fiatalok saját tulajdonú ingatlant szeretnének. Tavaly megtorpant a lakásépítések száma és emelkedtek az építkezés költségei, ahogy a lakbérkiadások is, ezért a kormány új gazdaságpolitikai akciótervében kiemelt célként jelenik meg a lakáspiaci válság csökkentése.

Az uniós országokban a fiatalok átlagosan 26 év körül hagyják el a családi fészket, a magyaroknál ez az átlag 27 év. Olyan intézkedéseket várnak idén, amelyek pozitív irányba viszik a fiatalok lakhatásának ügyét, és érdemes lesz nyomon követni, hogy a gyermekvállalást ösztönző munkáshitel milyen hatást fejt ki a dolgozó fiatalok között.

A 2023-as év egyik legjelentősebb ifjúságot érintő kérdése a magyar modellváltó egyetemek kizárása volt az uniós támogatásokból, tavaly erre nem jöttek megnyugtató válaszok, de idén azt várjuk, hogy már lesznek előrelépések

– hangsúlyozta Kiss-Kozma Georgina.

Tovább vagyunk fiatalok

A kutatásvezető kifejtette: a fiatalok számára fontos digitális világ esetében azt tapasztalták, hogy az optimizmust a szabályozás iránti igény váltotta fel. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU elfogadott egy szabályozást a felelős mesterségesintelligencia-fejlesztésről és -alkalmazásról, ami várhatóan 2026 közepétől válik az uniós és a hazai jogrendszer részévé. Arról is szólt, hogy változás állt be a kutatás módszertanában, mivel az ifjúsági életszakasz jelentős átalakulásokon ment keresztül, így a felső életkori korhatár 29 évről 34 évre módosult, illetve a külhoni régiókban élő fiatalokat is megkérdezték.

Az Ifjúság’24 jelentés Forrás: Ifjúságkutató Intézet Facebook-oldala

A fejlesztések éve volt 2024

Az előadást követő panelbeszélgetésen Szakos Enikő, a Tanuláskutató Intézet kutatója leszögezte: 2024 a fejlesztések éve volt, amelyből kiemelkednek a bérfejlesztések. Emellett fontos fejlődésnek tekinthető a mobiltelefonok iskolai használatának a szabályozása is, valamint a digitális fejlesztések terén folytatódtak a laptopkiosztások. – A legjobbat az teszi a gyerekek koncentrációjának, szociális készségeinek és mentális egészségének, ha egymásra figyelnek a telefonhasználat helyett. A gyerekek két percnél tovább nem tudják használni  a mobiltelefonjukat arra, amire a tanár megkéri őket – emelte ki.

Hozzátette, sok család és pedagógus életét könnyítette meg az oviKréta-rendszer bevezetése, valamint az, hogy a hiányzásokat digitálisan is lehet vezetni. Szintén komoly fejlesztés, hogy az Erasmus helyét átvette a Pannónia-program, ahol kiválósági alapon lehet részt venni és vezető külföldi egyetemekre eljutni. Szakos Enikő szerint 2025 a pedagógusok éve lesz, mert olyan trendeket lát, amelyek idén folytatódnak a bérfejlesztések mellett. 

Már tapasztalható, hogy a szülők és a pedagógusok megnyugodtak, indulataik csillapodtak, amelynek eredményeként számítani lehet a pedagógusi pálya presztízsének visszaállítására. 

A felvételi jelentkezési arányokban is látszódott, hogy az összes jelentkezés 15 százalékát teszi ki a pedagógusi pályára jelentkezők száma. – Bízom abban, hogy az oktatás kulcsfigurái, vagyis a pedagógusok idén a méltó helyükre kerülnek – mondta.

Nagy gond az elmagányosodás

Réti Gergely, az MCC igazgatói megbízottja úgy vélte, hogy a küzdelem és a változás jegyében telt a tavalyi év. A fiatalok szembenéznek az elmagányosodás problémájával, amelynek oka lehet a digitális technika és a Covid, illetve az is, hogy hazánkban a 21 modellváltott egyetem hallgatói nem részesülhettek a mobilitási programokban. Felidézte, Magyarország töltötte be az unió soros elnökségét 2024 második felében, a fő prioritások közül a demográfiai kihívások kezelése volt az egyik. Ezenkívül idén január elsejétől él a munkáshitel, illetve a meglévő család- és ifjúságpolitikai intézkedéseket is sokan igénybe vették. Ő is úgy vélte, hogy időszerűvé vált egy ifjúságpolitikai cselekvési terv megalkotása, továbbá azt várja, hogy helyreáll a világ rendje az Erasmus-kérdésben, ami a fiatalok szocializációjának fontos terepe.

Majdnem mindenki szenved mentális gondoktól

Pető Dorina, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Egészségedre programvezetője szerint a helikopter volt a tavalyi évet legjobban leíró szó, mert az emberek felülnézetből vizsgálták, hogy merre tartanak az életben, amit az önazonos útjukat kereső középiskolás fiatalokkal folytatott beszélgetései is alátámasztottak. A programvezető hangsúlyozta, hogy 

a Z generáció – az 1995 és 2010 közt születettek csoportja – nehezített helyzetben van, ugyanis 89 százalékkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak mentális egészségi problémákat, ezért felkapott téma lett az erre válaszokat adó pszichológia. 

Életükben az egészségvédő programok fontos szerepet töltenek be, ilyen például a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése vagy a heti öt testnevelésóra bevezetése. Meglepő eredményre jutottak, amikor a kilencedikes gimnazista lányok testképének és táplálkozási szokásainak kapcsolatát vizsgálták, ugyanis 46 százalékuk kövérnek tartja magát, miközben valójában csak 17 százalékuk túlsúlyos. Ez egy nagyon jó példa arra, hogy a torz testkép milyen mentális egészségügyi problémákat tud okozni és hogyan hat vissza a táplálkozásra – mutatott rá.

 

A fiatalok elutasítják a progresszívokat

Tóth Bálint László, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatója szerint a tavalyi év szava a választások volt, ami fokozottan érintette az ifjúságot, mert felnőtt egy nemzedék, amelyik beleszólhatott a közügyek változásába. Úgy vélte, a politikai szélsőségek megerősödése folytatódott a közbeszédben és a középutasság egyre kevésbé jutott szóhoz, ugyanakkor pozitívum, hogy növekedett a fiatalság politikai aktivitása. A korábban meglévő válságok – migráció, megélhetési válság, munkakeresés, az orosz–ukrán háború – továbbra is jelen volt tavaly, ezekre a politikai pártok is fokozott figyelmet szenteltek a választásokon. A kutató kiemelte a közösségi média térhódítását, példaként említve a TikTok szerepét a romániai köztársaságielnök-választásban. Ennek a szabályozása egy égető fontosságú területté vált és az ifjúság is érzi a moderálás szükségességét. Szerinte 

nem a progresszív pártok, hanem a korrupció- és elitellenes pártok válnak népszerűvé a fiatalok között. Emellett tovább folytatódik a közösségi média térhódítása, de az amerikai elnökválasztás eredményeként a szabadabb vélemények is jobban megjelenhetnek az Egyesült Államok után Latin-Amerikában és az európai országokban is 

– fogalmazott.

Borítókép: Szakos Enikő (b) és Kiss-Kozma Georgina (Forrás: Facebook)