A kormányfő hozzátette, hogy Magyarország polgárai most már biztonságban érezhetik magukat az energiaellátás mennyisége, illetve az érte fizetendő ár tekintetében is. Az MTI-nek a részleteket firtató kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke elmondta: az állam képviselői és az E.ON között a tárgyalások minden érdemi kérdésben lezárultak, a szövegszerű megállapodási javaslat elkészült, a technikai lebonyolítás zajlik. További részleteket későbbre ígért a sajtófőnök.
A miniszterelnök szerint moszkvai látogatása fontos lépés volt, hogy a válság után kialakuló új világgazdasági rendszerben az eddiginél szorosabbá és a magyarok szempontjából gyümölcsözőbbé váljon az orosz–magyar kapcsolat. Orbán Viktor azután nyilatkozott Moszkvában az MTI-nek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.
A kormányfő arról is beszámolt, hogy moszkvai tárgyalásai során minden, a magyar emberek szempontjából fontos kérdés napirendre került: az orosz–magyar energetikai együttműködés, a magyar mezőgazdasági és ipari termékek Oroszországba történő értékesítésének kérdése, a két ország közötti légügyi kapcsolatrendszer és a kulturális, oktatási együttműködés kérdései is.
Regionális gázelosztók lehetünk
Magyarország olyan ország, amely energiabehozatalra szorul – fűzte hozzá a miniszterelnök –, ezért érdekelt abban, hogy növekedjen az országban előállított energia aránya, legyen szó alternatív forrásról vagy akár atomenergiáról, amely területen régi együttműködés él a két ország között. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány eddig a magyar gazdaságban sikerrel csökkentette a külföldről behozott gáz mennyiségét úgy, hogy közben Magyarország jó ütemben halad afelé, hogy egy regionális gázelosztó országgá fejlődjön.
Mint arról a kormányfő beszámolt, az atomenergia kérdésében az együttműködés legfontosabb része a paksi atomerőmű két blokkjának felújításával kapcsolatos. „Ez orosz technológiával épült atomerőmű, ezért az oroszok is újítják most fel” – mondta Orbán Viktor. Arról is beszámolt: hamarosan döntés születik a bővítésről, amelyre nemzetközi pályázatot írnak ki.
A légügyi együttműködés kérdésében a két ország arra keresi a megoldást: a Malév kiesése után hogyan tehető élővé a fővárosaik közötti kapcsolat. A mezőgazdasági termékek tekintetében határozott ígéret van arra, hogy Magyarország nagyobb mennyiségben helyezheti el azokat az orosz piacon – fűzte hozzá a miniszterelnök, aki hangsúlyozta: ezzel a mezőgazdaság egy régi problémája oldódik meg, hiszen termelni nagy mennyiségben is képes, ám az eladás gondot okozott. Ez utóbbi kérdésekről folytatódnak a szakértői szintű tárgyalások a két ország között.
További lépések kellenek
A megélhetési költségek csökkentésének egyik fontos lépése volt a gáz és az áram árának mérséklése, azonban további intézkedésekre van szükség – jelentette ki Lázár János csütörtökön Algyőn. 2014 nyarára az áram és a gáz árának legalább 30 százalékkal kell csökkennie – mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A kormány jelenleg azon dolgozik, hogy 2013. június 1-jével a víz- és csatornadíj, továbbá a szemétszállítás költsége minimum 10 százalékkal mérséklődjön – közölte az Algyőt is magába foglaló, hódmezővásárhelyi központú Csongrád megyei 4-es körzet fideszes választókerületi elnöki posztját is betöltő politikus. A kormánynak a következő két évben azon kell dolgoznia, hogy a nyugdíjak és keresetek vásárlóereje növekedjen – tudatta az államtitkár. A politikus szerint ma Magyarországon az az igazi nagy társadalmi kérdés, ki fizesse vissza az állam által korábban fölvett és fölélt pénzt, az adósságot. Az EU és az IMF azt mondja, mindenki fizessen, a legszegényebb munkás és nyugdíjas is. A magyar társadalom nem terhelhető tovább – jelentette ki az államtitkár. A kormánynak világosan el kellett döntenie, kinek az oldalán áll, az itt élő embereknek próbál segíteni, vagy a könnyebb utat választva jóban van a pénzintézetekkel, kereskedőházakkal, az áram- és gázszolgáltatókkal – mondta Lázár János. Hozzátette: két választás között „természetes a rebellió”, a voksolást megelőzően azonban „érdemes lehiggadni egy fél órára” és „a családi asztal mellett végiggondolni”, hogy ki áll az emberek oldalán.
Adásvételit írtak
Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója 2012. november 30-án írt alá szándéknyilatkozatot az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re. Az ügyletre egy január 31-éig aláírandó részvény-adásvételi szerződés keretében került sor.
Cél a rezsicsökkentés
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közműszolgáltatásokról tartott november végi vitanapon kiemelte: a villamos energia ára az előző szocialista és szabad demokrata kormányok alatt több mint 97 százalékkal, 2010-től napjainkig ugyanakkor mindössze 2,5 százalékkal emelkedett, a földgázárak pedig az előző kormányzati ciklusban 200 százalékot meghaladóan nőttek. Az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására a földgázárak alacsony szinten tartásával a fogyasztók az elmúlt két évben több mint 400 milliárd forintot takarítottak meg.
„Aki eddig sokat keresett rajta, az most majd nem keres rajta”
Orbán Viktor december 24-én, a TV2 Frizbi című műsorában arra a kérdésre, hogy miből finanszírozzák a rezsicsökkentést, azt válaszolta: „aki eddig sokat keresett rajta, az most majd nem keres rajta”. A Magyar Közlönyben december 22-én jelent meg az a rendelet, amelynek alapján januártól 10 százalékkal csökken a lakosság számára a távhő, a villamos energia és a földgáz ára. A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről december 12-i ülésén döntött a kormány.
