Szigorodik a pártfinanszírozás: megszűnik a frakciópénzek pártokhoz irányítása

Szigorította a pártfinanszírozás szabályait az Országgyűlés: a jövőben a parlamenti képviselőcsoportok nem támogathatják a mögöttük álló pártokat a működésükre biztosított költségvetési forrásokból.

Az Országgyűlés plenáris ülése. (Fotó: Havran Zoltán/MW)

A Tisza Párt elnöke akkor egészen pontosan ezt mondta: 

Megszüntetjük a propagandát. Sőt, van egy rossz hírem, a parlamenti pártok támogatását is, hiszen a Tisza például 0 forintos állami támogatással működik.

A választási győzelmet követően azonban láthatóan gyökeresen megváltozott a politikus véleménye. Nemrég ugyanis megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-os országgyűlési választás eredménye alapján a parlamentbe jutott pártoknak járó állami támogatások összege. A határozat szerint 

a legnagyobb összeg a Tisztelet és Szabadság Pártot (Tisza) illeti meg, amely több mint 706 millió forint támogatásra jogosult. 

A Fidesz több mint 517 millió forintot, a Mi Hazánk Mozgalom mintegy 157 millió forintot, a KDNP pedig közel 93 millió forintot kap.

A pártokhoz kapcsolódó alapítványok támogatásáról is döntés született. A Tiszához kötődő Tartalékok Alapítvány több mint 887 millió forintban részesül, míg a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány több mint 614 millió forint támogatást kap.

A most megjelent adatok alapján a jelenlegi szabályozás szerint a Tisza Párt is részesül messze legnagyobb hányadban a parlamenti pártoknak járó költségvetési támogatásból. 

Mindeközben pedig a kormány részéről egyelőre nem jelent meg olyan törvényjavaslat, amely a parlamenti pártok állami támogatásának teljes megszüntetését célozná. A jelenlegi támogatási rendszer így változatlanul működik tovább, és annak kedvezményezettjei között szerepel a kormányzó Tisza Párt is.

A jogszabály emellett átalakította a képviselői tiszteletdíjak rendszerét is. Az alapdíj a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz, és ehhez igazodnak a különböző tisztségekhez kapcsolódó szorzók.

A képviselői fizetések csökkentése is szemfényvesztés

Ugyanakkor amint arról már korábban beszámoltunk, a fizetéscsökkentéssel kapcsolatos kampányról is kiderült, valójában szó sincs spórolásról. A Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea Anna, és a párt képviselője, Kalázdi-Kerekes Kinga által benyújtott, az Országgyűlés működését és a képviselők díjazását érintő törvény egyik leggyakrabban hangoztatott üzenete a parlamenti képviselők fizetésének 40 százalékos csökkentése. A jogszabály részletes szövegének és a parlamenti bizottsági struktúra áttekintése után azonban könnyedén rájöhettünk, hogy egy újabb szemfényvesztésről van szó. 

A törvény a képviselői tiszteletdíj számítási alapját módosítja. A jelenlegi rendszerben a képviselői alapilletmény a KSH által közzétett nemzetgazdasági átlagbér háromszorosa.

A jogszabály ezt 1,8-szeres szorzóra csökkentette, ami önmagában valóban jelentős, körülbelül 40 százalékos visszavágást jelent az alapdíj szintjén.

Ez az a pont, amelyre a teljes Tisza-sajtó és a párt politikusai a „40 százalékos fizetéscsökkentés” mítoszát építik. A törvény azonban nem csak az alapilletményről szól.

A rendszer lényege: szorzók és tisztségek

A javaslat ugyanis fenntartja és újraszabályozza a parlamenti tisztségekhez és bizottsági tagságokhoz kapcsolódó szorzórendszert.

A szabályozás szerint:

• egy „egyszerű” képviselő a KSH  által megállapított átlagbér 1,8-szeresét kapja,
• egy bizottsági tag ennél magasabb, az új képviselői tiszteletdíj 1,8-szeres összegére jogosult (vagyis majdnem a képviselői alapfizetésének duplájára)
• a törvényalkotási bizottság tagjai vagy legalább két bizottságban dolgozó képviselők az új alapdíj kétszeresét kapják,
• a frakcióvezetők, alelnökök és egyéb tisztségviselők ennél magasabb szorzókat is elérhetnek.

Ez azt jelenti, hogy a végső jövedelem nem egyetlen fix csökkentési százaléktól függ, hanem attól, hogy az adott képviselő milyen parlamenti feladatokat lát el.

