A változás lényege, hogy 2024 óta Vietnám nemcsak meglévő támaszpontjait erősíti meg, hanem új, korábban érintetlen zátonyokat is felépít a tengeren.
A frissen épülő szigetek látványosan militarizáltak: kikötők, lőszerraktárak, védelmi állások és egy hosszú kifutópálya kapott rajtuk helyet. Ezek nem civil létesítmények, hanem kifejezetten katonai célú infrastruktúrák, amelyek jelentősen szűkítik Kína mozgásterét a térségben
– írja a The Eurasian Times.
A Spratly-szigetek több ország által vitatott terület: Vietnám igényei Kínáéval, Tajvanéval, a Fülöp-szigetekével, Malajziáéval és Bruneiével is ütköznek. A tét óriási: a világkereskedelem több mint egyötöde ezen a tengeri útvonalon halad át, a tengerfenék pedig jelentős olaj- és gázkészleteket rejt. A térség hosszú ideje a geopolitikai versengés egyik központi terepe.
Kína 2013 óta alakítja át a Spratly-szigetek egy részét katonai előőrsökké: erős radarok, repülőterek, rakétarendszerek és mélyvízi kikötők fokozzák jelenlétét.
Vietnám csak 2021-ben csatlakozott ehhez a trendhez, de olyan lendülettel, hogy 2025-re már a kínai mesterséges földterületek területének több mint 70 százalékát megépítette. Ez figyelemre méltó teljesítmény egy jóval kisebb gazdaságú országtól.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!