– Júniusban nevezte ki a miniszterelnök külügyi és külgazdasági államtitkárnak, ami egy újonnan létrehozott pozíció. Mi indokolta egy ilyen hivatal létrejöttét?
– Két oka volt annak, hogy a miniszterelnök mellett munkába állt egy külügyi és külgazdasági államtitkár. Az egyik a keleti nyitás politikája, amely hazánk stratégiai érdeke. A másik pedig az, hogy a magyar gazdaság szempontjából meghatározó jelentősége van a nálunk működő nagy, külföldi tulajdonú vállalatok teljesítményének. Ezért fontos, hogy ezen vállalatok ügyeit az állam gyorsan, rugalmasan és hatékonyan kezelje. Az esetek döntő többségében több minisztérium és intézmény összehangolt munkájára van szükség, a mi feladatunk pedig a tárcák közötti együttműködés biztosítása. Közben természetesen mi készítjük elő a miniszterelnök külföldi útjait és nemzetközi tárgyalásait.
Szijjártó Péter szeptember 7-én közölte: stratégiai megállapodásokat köt a kormány a közeljövőben a Magyarországon jelen lévő külföldi tulajdonú nagyvállalatokkal annak érdekében, hogy ezek a cégek nyereségük minél nagyobb részét újra hazánkban fektessék be.
Tudjon meg többet a gazdasági együttműködésekről és a kormány terveiről!
– A múlt héten Berlinben járt. Eszerint hamarosan Orbán–Merkel-találkozó lesz?
– Október elején Orbán Viktor miniszterelnök munkalátogatásra utazik a német fővárosba, ahol fogadja őt Angela Merkel kancellár. A megbeszélésen szó lesz a gazdasági együttműködésről, a stratégiai kapcsolatok szorosabbra fűzéséről és az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívásokról. Az év végén lezárul a következő hétéves uniós ciklus, a 2014–2020-as költségvetés megtárgyalása, amely sok vitára ad még okot. A jelenlegi előterjesztés a kohéziós források csökkentésével számol, holott a kohéziós politika az egyetlen olyan eszköze az EU-nak, amely bizonyítottan gazdasági növekedést tud előidézni. A jelenlegi állás szerint az Európai Bizottság javaslatára a kohéziós támogatások 27 százalékát veszti el hazánk, ami azt jelenti, hogy a 2007–2013 között igényelhető 25 milliárd euró helyett 2014-től csak 18 milliárd eurónyi támogatás fog a rendelkezésünkre állni. Ennek megakadályozásán keményen dolgozunk, minden bizonynyal erről is szó lesz a találkozón.
– Berlini tárgyalásain szóba került az E.ON gázüzletágának megvásárlása? Hogyan vélekednek egyáltalán a németek a magyar gazdaságpolitikáról?
– Az E.ON egy vállalat, amely ha el akar adni valamit, akkor tárgyal róla, és ha jó ajánlatot kap, akkor megteszi. A magyar kormány szándéka helyes, hiszen a mostani helyzetben rendkívül felértékelődött az energiaellátás biztonságának kérdése. A kritikai hangvétel egyébként elsősorban a sajtót jellemezte, a német kormánnyal kifejezetten konstruktív, szövetségesi a viszonyunk. Megbecsüli, hogy hazánk a saját erejéből állt talpra. Ott is tisztában vannak ugyanis azzal, hogy 2010-ben rosszabb helyzetben voltunk, mint Görögország. Elismerik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az államadósság csökkentéséért és a költségvetési hiány három százalék alá szorításáért tettünk. Eközben azt is látják, hogy meghatározó német nagyvállalatok sorra bővítik magyarországi beruházásaikat, vagyis hogy elégedettek az itteni üzleti környezettel.
– Úgy látszik, hogy az Orbán-kormánynak beletört a bicskája az amerikai kapcsolatokba. Milyen a viszonyunk Washingtonnal?
– Nagy amerikai vállalatok – Delphi, GE, Oracle, Citigroup – arról számoltak be, hogy elégedettek a magyarországi befektetéseikkel, és annyit mondhatok, hogy már az ősz folyamán egy vagy két pozitív bejelentés várható ezekkel a cégekkel kapcsolatban. Ez is bizonyíték, ha bővítésről vagy tevékenységek kihelyezéséről van szó, akkor Magyarország ott van a lista elején.
A teljes interjút a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.
