Orbán: Özönvízszerű változások történtek

Özönvízszerű változásokat zúdítottunk az országra az elmúlt két évben, amelyre felhatalmazást kaptunk – mondta el Orbán Viktor a Vásárosnaményban tartott szerdai kormányülést követően tartott sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök bejelentette, hogy az állam saját hatáskörében valósítja meg az elektronikus útdíjszedési rendszert.

– Özönvízszerű változásokat zúdítottunk az országra az elmúlt két évben, amelyre felhatalmazást kaptunk – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Vásárosnaményban tartott szerdai kormányülést követően tartott sajtótájékoztatóján. – Ezek komoly változások, amelyek az emberek mindennapi életét is érintették – tette hozzá.

– Lakni is kellett abban a házban, amelyet át kellett építeni – fogalmazott az átalakításokról a kormányfő. Ez nem volt könnyű feladat, nehézségeket rótt az önkormányzatokra, a hivatalokban és az iskolákban dolgozókra. Orbán tájékoztatása szerint sikerült átállni az új közigazgatási rendszerre, a járási rendszerre való átállás megtörtént, kevesebb döccenővel, mint amire számítottak. A létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pedig irányítja az oktatási rendszer folyamatait – ismertette a miniszterelnök.

160 szabolcsi települést érintett az adósságrendezés

Fontos kérdés volt Orbán szerint a kormányülésen, hogy a gazdaságfejlesztési elképzelések miképp valósulnak meg a térségben. – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen is fontos ez számunkra. Van olyan része a megyének, amely már biztató képet mutat, de maga a megye egésze tőkehiányos és fejlesztésre szoruló térség – fogalmazott sajtótájékoztatóján Orbán. A kormányfő úgy látja, hogy a másokkal együtt Czomba Sándor által kiharcolt fejlesztések (híd, autópálya) valóságosan is létrejönnek.

Ma is döntöttünk 200-300 munkahely létrehozásának lehetőségéről; ha meg tudnak állapodni a belügyminiszterrel, ezek létre is fognak jönni – mondta a miniszterelnök. Az államtitkári beszámoló alapján kijelentette, sikeres az adósságkiváltási politika is, Szabolcsban 160-nál is több települést érintett a rendezés. Az 5000 alatti lélekszámú települések esetében 4,5 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a kormány, a városok esetében pedig még folyik az egyeztetés, 40-60 százalék arányban fognak megállapodni.

„Ez elementáris igény Magyarországon”

Fontos, hogy Czomba Sándor próféta legyen a saját hazájában – emelte ki Orbán. Hozzátette, ő felel a kormány foglalkoztatáspolitikájáért, így az ő dolga, hogy a tíz évre meghatározott egymillió új munkahely időarányosan létrejöjjön. Ugyan ennek nem kedvez az európai helyzet, de ez nem ok arra, hogy a céljainkról letegyünk – húzta alá Orbán. „Ezt mindenképpen meg kell tennünk, mert kulcsfontosságú.”

A miniszterelnök szerint ha nem nő a foglalkoztatottság Vásárosnaményban és a térségben, akkor hogy várhatnánk, hogy országosan megoldódjon a helyzet. – Lakmuszpapírnak tekintjük a területet a munkahelyteremtés kapcsán – tette hozzá. – Minden mérésünk megerősít, hogy az emberek elsöprő többsége azt akarja, hogy segély helyett munkából lehessen élni, és ugyanannyian támogatják, hogy segélyből ne lehessen több pénzt szerezni. Ez elementáris igény Magyarországon, többek között erről szól a segélyplafon is – mondta a miniszterelnök.

