„Gyurcsányról tudjuk, hogy 2008-ban a saját cégének olcsóbban adta az áramot, miközben az általa vezetett kormány a magyar családok villamosenergia-költségeit duplájára növelte” – fogalmazott Rogán Antal a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kerekasztal-beszélgetését megelőző sajtótájékoztatón.
Gyurcsánynak és Bajnainak tisztáznia kell, hogy milyen kapcsolatot ápoltak ezekkel az energetikai cégekkel, milyen formában kapcsolódtak hozzájuk, volt-e részük bármilyen formában a privatizációjukban, a hozzájuk kapcsolódó tanácsadásban – jelentette ki. A frakcióvezető kérdésre válaszolva azt mondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején egyik saját cége olcsóbban tudott áramot vásárolni több más céggel együtt. „Nem mi, hanem újságírók derítették ki” – jegyezte meg. A rezsicsökkentésről szólva hangoztatta, a polgári kormány 1998 és 2002 között sem engedte az infláció mértéke feletti mértékű gázáremelést. „Most azt gondoljuk, hogy vissza kell adni legalább egy részét annak az indokolatlan áremelésnek, amely 2002 és 2010 között következett be” – fogalmazott.
A rezsicsökkentés érdekében szerdán kezdődött aláírásgyűjtésről arról beszélt, a kormánynak és a parlamentnek szüksége van a támogatásra, hiszen „nagy erők mozdultak meg” a rezsicsökkentéssel szemben. Közölte, szeretnék a következő két hónapban a magyar családok többségét megszólítani. „Bízvást számíthatunk egymilliót meghaladó számú aláírásra” – mondta.
Rogán Antal kitért a kabinetet érő nemzetközi támadásokra is, hangsúlyozva hogy korábban azért álltak le, mert a magyar emberek a békemeneten kifejezték, hogy a kormány az ő kormányuk, és egyértelművé vált, hogy a kormány és a parlament bírja a támogatásukat.
Ismert, a rezsicsökkentés decemberi kormányzati elhatározását, majd január elsejei érvénybe lépését követően az energiacégek felől folyamatosan azt lehet hallani, hogy óriási veszteségeket kénytelenek elkönyvelni, ami a szolgáltatás romlását fogja majd eredményezni. Ezzel szemben érdemes a konkrét számokat megnézni, és azt, hogy milyen folyamatok vezettek el a mostani helyzetig: 2011-ben az EDF több mint 8 milliárd, az E.ON közel 10,2 milliárd, az RWE több mint 12,8 milliárd forint nyereséget ért el, így a három társaságcsoport éves együttes adózott eredménye 31 milliárd forintot tett ki. A gázüzletág területén az energiacégek beszámolóiból az derül ki, hogy 2011-ben a Főgáz mellett még az E.ON volt képes profitot felmutatni. A két cég együttesen 11,9 milliárdos nyereséget ért el. Jól látszik, hogy az említett cégek komoly nyereséget vágtak zsebre az elmúlt években.
A rezsicsökkentést alapvetően az indokolta, hogy 2011-ben az Eurostat adatai alapján Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a lakossági gáz árszintje. A két energiahordozót együtt figyelve hazánkban volt legmagasabb az árszint, ezzel olyan országok árszínvonalát haladtuk meg, mint Svédország, Németország, Dánia és többi a visegrádi ország.
Az Országgyűlés március 18-án aztán elfogadta a fogyasztók adminisztratív és anyagi terheinek csökkentését célzó törvénymódosításokat, a jogszabály szerint az energiaszolgáltatóknak kell nagyobb terhet vállalniuk a jövőben. Továbbá az eddigi évenkénti leolvasással szemben – ha a fogyasztó ezt kéri – negyedévente kell díjmentesen leolvasniuk a mérőórákat, és ennek lehetőségét este nyolc óráig biztosítaniuk kell. Előírták azt is, hogy a szolgáltatóknak minden járási székhelyen ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk, az ötezer főnél népesebb településeken pedig panaszirodát kell működtetniük.
Március 11-ei napirend előtti felszólalásában arcátlanságnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az energiaszolgáltatók bíróságon támadták meg a tízszázalékos rezsicsökkentést. Azt pedig botrányosnak nevezte, hogy a bíróság – első fokon – a cégeknek adott igazat. A kormányfő jelezte, a kabinet a magyar emberek érdekeit nézi, ezért folytatja a tarifák csökkentését.
Kivételes sürgős eljárást követően már március 12-én elfogadta a parlament azt az előző nap tárgyalt kormányzati előterjesztést, amely megtiltja az ágazati és egyéb különadók fogyasztókra terhelését az áram- és földgázszolgáltató vállalatoknak. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára március 11-én a javaslat kapcsán elmondta, megengedhetetlen, hogy a szolgáltatók jelentős hasznuk ellenére is ezzel a gyakorlattal éltek. Hangsúlyozta, a kormány azt szeretné, hogy az érintett cégek busás hasznukból fedezzék többletterheiket, ne pedig a fogyasztói árak emeléséből.
