Orbán: Ezért komoly csatákat kellett vívni

A rezsicsökkentéshez komoly nagyipari és nemzetközi vitákat kellett sikeresen megvívni – többek között erről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a vásárosnaményi kormányülést követő sajtótájékoztatón.

Özönvízszerű változásokat zúdítottunk az országra az elmúlt két évben – mondta el Orbán. A miniszterelnök hozzátette, hogy ez nem volt könnyű feladat, nehézségeket rótt az önkormányzatokra, a hivatalokban és az iskolákban dolgozókra. Sikerült átállni az új közigazgatási rendszerre, és a járási rendszerre való átállás is megtörtént – közölte Orbán. A létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pedig irányítja az oktatási rendszer folyamatait – ismertette a miniszterelnök.

– A miniszterelnök bejelentette a kabinet azon döntését, hogy az állam saját hatáskörében valósítja meg az elektronikus útdíjszedési rendszert.

– Ha az ország GDP-je csökken, akkor az állami szektorban nem jár jutalom – közölte Orbán Viktor.

Komoly csatákat kellett vívni a rezsicsökkentésért

A rezsicsökkentésre vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: a kormányülésen döntöttek arról, hogy érthető számlákat kell készíteniük a szolgáltatóknak, derüljön ki, mi miért kerül annyiba. Arra is felhívta a figyelmet, hogy csak akkor tudnak további rezsicsökkentésről dönteni, ha látják már a februári számlákat. Megerősítette, hogy nem elfogadható, ha a családok tekintélyes részénél a bevétel 25-50 százaléka erre menjen el.

A rezsicsökkentéshez komoly nagyipari és nemzetközi vitákat kellett sikeresen megvívni – „mert valakik ezt a pénzt eddig zsebre tették” –, de Magyarország olyannyira megerősödött az elmúlt két évben, hogy a kabinet érvényt tud szerezni a magyarok érdekét szolgáló döntéseknek – mondta Orbán.

Ez a költségvetés is meg fog állni a lábán

A 2013-as költségvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy eddig minden általa beterjesztett költségvetést sikerült betartani. „Mindenki nyugodjon meg, ez a költségvetés – éppúgy, mint a 2012-es, a 2011-es – meg fog állni a lábán, és meg fogja hozni a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a kívánt pénzügyi eredményeket.”

Ha itt nem nő a foglalkoztatottság, akkor máshol sem várható el

Orbán szerint fontos kérdés volt  a kormányülésen, hogy a gazdaságfejlesztési elképzelések miképp valósulnak meg a térségben. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről szólva a miniszterelnök elmondta, van olyan része a megyének, amely már biztató képet mutat, de maga a megye egésze tőkehiányos és fejlesztésre szoruló térség. A kormányfő úgy látja, hogy a másokkal együtt Czomba Sándor által kiharcolt fejlesztések (híd, autópálya) valóságosan is létrejönnek.

Ma is döntöttünk 200-300 munkahely létrehozásának lehetőségéről; ha meg tudnak állapodni a belügyminiszterrel, ezek létre is fognak jönni – mondta a miniszterelnök. Az államtitkári beszámoló alapján kijelentette, sikeres az adósságkiváltási politika is, Szabolcsban 160-nál is több települést érintett a rendezés.

A miniszterelnök úgy véli, ha nem nő a foglalkoztatottság Vásárosnaményban és a térségben, akkor nem várható el, hogy országosan megoldódjon a helyzet. – Lakmuszpapírnak tekintjük a területet a munkahelyteremtés kapcsán – tette hozzá. – Minden mérésünk megerősít, hogy az emberek elsöprő többsége azt akarja, hogy segély helyett munkából lehessen élni, és ugyanannyian támogatják, hogy segélyből ne lehessen több pénzt szerezni.

A Tisza-híd építésről Orbán elmondta, hogy az egy fontos lépés ahhoz, hogy az elszigetelt beregi térséget visszahozzuk az ország vérkeringésébe.

Minden munkavállaló után 400 ezer forint

Czomba Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a miniszterelnök beszéde után arra hívta fel a figyelmet, világos, hogy azok az eszközök, amelyekkel az előző kormányok az egyes térségek közötti különbségek csökkentését akarták elérni, nem működnek. Így a jelenlegi kormány a szabad vállalkozási zónákon belül kiterjeszti mindazokat a kedvezményeket, amelyek a térségek számára lehetőséget jelenthetnek, és ezeket egy csomagon belül kezelik. Ennek keretét a 33 járás adja. Az államtitkár ismertette: a pályázati rendszeren keresztül munkahelyteremtő támogatásokat indítottak, a zónákon belül plusztámogatásokat adnak, amely minden munkavállaló után 400 ezer forintot jelent.

Mint arról korábban beszámoltunk, a kabinet arra volt kíváncsi, hogy az intézkedései miképpen valósulnak meg az ország ezen szegletében. Orbán a cigányság helyzetéről is érdeklődött, amellyel kapcsolatban a térség képviselője elmondta, a közmunkaprogramban a cigány lakosság nagy része is részt vesz, a tapasztalatok pedig azt mutatják, többségük akar is dolgozni.