Egyre elismertebbek a fogyasztók körében a Magyar Termék védjegyes áruk

Jövőre lesz 20 éves a Magyar Termék Nonprofit Kft., amit 13 magyar tulajdonú cég alapított. A célkitűzés azóta sem változott, ma is az, hogy a magyar termékeket jól látható, beazonosítható módon emeljük ki és népszerűsítsük azokat a fogyasztók körében a védjegyhasználó közösség támogatása mellett – mondta a lapunknak adott interjúban Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője, hozzátéve, hogy a kutatási eredmények a hazai termékekkel kapcsolatos pozitív trendekről tanúskodnak.

– A Magyar Termék védjegyet a vásárlók elsősorban az élelmiszerekhez kapcsolják, de csak élelmiszer kaphatja meg ezt a tanúsítást?

– A védjegyhasználók már az alapításkor sem csak élelmiszeripari cégek voltak, és azóta is bármilyen termék elnyerheti a védjegyhasználatot, amely megfelel a feltételeknek. Ezzel együtt a védjegyes termékek túlnyomó többsége, több mint 80 százaléka élelmiszer. Nagyon nagy lendületet adott az együttműködésnek, illetve a bővülésnek az, hogy 2012-ben kijött egy élelmiszereket szabályozó rendelet, az úgynevezett magyar termék rendelet. Ez határozta meg, hogy egyáltalán mire lehet ráírni azt, hogy magyar termék, hazai termék, illetve hazai feldolgozású termék. Mi is ehhez igazodtunk védjegyeinkkel. Minden termék esetében ugyanezt az elvet követtük, és azzal, hogy ez a szabályozás elindult, elkezdtünk együtt dolgozni az üzletláncokkal.

 Benedek Eszter: A vásárlók 74,3 százaléka tesz a kosarába rendszeresen védjegyes terméket 
Forrás: Magyar Termék

– Velük hogyan sikerült elmélyíteni a kapcsolatot?

– Ennek az együttműködésnek az egyik lába az volt, hogy az üzletláncok saját márkás termékein tanúsítottuk a magyar eredetet. Ezáltal sok gyártót is el tudtunk érni, hiszen ők beszállítottak az üzletláncokba, amelyek elvárásként fogalmazták meg, hogy jelöljék a termékeket. Ekkor lettek annyian a védjegyes termékeket gyártó cégek, hogy velük már látványos, országos elérésű kampányokat tudtunk megvalósítani, például nyereményjátékokat és üzletlánci akciókat. Ekkor már nagyon jól ismert és elismert volt a védjegy, és már egyéb előnyöket is hozott használóinak. Ekkor kapott nagy lendületet a védjegyhasználat és jutottunk el oda, hogy ma már 250 cég 6000 terméke viseli ezeket.

– Milyen eredménnyel?

– Idén nyáron készült egy 1040 fős reprezentatív mintán végzett kutatás, ami megerősítette, hogy nagyon magas arányú a védjegyek ismerete és a támogatottsága is. A Magyar Termék védjegyet a vásárlók 90,6 százaléka ismeri, és nagyon magas a védjegyhez kapcsolódó hitelesség, vagyis a vásárlók megbíznak az ezt a védjegyet viselő termékekben, azok minőségében, eredetében. Ennek köszönhetően 74,3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy bevásárláskor rendszeresen kerül kosarába védjegyes termék. Ez egy nagyon magas arány, erre nagyon büszkék vagyunk.

– Ezek a számok mutatnak-e valamilyen trendet?

– Egyértelműen igen, hiszen 2018-ban is volt egy kutatásuk, amit összevetve az ideivel, jól látszik, hogy növekedett a vásárlók elköteleződése a védjegyes termékek iránt. Az élelmiszereknél például 78,55-ről 86,6 százalékra, az építőanyagoknál 42,9-ről 49, a háztartási tisztítószereknél 36,5-ről 43,2, a kozmetikumoknál 22,2-ről 32,3, és a ruházati termékeknél 24,7-ről 36,9 százalékra. Az elköteleződés növekedése nagyon pozitív visszacsatolás, ami azt mutatja, hogy van eredménye annak a munkának, amit végzünk.

