Budapest kimondottan jó üzletet kötött – mondta el az fn.hir24.hu-nak adott interjújában a texasi Stratfort tanácsadócég elemzője azzal kapcsolatban, hogy 2005-ben az akkori vezetés 2 milliárd euróért vállt meg az E.ON-tól, a jelenlegi helyzetet tekintve pedig csak a csoport 2011-es – teljes magyarországi – profitja is meghaladta az 1,9 milliárd eurót.
A vételár nagyságáról (600 millió euró és 800 millió euró – a szerk.) a Napi Gazdaság és Népszabadság cikkeztek. A 800 millió euró körüli vételárral kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, az nem irreális szám.
Nagy a nyomás
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent a nemzeti fejlesztési miniszter azon rendelete, amely meghatározza az energiaszolgáltatók által a felhasználók részére kibocsátott számlák számlaképére vonatkozó követelményeket. A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A szolgáltatók a mintaszámlákon meghatározott elrendezésben kötelesek feltüntetni a rendeletben meghatározott adatokat. A mintaszámlák első oldalán látható az elszámolási időszak, a felhasználó adott számlában elszámolt energiafogyasztása, az általa fizetendő összeg és a fizetési határidő, míg a díjtételek részletezése a hátoldalon található. A számlák első oldalán – a mintaszámlák szerint – színes háttérrel kiemelve fel kell tüntetni azt is, hogy a rezsidíj-csökkentésre vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen mennyi az energiafogyasztó megtakarítása az adott elszámolási időszakban, továbbá 2013. január 1. óta.
Az elemző szerint az E.ON-ra nagy nyomás nehezedik azzal, hogy rendbe kell tennie magát pénzügyileg. Lanthemann példaként a Németországban betiltott nukleáris erőműveket hozta fel a hírportálnak. Hangsúlyozta: a német anyavállalat igyekszik konszolidálni érdekeltségeit a nagy nyereségű piacokra és a legfontosabb üzletágaira, megszabadulva magasabb kockázatú kelet-európai piacaitól.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország közvetlenül tárgyal majd a nagykereskedelmi gázárakról az oroszokkal, elmondta, hazánk kiemelt helyen foglalhat majd el a tranzitországok között a Déli Áramlat vagy a Nabucco vezetéken keresztül érkező gáz miatt. Úgy vélte, abban az esetben, ha a magyar fél biztosítaná támogatását a Déli Áramlathoz, Moszkva kedvezményt adhatna számára.
Kulcspozícióba kerülhet hazánk
Beszélt arról is, hogy az E.ON visszavásárlásával Magyarország megszerezheti az irányítást a gáztározók felett, amit akkor kamatoztathat, amikor a gázárakról, a tranzitdíjakról és a nyomvonaltervezésről folynak majd a tárgyalások. Jól járnak a szakember véleménye szerint az állampolgárok is, mivel könnyebben juthatnak államilag támogatott gázhoz.
Arról, hogy az Orbán-kormánynak érdemes-e az energiaszektorban további hasonló vételeket lebonyolítania, úgy vélekedett az amerikai elemző: a közeljövőben újabb államosítások jöhetnek, amit jól mutat, hogy a kormány egészen világosan kifejezésre juttatta, konszolidálná a különböző stratégiai fontosságú ágazatok felett az irányítását.
Visszavettük az E.ON-t
Mint beszámoltunk róla, január végén, Oroszországban tett látogatásakor jelentette be Orbán Viktor, hogy a kormány visszavásárolta a korábban privatizált gáztározókat. Magyarország polgárai most már biztonságban érezhetik magukat az energiaellátás mennyisége, illetve az érte fizetendő ár tekintetében is – mondta a miniszterelnök Moszkvában.
Ismert, Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója 2012. november 30-án írt alá szándéknyilatkozatot az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re. Az ügyletre egy január 31-éig aláírandó részvény-adásvételi szerződés keretében került sor.
