Fontos dolog derült ki az okostelefonok iskolai szerepéről

A tavaly nyolcadikos magyar tanulók nagyon jó eredményt értek el a digitális kompetenciákról szóló felmérésben: 34 ország közül a tizedikek lettek. Szakos Enikő oktatáskutató szerint a felmérés két tanulsága, hogy nem az okostelefonokon múlik, mit tudnak a gyerekek, illetve az, hogy minél magasabban kvalifikált a szülő, a gyerek eredményei annál jobbak. A lényeg, hogy a fiatalok megtanulják felelősen kezelni a digitális eszközöket.

Nagyon jó eredményt értek el a tavaly nyolcadikos magyar tanulók a digitális kompetenciákról végzett felmérésben, mivel a tizedik helyet szerezték meg 34 ország közül – mondta Szakos Enikő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának (NKE–NITK) stratégiai fejlesztési osztályvezetője, az MCC oktatáskutatója. A 155 magyar iskola mintegy 3500 tanulójának részvételével készített International Computer and Information Literacy Study felmérésben azt vizsgálták, hogy az alapvető digitális kompetenciák mellett a diákok hogyan gyűjtik, kezelik és szűrik az információkat, mennyire kritikusak a forrásokkal, létre tudnak-e hozni saját információt egy adathalmazból, azt hogyan osztják meg és mennyire felelősségteljesen használják az online felületeket. 

A kutatásból az is kiderült, hogy 30 országban a lányok átlagosan 19 ponttal szerepeltek jobban a fiúknál 476 pontos átlagpontszám mellett, Magyarország viszont kilóg ebből a sorból, mert nálunk mindkét nem ugyanolyan kiválóan teljesített.

Nem az okostelefonon múlik a tudás

Szakos Enikő szerint az egyik nagy tanulság: nem az okostelefonokon múlik, mit tudnak a gyerekek. Nem a személyes képernyőtől függ, hogy jól használják-e a digitális eszközöket, illetve hogy miként tudják ezeket tanulási célokra alkalmazni, az életkoruknak megfelelően. – Ez is azt igazolja, hogy az osztályteremben nem telefonra vagy saját okoseszközre van szükség, hanem elsődlegesen arra, hogy megtanítsák nekik a felelősségteljes használatot, ellenőrzött keretek között – mutatott rá az NKE–NITK szakértője.
Mint hangsúlyozta, a szülő és a család elsődleges feladata az okoseszközök helyes és kellő mértékű használatának megtanítása a gyermekek életének első néhány évében. 

Fontos az otthoni példamutatás, mert ha a szülő folyton a képernyő előtt tölti az idejét, akkor a gyermek is könnyebben függővé válik.

Ebben a felmérésben is megfigyelték, hogy ahol több könyv van otthon és magasabb a szülők iskolai végzettsége, ott a gyerekek jobb eredményt érnek el, ezért nem elhanyagolható a család felelőssége. Hatéves kortól viszont már a pedagógusok és a családok együttes munkájára van szükség a digitális kompetencia fejlesztéséhez. Emellett lényeges tényező a csoporthatás, ugyanis a tendenciák azt mutatják, hogy a gyerekek a legtöbbször inkább beleviszik egymást a rosszba, mintsem észreveszik a helytelen használatot – tudatta az MCC szakértője.

Fontos a szociális háttér

Szerinte az a felmérés másik nagy tanulsága, hogy a tanulók eredményei­re óriási hatással van a szociális hátterük: minél magasabban kvalifikált egy szülő és minél feljebb helyezkedik el a társadalmi ranglétrán, annál jobb a gyermekének a digitális kompetenciája. Hozzátette, a magyar kormány által ingyenesen biztosított laptopoknak jótékony hatásuk lehet erre, mivel nagyban segíthetik a felzárkóztatást ezen a területen.
Ha kizárólag az egészségügyi szempontokat vesszük figyelembe, akkor 

kétéves korig nem volna szabad képernyőt tenni a gyermek elé, de két- és négyéves kor között is csak legfeljebb napi egy órán át. Ideális esetben az iskoláskorú gyermekeknek naponta három óránál tovább nem kellene képernyőt néz­niük. 

Minél később kerül valaki képernyő elé, és minél kevesebbet használja, annál jobb – szögezte le az NKE–NITK szakértője.
Szakos Enikő kiemelte: az idegrendszeri fejlődés miatt a gyerekeknek minél több mozgásra van szükségük, az egészséges személyiségfejlődéshez pedig arra, hogy barátaikkal legyenek, szociális készségeket alakítsanak ki, kapcsolatokat teremtsenek és építsenek, illetve minél több időt töltsenek a szüleikkel, családjukkal közösen.
Szükséges, hogy a a digitális eszközökkel kapcsolatban a felnőtt tudatosítsa a gyermekben, mi a helyes és mi a helytelen, mire érdemes és szabad azt használni. Az oktatáskutató megjegyezte: sokszor a felnőttek sincsenek tisztában az eszközök biztonsági beállításaival. – Ha mérlegre tesszük ezeknek az eszközöknek a pozitív és negatív hatásait, még mindig az utóbbi kerül túlsúlyba. Ezért fontos, hogy valamennyi felhasználó, szülő és gyermek felelősen, jó célra használja. Ha a gyermekeinkre odafigyelünk és nem lesznek függők, de megtanulják az elő­nyeit kiaknázni, akkor a mérleg elbillenhet – mondta Szakos Enikő.

Borítókép: Szakos Enikő szerint fontos az otthoni példamutatás (Fotó: Teknős Miklós)