Orbán: A híd egy fontos lépés

A Tisza-híd egy nehéz beruházás volt, ráadásul válságos időkben történt, amely még nehezebbé tette. Ezt a hidat kizárólag a magyar adófizetők pénzéből építették fel, európai uniós támogatás nélkül, úgyhogy különösen büszkék lehetünk rá – mondta el a miniszterelnök. – A híd egy fontos lépés ahhoz, hogy az elszigetelt beregi térséget visszahozzuk az ország vérkeringésébe – tette hozzá. Orbán szerint az elmúlt évek átalakításai nem voltak hiábavalóak, csökken a rezsi, nőnek a bérek, és a nyugdíjasoknak is több jut majd. Javulni fog a közfoglalkoztatási helyzet is. – Fontos, hogy ez itt, Vásárosnaményban is érezhető legyen – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Megvalósul az elektronikus útdíjszedési rendszer

Az állam saját hatáskörében valósítja meg az elektronikus útdíjszedési rendszert – jelentette be a kabinet döntését Orbán. A magyar államnak kell rendelkezni azzal a képességgel, hogyha egy használatarányos útdíjat be akarunk vezetni, akkor azt meg tudjuk oldani. Tehát a tervezett bevétel be fog folyni – emelte ki a miniszterelnök. Ismert, múlt héten a nyertes Getronics – piaci nyomásgyakorlásra hivatkozva – elállt a szerződés aláírásától piaci nyomásgyakorlásra hivatkozva.

A rezsicsökkentésre vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: a kormányülésen döntöttek arról, hogy érthető számlákat kell készíteniük a szolgáltatóknak, hogy derüljön ki, mi miért kerül annyiba. Ez demokráciakérdés, hiszen ha az emberek nem kapják meg érthető formában, nem is tudnak fellépni ellene. Tehát ez állami ügy is – emelte ki. Arra is felhívta a figyelmet, hogy csak akkor tudnak további rezsicsökkentésről dönteni, ha látják már a februári számlákat. Megerősítette, hogy nem elfogadható, ha a családok tekintélyes részénél a bevétel 25-50 százaléka erre menjen el.

Orbán: Az állami szektorban nem jár jutalom

Az elmúlt 8-10 évben Magyarország gyenge volt, most úgy érezzük, van erőnk. Hazai, nemzetközi politikai vitákat kell megvívnunk a rezsicsökkentésért. „Ez egy harc”. Ez nem a kormány ügye, a magyar emberek ügye – húzta alá a miniszterelnök. Az elmúlt két évben úgy megerősödött Magyarország, hogy fel tud lépni ilyen kérdésekben – emelte ki. A pénztárgépekről Orbán Viktor elmondta, szeretnének gátat szabni az áfacsalásnak, ennek pedig fontos része a pénztárgépek adóhivatalba való bekötése. Hozzátette: az ebből származó bevétel szerepel a költségvetésben, és be is fogják szedni. A 2013-as költségvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy eddig minden általa beterjesztett költségvetést sikerült betartani. „Mindenki nyugodjon meg, ez a költségvetés – éppúgy, mint a 2012-es, a 2011-es – meg fog állni a lábán, és meg fogja hozni a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a kívánt pénzügyi eredményeket.”

Ha az ország GDP-je csökken, akkor az állami szektorban nem jár jutalom, márpedig 2012-ben nem volt gazdasági növekedés Magyarországon – mondta Orbán. Veszteséges vállalatoknál, veszteséges országban nem lehet jutalmat fizetni, „mert ha ezt tesszük, tönkretesszük a jövőnket” – mondta a kormányfő. A miniszterek sem kaptak jutalmat – közölte, hozzátéve, hogy álláspontja szerint az önkormányzati vezetők is az ország vezetői közé tartoznak, ezért esetükben sem indokolt, hogy plusz pénzt vegyenek fel. Ez erkölcsi kérdés – jelentette ki.

Kiterjesztik a kedvezményeket

A kormánygyűlésen tárgyalt témák túl mutatnak a megye határain – mondta Czomba Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a miniszterelnök tájékoztatása után. A beregi lakosok köszönik az első Orbán-kormány 2001-ben és 2002-ben adott segítségét. Ekkor 60 milliárd forint értékben érkezett támogatás. Az államtitkár elmondta, hogy a beregi híd 5,3 milliárd forintba, a 33 km-es autópálya 30 milliárdba, míg az épülő beregi árapasztó közel 27-28 milliárd forintba kerül. Lehet, hogy ez nem annyira látványos, mint a 2001–2002-es beruházás, de ez is jelzésértékű.

