Rosszindulatú és szeszélyes, de kis odafigyeléssel elkerülhető a melanóma

Nem véletlen, hogy az egyik legveszélyesebb daganatként tartják számon a melanómát, magas áttétképző potenciálja miatt ugyanis az érintetteknek életük végéig szem előtt kell maradniuk. Kuroli Enikő, a Semmelweis Egyetem patológus és bőrgyógyász szakorvosa szerint fontos tudni azt is, hogy a gyermekkori napégés magas rizikót jelent a melanóma későbbi kialakulására.

– Megterhelő lehet az érintetteknek abban a tudatban élni, hogy bármikor megjelenhet egy áttét. A rendszeres utógondozás mellett mire kell még figyelniük az érintetteknek?

– Noha folyamatosan kontroll alatt kell maradniuk, nem szabad abban a tudatban élni, hogy „úristen, melanómás vagyok”, meg kell próbálni elengedni. Az már egy nagy lépés, amikor a páciens bőréről eltávolítjuk a daganatot, és a műtét után azt látjuk, hogy minden rendben, ez egyfajta biztonságot adhat a betegeknek. Az első évben egy magas rizikójú melanómás három havonta jön hozzánk. Jellemző, hogy a későbbiekben mindenre azt hiszik, melanóma, lesz valami dudor, és jönnek, hogy ez biztos áttét, majd kiderül, hogy semmi komoly. Szóval le kell szállni erről a „rákvonatról”, tudatosan, egészségesen kell élni, táplálkozni, mozogni.

A rendszeres önvizsgálat és az anyajegyszűrés is segít visszaszorítani a melanóma előfordulását (Fotó: Mirkó István)

– Milyen tényezők befolyásolják a túlélési esélyt?

– Mint minden daganat esetében, az idő itt is kulcsfontosságú, vagyis a korai felismerés. A melanóma esetén nem az számít, hogy mekkora az átmérője a daganatnak, hanem hogy milyen mélyre megy, bejut-e a véráramba, nyirokerekbe. Azt szoktam mondani, hogy a ceruza végén a gumiradír átmérője öt milliméter, ez melanómában magas rizikójú tumorvastagság.

– Említi a tudatosságot: a megelőzés egyik fontos mérföldkövének tekinthetjük, hogy a szoláriumozás háttérbe szorult?

– Ma már a köztudatban kis túlzással, de evidencia, hogy a szoláriumozás pénzért vett daganat. A szolárium aranykorában ugyanis drámaian kezdett nőni a melanómás esetek száma, így azzal, hogy a szolárium egészségkárosító hatásairól egyre többet lehetett hallani, egyre többen kerülik el a szoláriumot, és ezt nagyon jó látni. Talán mindenki emlékszik, amikor az egyik szolgáltatót azért büntette meg a versenyhivatal, mert „bioként” reklámozta magát. Azt azért jobb tisztázni, hogy

egyetlen bioszolárium van: a Nap, és ez ingyen van, jobban is süt, mint kéne,

így a napfürdőzéssel sem árt, ha óvatosak vagyunk.

– Az anyajegyszűrésre is többen járnak? Milyen időközönként érdemes elmenni szűrésre? A nyaralás előtt vagy a nyári hónapokat követően?

– Igen, egyre többen mennek el rendszeresen anyajegyszűrésre is, bár fontos tudni, hogy a daganat körülbelül az esetek 30 százalékában alakul ki a megváltozott anyajegy felszínén, míg az esetek körülbelül 70 százalékában az ép bőrön, ezért nem érdemes leszűkíteni csak az anyajegyekre a betegség megelőzését. A betegség nem egyik napról a másikra alakul ki, kivéve, ha mondjuk egy anyajegy megsérül vagy vérzik. Azt javasoljuk, hogy legyen rendszeres önvizsgálat is, tartsuk számon a saját anyajegyeinket meg a szeretteink anyajegyeit, és figyeljünk fel a megváltozásukra.

– Az önvizsgálat során milyen jelekre érdemes figyelni?

– A laikusok számára van egy könnyen alkalmazható szabály, ami segítséget adhat: az úgynevezett ABCDE kritériumrendszer azt foglalja össze, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni. Ilyen az A: aszimmetria, B: border, vagyis anyajegy határainak megváltozása, C: color, a színváltozás, D: diameter, méretbeli növekedés, E: evolving, változás, amely lehet méret, szín, vérzés, viszketés vagy sebesedés az anyajegy felületén.

