időjárás 15°C Malvin 2022. október 1.
logo

Csak a névjegyzékben szereplők mehetnek voksolni

NT
2012.11.26. 19:20

A jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a névjegyzékbe.

A parlament hétfőn név szerinti szavazással, 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazza. A feliratkozás a következő ciklus összes választására érvényes lesz. A regisztrációs időszak a szavazást megelőző 15. napon lezárul, majd a voksolás után újrakezdődik.

Levélben vagy interneten regisztrálhatnak a határon túliak

A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak és az elítéltek kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetőségét. A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra.

A parlament alkotmányügyi bizottsága korábban azt kezdeményezte, hogy a települési jegyzők 2013. szeptember 1. és december 31. között minden választópolgárhoz menjenek el és tájékoztassák őket a választójog gyakorlásának feltételeiről, ezt azonban a zárószavazás előtt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára törölték az előterjesztésből.

Miniszteri rendeletben határozhatják meg

A jogszabály így mindössze azt köti ki, hogy a választókat a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja a névjegyzékbe vétel módjáról. A tájékoztatás időpontját és módját miniszteri rendelet határozhatja meg. A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra, a választás kitűzésekor készül el. A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül majd a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján.

Az ajánlószelvény-gyűjtés megszűnik, helyette az egyéni jelölteknek ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem regisztráltak. Ezért – szintén Lázár János javaslatára – az EP-választásokon a listaállításhoz továbbra is húszezer ajánlás lesz szükséges a tervezett ötezer helyett.

Legkorábban 48 nappal a szavazás előtt

A törvény értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek. A korábbi tervekkel szemben az ajánlóíven mégsem kell bejelenteni az aláírások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét.

A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A listán 93 mandátum szerezhető, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet.

Parlamenti választáson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és – a szakszervezetek kivételével – egyesületek lehetnek jelölő szervezetek. A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök.

Nem eshet munkaszüneti napra a voksolás

A választásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Országos népszavazás nem rendezhető a parlamenti, illetve az önkormányzati választás napján. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni.

A szavazóköröket úgy alakítják ki, hogy a hozzájuk tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Továbbra is minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek. Szavazni, ahogy eddig, 6-tól 19 óráig lehet. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat. A választók döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik-e, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek.

Külképviseleteken is leadható

A magyarországi lakcímmel rendelkezőknek fennmarad a lehetőség, hogy ha külföldön vannak, voksukat a külképviseleteken adják le, de levélben is szavazhatnak. A határon túl élő magyar állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat úgy, hogy a szavazást megelőző napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. Emellett leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelőző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is.

Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon élnek, de a lakóhelyüktől eltérő választókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer megszűnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk, ennek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

Megújulnak a választási szervek

Az átjelentkezéssel szavazó választók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei közül választhatnak, szavazatukat is ott, és nem a leadásának helyén számolják össze. Megújulnak a központi választási szervek is: a Nemzeti Választási Bizottságnak hét, a parlamentben kilenc évre megválasztott tagja lesz, és a testület kiegészül a parlamenti frakcióval rendelkező, valamint az országos listát állító jelölőszervezetek által megbízott tagokkal.

A választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért az autonóm államigazgatási szervként működő Nemzeti Választási Iroda felel. A központ vezetőjét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, ugyancsak kilenc évre.

Az eljárási törvény módosítja a pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határaira vonatkozó rendelkezéseket is, a kormánypárti előterjesztők közlése szerint technikai pontosítást hajtottak végre.

Szűkített lehetőségek

Hétfőn az új kampányszabályok elfogadásával szűkítették a pártok kampánylehetőségeit, ezek alapján nem hirdethetnek a kereskedelmi rádiókban és televíziókban 2014-ben. Az ötvennapos kampányidőszak alatt a plakátokon és szórólapokon kívül csak a közszolgálati médiában, a nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon reklámozhatnak. A közmédia ingyen sugározza majd a pártok hirdetéseit. A hirdetésekre felhasználható időkeret parlamenti választások előtt legfeljebb tíz óra lehet médiaszolgáltatónként, és ezt egyenlő arányban kell felosztani a jelölőszervezetek között.

