Harc a talponmaradásért: kánikula és aszály szorongatja Európa erőműveit

Nemcsak a nukleáris, hanem egyes fosszilis tüzelésű áramtermelők is kárát látják a kontinenst sújtó időjárásnak.

Fotó: Mirkó István

A Civaux atomerőműnek nem okoz gondot a hőség és a vízhiány, hűtőtoronnyal rendelkezik. (Fotó: AFP)

Kényszerű reaktorleállások sorozata

A jelenlegi aszályos időszakban Európa szinte valamennyi fő vízi útvonala krízishelyzetbe került, ami kényszerű leállások sorozatához vezetett. A Dunán a rekordalacsony vízállás okoz súlyos problémákat: Paksnál a szivattyúzási nehézségek és a biztonsági előírások miatt a négyből három blokkot leállítottak, az utolsó csak félgőzzel üzemel, így már napok óta a 2000 MW-os kapacitásnak csak a töredékét adja le, mindössze 226 MW-os teljesítményt. Ugyancsak a Duna alsó szakaszán, a romániai Cernavodă erőműben az 1. blokkot kellett leállítani, mert a csatorna sekély vízállása miatt nem volt garantálható a biztonságos hűtővíz-kiemelés. Franciaországban

• a Garonne felmelegedése miatt a Golfech 2. blokkját,
• a Meuse alacsony vízhozama miatt a Chooz 2. blokkot,
• a Rhône mentén pedig a Bugey 3. blokkot kapcsolták le ideiglenesen az üzemeltetők.

Ez is, az is keresztbe tehet

Fontos elválasztani, hogy egy-egy blokk pontosan miért esik ki a termelésből. Amikor kizárólag a hőség okoz gondot, a folyóban lenne elegendő víz, de a belépő víz maga is annyira meleg, hogy a hűtés után visszavezetett áramlat károsítaná a folyami ökoszisztémát. Ebben az esetben ökológiai és jogi korlát kényszeríti ki a termeléscsökkentést, amire jó példa a francia Golfech vagy a svájci Beznau erőmű, de szinte minden évben Pakson is van példa a teljesítménycsökkentésre. Ezzel szemben a jelen helyzetben Paks vagy Cernavodă esetében a meder jelentős kiszáradása teremt közvetlen műszaki akadályt: ha a szivattyúházak fizikai képtelenség miatt nem tudják beszívni a szükséges vízmennyiséget, az már közvetlen üzembiztonsági leállási kényszer. Amennyiben a szárazság tartós marad, a francia Nogent-sur-Seine és a Blayais erőművek mellett a paksi telephely utolsó üzemelő generátora is leállhat, bár éppen hétfőn úgy tűnik, hogy megállt a vízszint csökkenése.

Összesen 8 blokk áll jelenleg, egy pedig részlegesen, valamint további kettőt fenyeget a leállítás veszélye. Figyelembe véve, hogy az Európai Unióban 163 atomerőművi blokk üzemel, a 9 érintett blokk a nagyjából 5 százalékos kiesést jelent, de érdemesebb a kapacitást számolgatni.

Az EU-ban működő nukleáris park teljes beépített teljesítménye 98 GW, Európa egészében pedig nagyjából 145–150 GW. Összesen nagyjából 7 gigawattnyi nukleáris termelőkapacitás esett ki, ami a kontinens teljes nukleáris beépített kapacitásának csaknem öt százaléka.

A fosszilisek is veszélyben vannak

A klímaváltozás közvetlenül fenyegeti a fosszilis alapú energiatermelést is. A gáz- és széntüzelésű hőerőművek gőzturbinái utáni kondenzátorok hűtéséhez ugyanúgy óriási vízmennyiségre van szükség, mint a nukleáris blokkoknál. Németországban és Lengyelországban a Rajna és a Visztula alacsony vízállása miatt a hűtővíz hiánya mellett a szénszállító uszályok fennakadása is leállással fenyegeti a nagy szén- és gázerőműveket.

Rekordalacsony a vízállás a Dunán (Fotó: Mártonfai Dénes/Tolnai Népújság)

A Rajnán a szén, az olaj és a vegyipari alapanyagok szállítása is akadozik, ami lsősorban a Mannheim, Karlsruhe és Duisburg környéki hőerőművek üzemanyag-ellátását nehezíti. Egyelőre azonban nem jelentettek be konkrét blokkleállást, inkább logisztikai korlátozásokról van szó.