Egy váratlan szereplő miatt roppanhat meg Kína tengeri egyeduralma

Vietnám néhány év alatt a semmiből vált a Dél-kínai-tenger új hatalmi tényezőjévé, mesterséges szigetei pedig nemcsak Kína egyeduralmát és a térség geopolitikai egyensúlyát kérdőjelezik meg, hanem a világkereskedelem egyik legfontosabb útvonalán keresztül Európa gazdasági biztonságát is érintik — miközben Peking feltűnően visszafogottan reagál. A háttérben csendes erőpróba zajlik, amely a következő években alapjaiban formálhatja át Ázsia stratégiai térképét.

2025. 11. 24. 4:55
A vitatott hovatartozású Spratly-szigetek Fotó: TED ALJIBE Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt négy évben Vietnám váratlanul intenzív építkezésbe fogott a Dél-kínai-tengeren: a műholdfelvételek szerint 21 mesterséges szigetet alakított ki vagy bővített tovább a Spratly-szigetek térségében. A tempó olyan gyors, hogy Hanoi néhány éven belül akár meg is haladhatja Kína eddig egyedülálló szigetépítési programját. Ez éles fordulat ahhoz képest, hogy Vietnám korábban sokkal óvatosabban lépett ebben a stratégiai térségben.

Peking szinte az egész Dél-kínai-tenger felett, beleértve a Spratly-szigeteket is, szuverenitást követel (Fotó: TED ALJIBE / AFP)
Peking szinte az egész Dél-kínai-tenger felett, beleértve a Spratly-szigeteket is, szuverenitást követel (Fotó: TED ALJIBE / AFP)

A változás lényege, hogy 2024 óta Vietnám nemcsak meglévő támaszpontjait erősíti meg, hanem új, korábban érintetlen zátonyokat is felépít a tengeren. 

A frissen épülő szigetek látványosan militarizáltak: kikötők, lőszerraktárak, védelmi állások és egy hosszú kifutópálya kapott rajtuk helyet. Ezek nem civil létesítmények, hanem kifejezetten katonai célú infrastruktúrák, amelyek jelentősen szűkítik Kína mozgásterét a térségben

 – írja a The Eurasian Times.

A Spratly-szigetek több ország által vitatott terület: Vietnám igényei Kínáéval, Tajvanéval, a Fülöp-szigetekével, Malajziáéval és Bruneiével is ütköznek. A tét óriási: a világkereskedelem több mint egyötöde ezen a tengeri útvonalon halad át, a tengerfenék pedig jelentős olaj- és gázkészleteket rejt. A térség hosszú ideje a geopolitikai versengés egyik központi terepe.

Kína 2013 óta alakítja át a Spratly-szigetek egy részét katonai előőrsökké: erős radarok, repülőterek, rakétarendszerek és mélyvízi kikötők fokozzák jelenlétét. 

Vietnám csak 2021-ben csatlakozott ehhez a trendhez, de olyan lendülettel, hogy 2025-re már a kínai mesterséges földterületek területének több mint 70 százalékát megépítette. Ez figyelemre méltó teljesítmény egy jóval kisebb gazdaságú országtól.

Vietnám legnagyobb és legfejlettebb új bázisa a Barque Canada Reef, amely egy komplett, önellátó katonai támaszpontra emlékeztet: kikötőkkel, raktárakkal, adminisztrációs épületekkel és számos katonai létesítménnyel. A többi vietnámi sziget szinte ugyanilyen mintát követ.

Hanoi hivatalosan visszafogottan kommunikál, következetesen hangsúlyozva, hogy építkezései saját szuverenitását szolgálják. Peking eközben illegálisnak tartja a vietnámi területfeltöltéseket, mégsem akadályozza aktívan – ellentétben a Fülöp-szigetekkel, amelyet gyakran blokád alá von. A különbség oka a két ország összetett viszonya: több ezer kínai üzem működik Vietnámban, és a két kommunista párt között létezik egy zárt, nem nyilvános egyeztetési csatorna is.

A Fülöp-szigetekkel ellentétben Vietnámot Peking nem tekinti amerikai „proxynak”. Washington pedig hallgatólagosan elfogadja Hanoi építkezéseit, amelyek Kína hegemóniáját gyengítik, de nem jelentenek fenyegetést más országok jogaira vagy hajózási szabadságára

 – számolt be a The Wall Stree Journal.

A legtöbb szakértő szerint Vietnám nem lenne képes hosszú távon megvédeni mesterséges szigeteit egy nyílt háborúban, hiszen haditengerészete és légiereje jóval gyengébb Kínáénál. Ugyanakkor a térség országai nem tartanak Vietnámtól, mivel építkezései nem járnak agresszív fellépéssel vagy a nemzetközi hajózás korlátozásával – szemben Kína egyre határozottabb katonai megjelenésével.

Mindez azonban nem akadályozza meg Vietnámot abban, hogy új szigeteivel tartós politikai és stratégiai tényt hozzon létre a térségben. Vietnám gyors szigetépítése alapjaiban mozdította ki a Dél-kínai-tenger eddigi egyensúlyát. Bár katonailag jóval gyengébb Kínánál, új támaszpontjai tartós jelenlétet biztosítanak számára egy olyan térségben, ahol a világkereskedelem biztonsága forog kockán. 

Borítókép: Spratly-szigetek (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.