A felsőoktatás átalakításáról szólva a kormányfő hangsúlyozta, a kabinet nem akart tandíjat bevezetni. Mint mondta, az országban eddig kétszer vezettek be tandíjat, mindkét alkalommal a szocialisták, és mindkétszer a Fidesz szüntette meg: egyszer 1998-as kormányra kerülésük után, másodszor pedig a 2008-as népszavazással. „Ebben az országban tandíjügyben úgy vannak leosztva a lapok, hogy ők bevezetik, mi meg rendszeresen kivezetjük. Ezért eszünkbe sem jutott most sem bevezetni” – fogalmazott.
A bekerülésnek egyetlen feltétele lesz
A diákok azonban – folytatta – nem fogadták el a felsőoktatás átalakítására tett első kormányzati javaslatot, egy másik koncepciót követeltek, és kéréseik mintegy 90 százaléka meg is valósult. Egy követelésük viszont nem teljesült, de az nem is fog – utalt a hallgatói szerződések sorsára. Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy 2013-ban nehezebb lesz-e bejutni a felsőoktatásba, mint a korábbi években. Elmondta, a bekerülésnek egyetlen feltétele lesz 2013-ban: el kell érni egy minimális határt, 240 pontot. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem örül ennek, szerinte ugyanis ez a ponthatár alacsony.
„Ez azt jelenti, hogy a közepesnél talán valamivel gyengébb képességűek is egyetemre mennek. S fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon annak van-e értelme” – magyarázta, azzal összegezve, hogy bár nem lesz nehezebb bekerülni a felsőoktatásba 2013-ban, mint eddig, de jónak tartaná, ha a következő években kiszámítható, a diákok számára tervezhető, előre látható módon a bejutáshoz elvárt tudásszint, követelményszint emelkedne.
Erősebb lábakon
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy szerinte az ország ma már erősebb lábakon áll, mint másfél évvel ezelőtt, „jobb a tartása, nagyobb az ereje, az érdekérvényesítő képessége”, és olyan dolgokat is vállalhat, amilyenekre gondolni sem mert korábban. „Azon az úton haladunk, amely erős országgá teheti egy gyenge, rosszul szervezett országból Magyarországot” – mondta, hozzátéve ugyanakkor, ő is tisztában van azzal, hogy az emberek meggyőződése nem olyan erős, mint az övé azzal kapcsolatban, hogy az ország jó irányba halad. Ennek okát abban látja, hogy az embereknek sok kényelmetlenséget és áldozatot kellett vállalniuk az elmúlt két évben.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalások ügyében Orbán Viktor megerősítette: „Magyarország elég erős ahhoz, hogy akármilyen áron ne írjon alá megállapodást”. A magyar kormány ugyanakkor készen áll a megegyezésre, mert – bár a nemzetközi pénzpiacok számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy Magyarországnak tényleg nincs szüksége pénzre – egy biztonsági megállapodás jó volna arra az esetre, ha valamilyen baj történik a világpiacon – ismertette álláspontját.
Azt azonban, hogy az IMF hajlandó lesz-e nem pénzt adni, hanem ilyen biztosítási szerződést kötni, „dacára annak, hogy egy éve tárgyalunk, még mindig nem tudom megmondani” – tette hozzá, azzal zárva a kérdést, hogy Magyarország IMF-hitel nélkül is biztosan megáll a lábán. A kormányfő egyúttal szólt a január 1-jétől életbe lépő, tízszázalékos gáz-, villany- és távhő-árcsökkentésről, amellyel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy miből finanszírozzák a rezsicsökkentést, azt válaszolta: „aki eddig sokat keresett rajta, az most majd nem keres rajta”.
