A rezsicsökkentést alapvetően az indokolta, hogy 2011-ben az Eurostat adatai alapján Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a lakossági gáz árszintje. A két energiahordozót együtt figyelve hazánkban volt legmagasabb az árszint, ezzel olyan országok árszínvonalát haladtuk meg, mint Svédország, Németország, Dánia és többi a visegrádi ország.
Az Országgyűlés március 18-án aztán elfogadta a fogyasztók adminisztratív és anyagi terheinek csökkentését célzó törvénymódosításokat, a jogszabály szerint az energiaszolgáltatóknak kell nagyobb terhet vállalniuk a jövőben. Továbbá az eddigi évenkénti leolvasással szemben – ha a fogyasztó ezt kéri – negyedévente kell díjmentesen leolvasniuk a mérőórákat, és ennek lehetőségét este nyolc óráig biztosítaniuk kell. Előírták azt is, hogy a szolgáltatóknak minden járási székhelyen ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk, az ötezer főnél népesebb településeken pedig panaszirodát kell működtetniük.
Március 11-ei napirend előtti felszólalásában arcátlanságnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az energiaszolgáltatók bíróságon támadták meg a tízszázalékos rezsicsökkentést. Azt pedig botrányosnak nevezte, hogy a bíróság – első fokon – a cégeknek adott igazat. A kormányfő jelezte, a kabinet a magyar emberek érdekeit nézi, ezért folytatja a tarifák csökkentését.
Kivételes sürgős eljárást követően már március 12-én elfogadta a parlament azt az előző nap tárgyalt kormányzati előterjesztést, amely megtiltja az ágazati és egyéb különadók fogyasztókra terhelését az áram- és földgázszolgáltató vállalatoknak. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára március 11-én a javaslat kapcsán elmondta, megengedhetetlen, hogy a szolgáltatók jelentős hasznuk ellenére is ezzel a gyakorlattal éltek. Hangsúlyozta, a kormány azt szeretné, hogy az érintett cégek busás hasznukból fedezzék többletterheiket, ne pedig a fogyasztói árak emeléséből.
