Tényleg a klímákon múlik a rendszer stabilitása?

Most minden importáramra kiadott fillér számít, de emiatt megsülni nem érdemes.

Alkonyatkor a legmagasabb a fogyasztás, amikor kilépnek a termelésből a napelemek Forrás: AFP

E téren az ipar jóval hatékonyabban léphet, mint a lakosság. A hazai viszonyok között elmondható, hogy a 10–15 legnagyobb magyar ipari fogyasztó elméletileg akár 500 MW körüli terhelést is le tudna venni a rendszerről, ha mindegyik jelentős mértékben visszafogná a fogyasztását. Ennél jóval több nagyméretű üzem működik, ha ezek mindegyike csak egy kevéssel járulna hozzá a fogyasztás csökkentéséhez az esti órákban, akár 1000 MW is összejöhetne. Más kérdés, hogy üzemelési szempontból mennyire egyszerű ezt megoldani.

Magyar Péter miniszterelnök legutóbbi, kedd esti tájékoztatása alapján az elmúlt napokban 837 közepes és nagyfogyasztó vállalt önkéntesen összesen 600 MW-ot meghaladó fogyasztáscsökkentést vagy átütemezést a kérdéses időszak terhelésének enyhítésére. A vasúti teherszállítás szünetel ebben az időszakban, így 60–90 MW-tal csökken a terhelés.

A modern, inverteres klímák eleve energiatakarékosak (Fotó: Vémi Zoltán/Mediaworks)

A vasárnap esti terhelés Kapitány István beszámolója szerint mintegy 700 MW-tal maradt el a Mavir előrejelzésétől, igaz, a keddi grafikon már azt mutatta, hogy valamivel nagyobb volt a fogyasztás a tervezettnél. Ezt azzal is érdemes összevetni, hogy a nyári rendszerterhelési rekord szinte pontosan egy évvel ezelőtt dőlt meg legutóbb: 2026 június 29-én, 19:30 perckor 7488 MW-ot regisztrált a Mavir, ami 452 MW-tal szárnyalta túl a két évvel korábban mért nyári csúcsot. Ehhez képest a keddi csúcsfogyasztás 6620 MW körüli volt, vagyis sikerült nagy ívben elkerülni az újabb rekordot, de a hazai termelés mintegy 80 százaléka fosszilis alapú volt (2160 MW körül), az összes felhasználásban pedig masszívan dominált az import 3400 MW körüli értékkel. Ez a mennyiség, mint említetük, jórészt igen drága. Hétfő este a csúcsidőszakban az áram tőzsdei egységára megközelítette az 550 eurót, míg ugyanerre az időszakra egy héttel ezelőttig 100 és 150 euró között lehetett vásárolni – erre Hortay Olivér energiapiai szakértő hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy szerinte fel lehetett volna készülni a helyzetre.

Részt lehet venni az összefogásban, de ezért megsülni nem érdemes

A rekorddöntéstől tehát messze vagyunk, pusztán emiatt a lakosságnak nem is kellene önmegtartóztatást gyakorolnia a klímáival.

Viszont az energiamix és az árkörnyezet nagyon kedvezőtlen, az extra költségeket az államnak kell benyelnie majd, és ebben a helyzetben minden fillér számít. Ezért kéri a kormány a háztartásokat is a takarékoskodásra.

Hogy valójában mennyit érhet ez, arra most megkísérlünk egy óvatos becslést adni. Magyarországon nagyjából 3 millió beépített klíma van, ideértve a kisebb üzletek, nyaralók felszereltségét is. Nagyjából 55–70 százalékuk lehet egyidejűleg bekapcsolva, így 60 százalékkal számolva 1,8 millió működő klímát vehetünk alapul. Ha ezek mindegyike átlagos 2,5–3,5 kW-os inverteres egység, és 23-ról 26 Celsius-fokra állítják őket a megadott időszkaban, akkor nagyjából 300 MW-tal csökkenthetik a villamosenergia-hálózat terhelését.

Vagyis még egy széles körű lakossági összefogás is nagyjából a vállalatok által vállalt fogyasztáscsökkentés felét érheti el, ami jól mutatja, hogy a jelenlegi helyzetben a rendszer stabilitása elsősorban az ipari szereplők együttműködésén múlik.