Mutatjuk Magyar Péter újabb átverését: tényleg 40 százalékkal csökkenne a képviselők fizetése?

A Tisza Párt a közösségi médiában és a párthű sajtóban sorozatosan radikális, 40 százalékos fizetéscsökkentésről beszél. A valóságban azonban a képviselők döntő többsége alig több mint 10 százalékkal fog kevesebbet keresni, mint korábban.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Trükk az érdemi fizetéscsökkentés

A 40 százalékos csökkenés tehát az alapilletményre vonatkozó matematikai különbségből ered, azonban a tényleges jövedelemre vetítve a hatás differenciált.

A rendszer logikája alapján:

• a 0 bizottsági tagsággal rendelkező képviselők esetében a legnagyobb, közel 40 százalékos csökkenés jelenhet meg,
• az 1 bizottságban dolgozó képviselők esetében már kisebb a csökkenés mértéke,
• a 2 vagy több bizottságban, illetve a törvényalkotási bizottságban dolgozók esetében a csökkenés tovább mérséklődik, a 10–20 százalékos sávban mozog.

A törvényjavaslat indokolása ezt a képet részben maga is visszaigazolja, amikor kimondja:

a képviselői tiszteletdíj a javaslat alapján 10 százaléktól 35 százalékos mértékig csökken.

Ez a megfogalmazás lényeges, mert nem egységes 40 százalékos csökkenésről beszél, hanem egy széles sávot jelöl meg, amely a képviselői tisztségek függvényében változik. Vagyis maga a javaslat szövegezése is lebuktatja a Tisza Párt képviselőit, akik hatalmas fizetéscsökkentésről beszélnek.

A strukturális következmény: nem minden képviselő „alap szinten” marad

A bizottsági struktúra alapján az „alap státuszú” képviselők – tehát akik nem vesznek részt bizottsági munkákban – erős kisebbségben vannak.

A számok szerint:

• a képviselők kevesebb mint 20 százaléka nem rendelkezik bizottsági tagsággal,
• a képviselők túlnyomó többsége már eleve magasabb díjazási kategóriába kerül.

Ez azt jelenti, hogy a kommunikációban kiemelt „40 százalékos csökkentés” valójában egy szűkebb csoportra értelmezhető leginkább, míg a parlamenti többség esetében a hatás ettől eltér.

A vita lényege

Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat ténylegesen csökkenti a képviselői alapdíjat, és a költségvetési kiadások mérséklését célozza.

A vita nem erről, hanem arról szól, hogy a politikai kommunikációban kiemelt 40 százalékos mérték nem írja le pontosan a képviselők többségének tényleges jövedelmi változását. A rendelkezésre álló adatok és a javaslat indokolása alapján az látható, hogy az alapcsökkentés valóban közel 40 százalék, a tényleges hatás azonban a képviselők nagy részénél 10 százalék körül mozog, a bizottsági rendszer pedig jelentősen befolyásolja a végső jövedelmet.

Borítókép: Az új Országgyűlés alakuló ülése (Fotó: Hatlaczki Balázs)