A parlamenti valóság: a bizottsági struktúra

A képviselői jövedelmek tényleges hatását alapvetően befolyásolja, hogy a parlamenti munka jelentős része bizottságokban zajlik.

A jelenlegi bizottsági névsor alapján 199 országgyűlési képviselőből:

• 37 képviselő nem tagja egyetlen bizottságnak sem,
• 121 képviselő pontosan egy bizottságban dolgozik,
• 41 képviselő két vagy több bizottságban vesz részt.

Ez azt jelenti, hogy a képviselők több mint 80 százaléka legalább egy bizottsági tagsággal rendelkezik, és közel ötödük több bizottságban is aktív. Ez a tény kulcsfontosságú, mert a törvényjavaslat szerint a bizottsági tagság már önmagában magasabb szorzót és így magasabb fizetési szintet jelent, mint az „alap” képviselői státusz.

Trükk az érdemi fizetéscsökkentés

A 40 százalékos csökkenés tehát az alapilletményre vonatkozó matematikai különbségből ered, azonban a tényleges jövedelemre vetítve a hatás differenciált.

A rendszer logikája alapján:

• a 0 bizottsági tagsággal rendelkező képviselők esetében a legnagyobb, közel 40 százalékos csökkenés jelenhet meg,
• az 1 bizottságban dolgozó képviselők esetében már kisebb a csökkenés mértéke,
• a 2 vagy több bizottságban, illetve a törvényalkotási bizottságban dolgozók esetében a csökkenés tovább mérséklődik, a 10–20 százalékos sávban mozog.

Az indokolás ezt a képet részben maga is visszaigazolja, amikor kimondja:

a képviselői tiszteletdíj a javaslat alapján 10 százaléktól 35 százalékos mértékig csökken.

Ez a megfogalmazás lényeges, mert nem egységes 40 százalékos csökkenésről beszél, hanem egy széles sávot jelöl meg, amely a képviselői tisztségek függvényében változik. Vagyis maga a javaslat szövegezése is lebuktatja a Tisza Párt képviselőit, akik hatalmas fizetéscsökkentésről beszélnek.

A strukturális következmény: nem minden képviselő „alap szinten” marad

A bizottsági struktúra alapján az „alap státuszú” képviselők – tehát akik nem vesznek részt bizottsági munkákban – erős kisebbségben vannak.

A számok szerint:

• a képviselők kevesebb mint 20 százaléka nem rendelkezik bizottsági tagsággal,
• a képviselők túlnyomó többsége már eleve magasabb díjazási kategóriába kerül.

Ez azt jelenti, hogy a kommunikációban kiemelt „40 százalékos csökkentés” valójában egy szűkebb csoportra értelmezhető leginkább, míg a parlamenti többség esetében a hatás ettől eltér.

Szigorodnak a frakcióvezető-helyettesekre vonatkozó szabályok is. A jövőben minden megkezdett huszonöt képviselő után jár egy teljes juttatású helyettesi pozíció, miközben a helyettesek száma összességében nem haladhatja meg a képviselőcsoport létszámának húsz százalékát.

A költségcsökkentési célkitűzések között szerepel az is, hogy a képviselők mobiltelefon-használatának költségeit ne a parlamenti hivatal viselje. 

Az Országgyűlés továbbra is biztosít készüléket a képviselők számára, azonban a SIM-kártya használatának díját a jövőben a tiszteletdíjból vonják le.

A törvény ugyanakkor nem kizárólag megszorításokat tartalmaz. A jogalkotó a költségelszámolási szabályokat a modern közlekedési formákhoz is igazítja: az elektromos és hibrid járművek töltési költségei elszámolhatók lesznek, a Budapesten kívül élő képviselők pedig helyi és helyközi közösségi közlekedési bérleteik, illetve menetjegyeik költségeit is megtéríthetik.

Bár a kormányzati indoklás következetesen a takarékosságot hangsúlyozza, egyelőre nem világos, hogy az egyes intézkedések milyen egyenleget eredményeznek. Miközben bizonyos juttatások szűkülnek vagy szigorodnak, új elszámolási lehetőségek is megjelennek.

Az új szabályok a kihirdetést követő nyolcadik napon lépnek hatályba, és első alkalommal a 2026 júliusára járó tiszteletdíjakra, juttatásokra és költségtérítésekre kell alkalmazni őket. Az, hogy a törvény valóban érdemi költségcsökkentést és nagyobb átláthatóságot hoz-e, csak a következő hónapok pénzügyi adataiból derülhet ki.

Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése (Fotó: Havran Zoltán)