Havasi Bertalan közleményében kiemeli, Magyarország energiapolitikájában a tartós ellátásbiztonság megteremtésére törekszik, ennek megfelelően érdekelt abban, hogy az állami MVM csoport révén tevékenységét a földgáz-kereskedelem területén bővítse és a földgáztárolás területére is kiterjessze. A szándéknyilatkozat aláírói az évtizedes hagyományokon alapuló és kölcsönösen gyümölcsöző magyar–német gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jegyében kifejezték szándékukat, hogy jóhiszemű, a felek érdekeit kölcsönösen szem előtt tartó tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az E.ON csoport magyarországi földgázipari érdekeltségei – kölcsönösen előnyös feltételek, illetve a felmerülő kockázatok felek által elfogadható kezelése mellett – átruházásra kerüljenek az MVM-re egy 2012. december 15. napjáig véglegesen kitárgyalásra és kézjeggyel ellátásra kerülő, valamint legkésőbb 2013. január 31. napjáig aláírandó részvény-adásvételi szerződés keretében.
„Vissza fogjuk vásárolni az E.ON-t”
Az E.ON gázüzletágának visszavásárlási szándékát augusztus 25-én jelentette be Orbán Viktor Kőszegen, a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű rendezvényen. „A kétharmados többségét a kormány olyan konfliktusokra is használta, hogy visszavettük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét ( ) a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől” – sorolta akkor a kormányfő. Négy nappal később a miniszterelnök már tárgyalt is Johannes Teyssennel, az E.ON igazgatótanácsának elnökével.
A Mol Rt. gázüzletágának eladása 2000-ben vetődött fel először, az első Orbán-kormány jelezte, hogy az állam megvásárolná, de a tranzakció nem jött létre. A 2002-ben létrejött új kormány azonban jelezte, nem tartja szükségesnek. A Mol ezután társaságokkal tárgyalt, nyilvánosságra került információk szerint a vevőjelöltek között volt az orosz Gazprom, a francia Gaz de France és az ukrán Naftogaz Ukrainy is.
Az E.ON 2005-ben vásárolt többségi részesedést a Mol földgázüzletágában 2,1 milliárd euróért. A Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti lap szerint a magyar érdekeltség az E.ON legfontosabb külföldi leányvállalata a gázüzletágban. Az E.ON magyarországi gázüzletági bevétele 1,95 milliárd euró volt 2011-ben. A korábbi magyar kormány 2010-ben opciót szerzett az érdekeltség visszavásárlására. Az opció 2016-ban jár le – idézte fel augusztusi beszámolójában az FTD.
A visszavásárlás bejelentése – a nonprofit közműcégek kialakításának egyik lépéseként – illeszkedik a kormány azon céljához, hogy megállítsa a rezsiköltségek emelkedését, hiszen így állami lehetőséggé válik a nagykereskedelmi gázárak alakítása.
Növelni kell az energiaellátás biztonságát
Mind anyagi, mind nemzetstratégiai szempontól előnyös lenne az E.ON magyarországi leánycégének visszavásárlása – mondta a miniszterelnök bejelentése után Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára. „Magyarország energiaellátási biztonsága alapvetően követeli meg, hogy a földgázkészletek és az ennek tárolására alkalmas berendezések nemzeti tulajdonban legyenek. Nem titok, korábban a Mol adta el ezeket az elemeket az E.ON-nak. Akkor is szorgalmaztuk – akár az energiatörvény kapcsán –, hogy alapvető nemzetstratégiai érdekeket szolgáló és biztosító berendezéseket, készleteket, hálózatokat nem szabad kiadni a nemzeti kézből” – mondta Fónagy.
Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek nyilatkozva pedig azt emelte ki: a mostani helyzetben rendkívül felértékelődött az energiaellátás biztonságának kérdése.
A tárgyalások folynak, várhatóan lesz eredményük – ezt október elején mondta a Hír TV-nek Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár. Kiemelte: a kormány a fogyasztók érdekeit kívánja képviselni, a törekvés a hosszú távú árcsökkentés, de minimum a befagyasztás – a globális piaci növekedés ellenére is.
Az államtitkár hozzátette: 2015-ben lejár a Gazprommal kötött hosszú távú gázvásárlási szerződés, amit az államtól megörökölt az E.ON. Ezt követően egy újabb hosszú időszakra köteleződik el hazánk. „Próbálunk enyhíteni a kiszolgáltatottságunkon, és ebben ennek a szerződésnek is szerepe lesz” – mondta Kovács Pál.
Cél a rezsicsökkentés
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közműszolgáltatásokról tartott csütörtöki vitanapon kiemelte: a villamos energia ára az előző szocialista és szabad demokrata kormányok alatt több mint 97 százalékkal, 2010-től napjainkig ugyanakkor mindössze 2,5 százalékkal emelkedett, a földgázárak pedig az előző kormányzati ciklusban 200 százalékot meghaladóan nőttek. Az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására a földgázárak alacsony szinten tartásával a fogyasztók az elmúlt két évben több mint 400 milliárd forintot takarítottak meg.
Orbán Viktor pedig pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a kormány a rezsi csökkentésén dolgozik. „A közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa” – mondta a kormányfő.