A kereskedelmi médiumokon túl a körzeti és a helyi, valamint a közösségi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni. Az előterjesztők egyike, a fideszes Gulyás Gergely hétfőn újságíróknak azt mondta: mivel a kereskedelmi televíziókban kiemelkedően drágák a hirdetések, a tilalommal a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget akarják biztosítani.

Fel kell iratkozni a részvételhez

Ismert, Orbán Viktor július 27-én jelentette be, hogy bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál. Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze, és saját adatbázisából indult ki, ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillatanától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap. A parlament az alaptörvény módosításával szeptember 29-én kötötte előzetes regisztrációhoz a választójog gyakorlását. A 2014-es választásra jövő szeptember 1-jén indul majd az önkéntes feliratkozás.

Ezért van rá szükség

A feliratkozás kapcsán az elmúlt hónapokban éles vita bontakozott ki az ellenzék és a kormány között. Az ellenzéki erők szerint a létező választói névjegyzék és a „szavazók korlátozása” miatt nincs szükség erre az intézményre. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a feliratkozás intézményére szükség van, mert egy új képviselő-választás csak így lesz megvalósítható és sikeres. A feliratkozásra szükség van a határon túli magyarság miatt is, az ő képviseletük csak és kizárólag ezzel a rendszerrel lehet biztosítva.

Súlyosabb szankciók

Bővítette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét az Országgyűlés. A parlament Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter törvényjavaslatát elfogadva hétfőn azt rögzítette, hogy a Kehi ellenőrzési jogkörét az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági részesedés tekintetében gyakorolhatja. Az elfogadott – a kihirdetésétől számított nyolcadik napon hatályba lépő – törvényben azt is meghatározták, hogy az államot tulajdonosként megillető ellenőrzési jogkört a Kehi célhoz kötötten gyakorolhatja, így arra az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint a vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében lesz mód.

A jogszabály alapján az ellenőrzést végzők jogosultak az adathordozókról másolatot készíteni, az ellenőrzött szerv, annak vezetője vagy alkalmazottja pedig köteles lesz az adatszolgáltatásra és együttműködésre. Ellenkező esetben az eddiginél súlyosabb szankciók alkalmazhatók. A Kehi eljárása során bizonyos korlátozások mellett a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából is jogosult lesz majd adatokat igényelni.

Elfogadták a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételének szabályait

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényt. A 236 igen szavazattal, 86 ellenében és két tartózkodás mellett elfogadott jogszabály alapján az oktatási intézmények 2013. január 1-jén kerülnek állami fenntartásba úgy, hogy beolvadnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő eszközöket, felszereléseket is szintén a központ ingyenes használatába, illetve vagyonkezelésébe kerül.

Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak a jövő éve elejétől a pedagógusok, valamint az oktató-, nevelőmunkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható. Szintén a központ állományába kerülnek a technikai dolgozók, ha a települési önkormányzat 2013. január 1-jétől az intézményt nem működteti. Az intézményfenntartó állományába tartozók 2012 decemberére járó illetményének, munkabérének és egyéb járandóságának, valamint azok közterhének megfizetése már a központ feladata lesz, erre a kincstártól támogatásikeret-előrehozást igényelhet.

A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatára elfogadott jogszabály alapján január 1-jével módosítani kell az önkormányzati, valamint akkortól állami feladattá váló köznevelési alapfeladatot egyaránt ellátó többcélú intézmények alapító okiratát úgy, hogy az intézmény kizárólag önkormányzati feladatot lát el.

Álkonfliktus?

Rogán Antal a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: álkonfliktusnak tartja a választói feliratkozásról kibontakozó vitát, a készülő törvényről viszont szerinte mindenképpen ki kell kérni az Alkotmánybíróság előzetes véleményét. Gulyás Gergely a lapnak korábban úgy nyilatkozott, hogy nem csökkentik a korhatárt, és az is kizártnak tekinthető, hogy az előzetesen feliratkozott, de a választástól távol maradó polgárokat eltiltsák a következő voksolástól.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.