A kormányfő a 180 percben a José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélés részleteiről szólva kifejtette: áttekintették a vitás kérdések állását, és lényegében mindet lezárták, továbbá értékelték a magyar gazdaság helyzetét, majd a jövő is szóba került, mégpedig az a kérdés – utalt a túlzottdeficit-eljárásra –, hogy „van-e még értelme fenntartani Magyarországgal szemben olyan fenyegetettséget”, amelyet a magyar gazdaság helyzete már nem indokol. A magyarok nem különleges, hanem csak tisztességes és kettős mérce nélküli elbánást kérnek, „azt kérjük, hogy kapjuk meg azt a tiszteletet, amelyet Magyarország az elmúlt két, két és fél év teljesítménye alapján megérdemel” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy szerinte ki fogunk-e kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, azt válaszolta: „jó esélyünk van, érdemes harcolnunk”. „Semmit nem lehet felhozni Magyarország ellen a tényvilágból, hiszen mindent, amit vállaltunk, teljesítettünk” – fogalmazott.
Az IMF főleg a banki terhek csökkentését akarja
Magyarország pénzügyi védőhálót kért az IMF-től, de nem kapta meg – ellentétben például Lengyelországgal és Mexikóval –, holott „ha akarták volna, adhatták volna” – kommentálta az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos fejleményeket. „Végül is holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Láthatóan az IMF egyetlen dologra koncentrál, ez pedig az, hogy a bankadót töröljük el, és helyette az embereket adóztassuk meg. Egy darabig ezt nem értettem világosan, de most már világos: az IMF is egy bank” – fejtette ki véleményét Orbán Viktor.
Magyarország egyébként képes volt saját pénzéből finanszírozni a magyar államot, az államkötvényeket vásárolták, és ezt érdemes folytatni is – jegyezte meg Orbán Viktor. Jelezte ugyanakkor, hogy a tárgyalásoknak nincs vége, mert Magyarország még vár egy végső válaszra a szervezettől, és továbbra is szeretné megkapni a pénzügyi védőhálót. Az idő múlása azonban Magyarország oldalán áll – folytatta –, mert az elmúlt egy évben jelentősen javult a magyar pénzügyek helyzete. Ezért azt várta, hogy az IMF is látni fogja: van lehetőség a rugalmas hitelkeretre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tavaly Magyarország képes volt forintból, vagyis a magyar emberek megtakarításaiból visszafizetni a korábbi adósságát. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: csaknem a kétszeresére növekedett a magyar magánszemélyek kezében lévő magyar állampapír.
A következő jegybankelnök szerepkörét firtató kérdésre a miniszterelnök megerősítette: „offshore-lovagokat nem fogok a jegybank élére jelölni”, mert bár mindenki azt csinál a pénzével, amit akar, de van kivétel: ha az illető közmegbízatást vállal, mert abban az esetben vannak bizonyos betartandó szabályok. Hozzátette, a nemzeti bank kötelezettségeit, lehetőségeit, politikájának kereteit törvény jelöli ki, amelyet mindenkinek be kell tartania. Amit a jogszabály előír, az fog történni – jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy csak a határidő előtti napon jelöl majd új jegybankelnököt, azt mondta: nem akarja kitenni feleslegesen az országot egy spekulációnak, ezért gondolja azt, hogy a lehető legsimább váltásnak kell végbemennie.
Húsba vágó érdek a jó viszony
Bár a szövetségi rendszerünk a Nyugathoz köt bennünket, Oroszország a második legfontosabb gazdasági partnerünk, ezért húsba vágó érdek a jó viszony Moszkvával – mondta Orbán Viktor. Magyarország elementáris érdeke, hogy jó viszonyban és szoros együttműködésben legyen Oroszországgal, Moszkvának pedig hasznos az uniós tag Magyarországgal való jó kapcsolat – hangsúlyozta a kormányfő. A magyar kormány bátorítja Oroszország magyarországi befektetéseit, szeretné megtartani a két ország közötti energetikai együttműködést, és az energiarendszer bővítésében is számít Oroszországra – tette hozzá a miniszterelnök a 180 perc című műsorban.
A legfontosabb kérdések egyike az orosz gáz, illetve az is, hogy hol tároljuk ezt. Ennek kapcsán a kormányfő megerősítette: Magyarország gyakorlatilag megvásárolta, jóval a kormány által meghatározott maximális vételár alatt, az E.ON-t, minden kérdésben megegyezés született, már csak a megfogalmazás van hátra, a szerződés aláírása bármelyik pillanatban megtörténhet, hiszen csütörtökön az MVM közgyűlése meghozta a döntést.
A rezsicsökkentést is segíti a vásárlás
A kormányfő tájékoztatása szerint összesen négy földgáztározóról van szó és arról a szerződésről, amely az oroszországi gáz importálását szabályozza, vagyis a jövőben – az E.ON helyett – Magyarország fog tárgyalni az oroszokkal arról, mennyi gázt hoz be, milyen ütemezésben és mennyiért. Hozzátette, elfogadhatatlan volt, hogy ezt a kérdést – amely a magyar gazdaság működése szempontjából az egyik legfontosabb – egy olyan szerződés szabályozza, amelyben nincs magyar szereplő. Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy a lapok 800 millió euró körüli vételárról cikkeztek, Orbán Viktor azt válaszolta: „nem irreális, amit ön mond”.
Az E.ON gázüzletágának megszerzése a rezsicsökkentéssel is összefügg – jelezte Orbán Viktor, hiszen – mint fogalmazott – „minél több eszközünk van – erőművünk, gázvezetékünk, tározónk, nálunk vannak a szerződések” –, annál inkább lehetősége van a kormánynak a rezsiköltségek csökkentésére. A kabinet pedig a továbbiakban is csökkenteni fogja a rezsit – jelentette ki. Hozzátette, a kívánt szint legalább az európai átlag.
Az interjú végén a pártelnök-miniszterelnök szólt a jövő heti gyulai Fidesz–KDNP-frakcióülésről, amelyről azt mondta: a magyar emberek felé tett vállalások végrehajtásának állásáról kell majd tárgyalni. Szerinte egyébként tartják azt az irányt, amelyről 2010-ben megállapodtak. „Magabiztos és a jövőre vonatkozó komoly terveket tárgyaló” frakcióülés lesz a gyulai – összegezte.
