A 19 óra tájékán véget ért Alkotmány utcai demonstráció elején felcsendült a Himnusz, majd egy Petőfi-verset is elszavaltak. Ezt követően szónokok váltották egymást a színpadon, akik minősíthetetlen hangnemben gyalázták Lázár Jánost és Orbán Viktort, tisztességes munkát és bért, illetve az Orbán-kormány távozását követelték. Kora este, 18 óra környékén már csak körülbelül 200-250 fő tartózkodott a helyszínen – jelentette az MNO tudósítója. A tömegben feltűntek Mesterházy Attila és Horváth Csaba szocialista politikusok is. A felszólalók között Nyakó István és a Dopeman néven ismert Pityinger László is kifejtette véleményét, előbbi nyílt provokációnak nevezte a „Köszöntjük a szoci hataloméhség menetét!” szövegű molinót, és visszautasított a feliratát, Dopeman pedig azt hangsúlyozta, hogy nem egységes az ellenzék, és így nem lehet eredményt elérni.
A demonstráció résztvevői később petíciót adtak át Ujhelyi Istvánnak, a parlament MSZP-s alelnökének, amely az éhségmenet legfontosabb követeléseit tartalmazta. A „kiáltványban” egyebek mellett egyenlő bánásmódot, igazságos közteherviselést követeltek, valamint azt, hogy a közmunkások is kapják meg a minimálbért. Kérték továbbá az elmúlt két és fél év szociális tárgyú törvényeinek felülvizsgálatát, a szakszervezetek jogainak visszaállítását és kiszélesítését.
A fent említett molinót az Alkotmány utcában feszítették ki a Kossuth térnél. Az ide érkező éhségmenet néhány tagja le akarta szedni a feliratot, de ezt a helyszínen tartózkodó rendőrség nem engedte. Mint arról az MNO helyszíni tudósítója beszámolt, több rendőrsorfal is felállt, így a jogsértő magatartásra nem került sor.
A tömegben állók közül többen piros szakszervezeti, valamint és Munkát, kenyeret! feliratú zászlókkal és a megyék, települések nevét jelző táblákkal álltak, és azt skandálták: „Munkát, kenyeret, tisztességes béreket!”
Öt előtt érkeztek meg
Hétfő délután háromnegyed öt körül érkeztek a Parlamenthez a kormány foglalkoztatáspolitikája ellen tiltakozó éhségmenetek; az ország több megyéjéből egy hete útnak indult csoportok délután a budapesti Astoriánál egyesültek, majd közösen vonultak az Országház elé. Mintegy ezerötszázan voltak, amikor az Alkotmány utcában felállított pódiumhoz értek. A demonstrálók érkezésüket az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első plenáris üléséhez igazították. A Közmunkás Szakszervezet, a Munkát Kenyeret! Egyesület és a Munkásképviselet Alapítvány szervezésében útnak indult csoportokhoz több szocialista és LMP-s politikus csatlakozott. Ujhelyi Istvánt, az Országgyűlés szocialista alelnökét, Török Zsolt MSZP-s pártszóvivőt és az LMP-s Vágó Gábort az Alkotmány utcában is látták az MTI tudósítói.
A Fidesz pártigazgatója korábban MSZP-s hataloméhség-menetnek nevezte a demonstrációkat. Kubatov Gábor szerint a szocialisták a kispénzű emberek háta mögé bújva kampányolnak, és akciójuk tipikus példa a hazugságra, az átverésre és a szemfényvesztésre.
Több éhségmenet is indult
A Jobbik szóvivője korábban azt mondta, a szocialisták luxusmenetévé vált az éhségmenet. Mirkóczki Ádám ezzel arra utalt, hogy információik szerint a csoport MSZP-s résztvevői az egyik este egy gyöngyösi strand szaunájában pihenték ki a menetelés fáradalmait.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége az MTI-nek küldött nyilatkozatban közölte: szolidaritást vállal a Budapestre érkező menetek tagjaival, és egyetért céljaikkal. A szakszervezeti szövetség szerint „a munkavállalókat sújtó kormányzati intézkedések hatására reményvesztetté váltak a nagycsaládosok, a munkanélküli, de dolgozni akaró emberek, a rokkant, de másokért még tenni akaró nyugdíjas ápolók, orvosok, bírók és tanárok”. Az Autonómok a közmunkások bérének emelését, egyenlőséget, a munkanélküli-ellátás folyósítási idejének meghosszabbítását és „valódi szociálpolitikát” követelnek – olvasható a nyilatkozatban. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) is szolidaritását fejezte ki a közmunkásokkal, az éhségmenet résztvevőivel.
Az elmúlt héten több éhségmenet is elindult Budapest felé, egyebek között Békéscsabáról, Nyíregyházáról, a baranyai Sellyéről, Kaposvárról, Ózdról és a Hajdú-Bihar megyei Polgárról.