Világos, hogy azok az eszközök, amelyekkel az előző kormányok az egyes térségek közötti különbségek csökkentését akarták elérni, nem működnek – húzta alá Czomba. Így a jelenlegi kormány a szabad vállalkozási zónákon belül kiterjeszti mindazokat a kedvezményeket, amelyek a térségek számára lehetőséget jelenthetnek, és ezeket egy csomagon belül kezelik. Ennek keretét a 33 járás adja. Az államtitkár ismertette: a pályázati rendszeren keresztül munkahelyteremtő támogatásokat indítottak, a zónákon belül plusz támogatásokat adnak, amely minden munkavállaló után 400 ezer forintot jelent.

Czomba tájékoztatása szerint a január 1-től működő szociális hozzájárulási adókedvezmény lehetőségét kiterjesztik a szabad vállalkozási zónákra. Ha új vállalkozások települnek be, akkor munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű szociális hozzájárulási adókedvezményt jelent. Ez forintosítva egy emberre több mint 340 ezer, illetve 174 ezer forint – jelezte Czomba Sándor, hozzátéve, hogy ez hatékony eszköz lesz a térség felzárkóztatásához.

Vásárosnaménynak nagy érvágás volt, amikor az elmúlt időszakban egy faipari kft. távozott a településről, ez akkor több mint 200 fő elbocsátásával járt. Czomba, akinek szülővárosa Namény, azt mondta, azt máig nem heverte ki a térségi központ, ezért nagyon nagy szükség van a jelzett, közeljövőben létrehozandó új munkahelyekre. A sajtótájékoztató végén bejelentette, egy adatfeldolgozó központ létrehozása van a láthatáron, ami sokaknak adhat majd megélhetést.

Elsőrendű a munkahelyteremtés

Mint arról korábban beszámoltunk, „végvári benyomásokat” gyűjt a kabinet, és arra kíváncsi, hogy az intézkedései miképpen valósulnak meg az ország ezen szegletében – nyitotta meg a város polgármesteri hivatalában tartott tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök, majd az ülés sajtónyilvános részében Czomba Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár adott tájékoztatást a beregi térség helyzetéről. A politikus beszédében elsősorban a munkahelyteremtés fontosságát emelte ki – rámutatva a közfoglalkoztatás súlyára –, a térség kitörési pontjának pedig első helyen a mezőgazdaságot nevezte.

Megszűnt a korábbi rendszer

Orbán a cigányság helyzetéről is érdeklődött, amellyel kapcsolatban a térség képviselője elmondta, a közmunkaprogramban a cigány lakosság nagy része is részt vesz, a tapasztalatok pedig azt mutatják, többségük akar is dolgozni. „Az a rendszer megszűnt, amikor a segélyezés különböző bugyrain keresztül” több pénzt lehetett összeszedni, mint munkával – hívta fel a figyelmet. Téma volt a rezsicsökkentés is: Czomba és Orbán között egyetértés volt abban, hogy a tízszázalékos csökkentés helyes lépés volt, de szükség lenne további mérséklésre.

Pintér Sándor belügyminiszter az önkormányzatok adósságátvállalásával kapcsolatos kormányfői kérdésre elmondta: az ötezer lakos alatti települések teljes tartozásállományát kiváltotta az állam. Így több mint ezer önkormányzat szabadult meg teljesen az adósságállományától. Az ötezer lakos feletti településeknél a tárgyalások jelenleg is folynak, ezeknél az adósság 40-70 százalékát vállalja át az állam, függően attól, hogy a településnek milyen a gazdasági ereje, és milyen módon tudja a hiteleit fizetni – közölte, hozzátéve, hogy e tárgyalássorozatnak február 28-ig kell célba érnie.