Noha sokan félnek ezektől a nagy kiálló anyajegyektől, a húsos papillomáktól, pont azokkal nincsen baj. Főképp a lapos feketékkel van probléma.

A szőrös anyajegyek pedig többnyire kongenitális, tehát veleszületett elváltozások, de fontos, hogy szemöldökcsipesszel soha ne rántsuk ki a szőrszálat, mert az anyajegy mélyen van, és szőrtüszőt tartalmaz, és ha állandóan onnan kirángatjuk, az anyajegysejtek sérülhetnek. Ha eltávolításról beszélünk, akkor a lézeres roncsolást nem szoktuk javasolni, mert értelemszerűen nem lehet szövettani vizsgálatra küldeni. Én azt javaslom inkább, az „in toto” eltávolítással vetessük ki, és a protokoll szerint küldjék el szövettani vizsgálatra.

– A gyerekek anyajegyeit mennyire fontos számon tartani, szűrésre járni? Illetve mennyire veszélyeztetettek a kicsik a bőrrákban?

– Érdemes szemmel tartani, ugyanakkor ha egy anyajegy nő, lehet amiatt is, hogy a gyerekkel együtt nő az anyajegy, attól nem szabad megijedni. A melanóma az esetek mindössze egy százalékában érinti a gyerekeket, így főképp valamilyen genetikai háttér áll a betegség mögött. Ám azt fontos tudni, hogy

már gyerekkorban növelhetjük a rizikóját a későbbi, felnőttkorban kialakuló melanómának.

Ma már egyértelmű bizonyítékok vannak rá, hogy a gyermekkori napégés magas rizikót teremt a melanóma kialakulására. Ma már lehet UV-szűrős kis sapkát, ruhát venni, de a gyermekek számára elérhető fényvédőket is fontos használni. Természetesen a kisbabák esetében is fontos a fényvédelem, az első hat hónapban ne is gondoljunk rá, hogy „kapjon egy kis színt a napon”.

– Hogyan érdemes óvni a bőrét azoknak, akiket melanómával diagnosztizáltak?

A nem melanómásoknak és a melanómásoknak is éppúgy kell óvni a bőrüket, mert a leégések számával hozható összefüggésbe a felnőttkori bőrdaganat. A megfelelő, patikában vásárolt fényvédő használata mellett fontos az is, hogy lehetőség szerint kerüljük a napot 11 és 15 óra között. Ha mégis kint tartózkodunk, akkor a kalap, hosszú ruha legyen rajtunk, és menjünk át az utca azon oldalára, ahol árnyék van.

– A hétköznapi helyzetek során mennyire szokta figyelni az emberek bőrét, azonnal látja az intő jeleket? Volt esetleg olyan alkalom, amikor figyelmeztette is az illetőt? 

– Igen, az ember akarva-akaratlanul felfigyel a másik ember bőrén látható elváltozásokra. Ezt hívják szakmai ártalomnak? Igen, volt már olyan, strandon, ahová egyébként nem túl sűrűn járok, szóltam már idős úrnak egy vállán észlelt, melanómagyanús elváltozás miatt.

– Azt olvastam: noha az ózonréteg „gyógyul”, a globális felmelegedés jelenléte és a légköri szennyezettség csökkenése miatt jobban éget a nap, vagyis könnyebben leégünk. Ez igaz?

– A környezeti hatások valóban felerősítik a nap sugarait, ugyanakkor a bőrünk tűrőképességét több dolog is befolyásolja. Nem mindegy például, hogy milyen mértékben tartalmaz melanint a bőrünk. A melanintartalom tulajdonképpen ugyanaz, mint a sztratoszférában az ózonréteg, jelesül elnyeli az UV-sugarakat. A világos bőrűekben alacsony a melanintartalom, a sötét bőrűek viszont védve vannak.

A világos bőr tehát sosem lesz bronzbarna nyár végére, és jó eséllyel tizenöt perc után már leég a napon.

De a napégés ellen megoldást jelenthet az is, ha fokozatosan „szoktatjuk” a napsütéshez a bőrünket, és már az első, kora tavaszi napsugarakban is fürdőzünk. Alapozzunk, és ne abban a két hétben akarjunk lebarnulni, amikor elmegyünk szabadságra, mert biztos, hogy annak napégés lesz a vége, ami pedig potenciálisan növeli a melanóma kialakulását.

Borítókép: Kuroli Enikő bőrgyógyász-patológus (Fotó: Mirkó István)