– Hajlandók-e a magyar vásárlók többet adni a védjegyes hazai termékekért?

– Ez izgalmas kérdés. A kutatás vizsgálta is a felárfizetési hajlandóságot, és az derült ki, hogy minden kategóriát figyelembe véve a megkérdezettek több, mint fele 5-10 százalékos felárat elfogadhatónak tart a védjegyes termékekért az importtal szemben. Persze az is igaz, hogy a vásárlói döntések meghozatalában most is az ár a legfontosabb, ahogyan az volt mondjuk 15 éve is. Mégis nagy a különbség az akkori és a mostani helyzet között, ugyanis 15 éve nem volt a döntési szempontok között a termék magyar eredete, hiszen akkor a 9. helyen szerepelt, és ennyi dolgot nem vesznek figyelembe az emberek vásárláskor. 

Most viszont már az ár és a minőség után a harmadik szempont, ami alapján döntenek, az a magyar eredet. 

Jelenleg pedig, amikor ilyen instabil a gazdasági környezet, 2023-ban elértük az európai uniós élelmiszerárakat, akkor még inkább felértékelődik az, hogy tud-e a termék bármiben is többet annál, mint hogy egy árversenyben jól szerepel. És ez a több sokszor a magyar eredet.

– Ami mely termékcsoportoknál számít a leginkább?

– Bár ezt most nem kutattuk, tudható, hogy a friss zöldség-gyümölcs, a tej, hús azok a kategóriák, ahol a legérzékenyebb, a leginkább tudatos a magyar vásárló, és előnyben részesíti a magyar termékeket.

– Az utóbbi időben rengeteg hatás érte a piacokat, az élelmiszer-előállítást és egyáltalán a gazdaságot. Ezek milyen befolyással vannak a védjegyes termékekre?

– A Covid egyértelműen használt a védjegyes termékeknek. Akkor volt a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampány, emlékezhetünk, hogy megrohanták a boltokat a vásárlók és pánikszerűen készleteztek, a szállítási elakadások miatt nem voltak elérhetőek külföldi termékek, valamint bizonyos alapanyagok, csomagolóanyagok, ezzel szemben viszont ott voltak a magyar termékek. 

A fogyasztók sokkal inkább befelé fordultak, patriótábbak lettek vásárlásaikban. 

Azt tapasztaltuk, hogy a kampányunk a fogyasztói oldalon is hatalmas sikerrel ment, és a gyártók is sokkal többen vettek részt a kampányban. Most, amikor a fogyasztók ismét egyre árérzékenyebbek, még fontosabb feladatunk, hogy a magyar termékeket fókuszba helyezzük.

– Manapság markáns fogyasztói trendek uralják az élelmiszerpiacot. Ezt érzékelik a védjegyes termékeknél is?

– Ezek a védjegyes termékek körében is éppen úgy látszanak, mint egyébként. Ami nem is csoda, hiszen a hatezer termék nagyon széles szortimentet jelent, benne alaptermékekkel, amelyek nagy része márkatermék, de az üzletláncok saját márkái is szép számmal megjelennek. Magyar Termék védjegyet visel több innovatív, trendkövető termék, mint például a mentes termékek, vagy például a funkcionális élelmiszerek. Számos üzletlánci együttműködésünk van, és ezek között olyan is, amelynél a partner kifejezetten kérte, hogy ilyen termékek szerepeljenek a kampányban.

– A hazai termékek előnyben részesítése máshol nem is kérdés. Lehet ezt már fiatal korban valahogyan természetessé tenni?

– Mi legalábbis megpróbáljuk, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a digitális tantervben az általános iskola első hat évfolyamában összesen 15 tantárgyban szerepelnek a magyar termékekkel kapcsolatos ismeretek és feladatok. Az iskolák megszólítására kampányt is indítottunk, mert valóban nagyon fontos, hogy a fiataloknak meglegyenek az ismereteik a magyar termékek előnyeiről. Elérhető egy egész tanóra anyaga is, amit a fenntarthatósági témahét keretében töltöttünk fel, így ha egy tanár a magyar termékekről akar osztályfőnöki órát tartani, akkor arra támaszkodhat.